Néhány strandot már lezártak Magyarországon bakteriális szennyeződés miatt
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jelentése alapján a hazai fürdővizek 96,5 százaléka jó vagy kiváló minőségű. Közlésük alapján a strandok minősítését az európai uniós követelményeknek megfelelően négy 2021–2024 évi adatsor alapján készítették el.
Tavaly 288 természetes fürdővizet tartottak nyilván Magyarországon. Ezek közül 193 kiváló, 58 jó és négy tűrhető minősítést kapott. Mindössze öt strand került kifogásolt kategóriába.
Az összesítés szerint az idegenforgalmi szempontból is kiemelt jelentőségű tavaink – Balaton, Tisza-tó, Velencei-tó – mellett található természetes fürdőhelyek többsége továbbra is kiváló besorolású. A korábbi négy év alatt folyamatosan nem üzemelő (15 újonnan és több mint öt újranyitott) strandok nem kaptak minősítést, de a hatóság közlése szerint ezek ellenőrzése is folyamatos.
Ahol kockázatos fürdőzni
Fürdővizeink hatósági minősítése azért négyéves távlatban történik, hogy statisztikai alapon meghatározható legyen a kockázatos szennyeződések ingadozása. Ahol ez alacsony, azok a strandok, kiváló vagy jó értékelést kapnak, ahol ez gyakoribb, kifogásolt vagy tűrhető kategóriába esnek, de a hatóság közlése szerint ott sem folyamatosan rossz a fürdővíz minősége. Ez utóbbi kategóriánál a hosszú távú mérések szerint már nagyobb a kockázata annak, hogy a szélsőséges időjárási körülmények rontják a vízminőséget. Ahol ez tartósan fennáll, ott az illetékes kormányhivatal megtiltja a fürdőzést.
Amit a kijelölt fürdőhelyekről tudni kell, hogy itt a folyamatos ellenőrzések miatt biztonságos a fürdőzés, ha a laborértékek időszakos eredményei nem térnek el a kívánt paraméterektől.
Bár vannak olyan területek, ahol a feltételek adottak lennének, de ha a tulajdonos nem végeztet folyamatos vizsgálatokat, nem kapja meg a fürdésre alkalmas minősítést. Az ilyen helyeken a strandolással hányásos- hasmenéses megbetegedés, szem és fülgyulladás kockázatával járhat
– hívja fel a figyelmet a hatóság.
Hogyan ellenőrzik a vízminőséget?
„Itthon a felszíni vizeknél akkreditált laboratóriumként SYNLAB a szabadstrandok nagyjából 90 százalékának vízminőségét vizsgálja, a mesterséges fürdőknél (medencés strandok) nagyjából 30-40 százalékát. Ilyen az önellenőrző vizsgálatokat az NNGYK folyamatosan kér az üzemeltetőktől” – mondta Farkas Bence környezetanalitikai üzletág vezető, hozzátéve: bármely paraméter eltérésénél azonnal értesítik az üzemeltető mellett a hatóságot is.
Először a strandidény megkezdése előtt vesznek mintát, majd havonta bevizsgáltatják a strandok vízminőségét
a kijelölt fürdőhelyeket üzemeltetők a megbízott akkreditációval rendelkező laborokkal. Mint az NNGYK részletezi, mindemellett helyszíni vizsgálatok is folynak, azt illetően, van-e egyéb látható szennyezés a fürdőhelyen, például műanyag, üveg- és egyéb hulladék, kátránymaradék vagy hínárosodás. Horváth Renáta laboratóriumvezető hangsúlyozta, hogy természetes fürdőknél két paramétert vizsgálnak.
Elsősorban szennyvíz eredetű, fekáliás főként E. coli és Enterococcus baktériumok számát határozzuk meg. Illetve vannak még olyan komponensek, mint a klorofil, vagy a cianobaktérium és az azáltal termelt toxin, aminek vizsgálatát vízvirágzás esetén ír elő a hatóság
– részletezte. Az úgynevezett vízvirágzás főként a könnyen felmelegedő sekélyebb állóvizeknél fordul elő, a cianobaktérium burjánzása habzást elszíneződést okozhat a vízben.
Ha ezek meghaladják a határértéket átmeneti fürdőzési tilalmat rendel el a hatóság,
amit az Önkormányzat honlapján helyi sajtóban és a helyszínen fürdést tiltó táblával jeleznek, ami addig marad kint, amíg két egymást követő vizsgálat nem lesz negatív. A SYNLAB Víz- és Élelmiszervizsgáló Laboratóriumának vezetője elmondta, hogy bizonyos időjárási körülmények negatívan befolyásolják természetes vizeink minőségét, a hosszan tartó hőség és a szárazság során elszaporodhatnak bizonyos baktériumok. Az egyre sekélyebb és víz kedvező életkörülmény jelent számukra – részletezte a szakértő. Kérdésünkre elmondta, hogy ebből a szempontból azok az alacsony vízállású tavaink veszélyeztetettek, amelyek nem rendelkeznek vízutánpótlással.
Horváth Renáta hangsúlyozta, hogy a kijelölt fürdőhelyek vízminőségéről az NNGYK honlapja az irányadó, ahol az előző évek átlagos vizsgálatai alapján értékelik az adott strandokat, a folyamatosan frissülő információkról a hatóság térképén lehet tájékozódni. Farkas Bence elmondta, hogy hosszú évek óta végzik ezeket a vizsgálatokat országszerte, tapasztalataik szerint a szennyezés megszűnhet akár egy-két nap alatt, de bizonyos esetekben hetekig is eltarthat.
Aszályos években többször fordul elő, időszakos strandlezárás, de alapvetően kiválónak mondható a hazai vízminőség
– húzta alá a környezetanalitikai üzletág vezető.
Idén néhány strand egy időre elesett
Az idei szezonban már néhány népszerű strandot zártak le időszakos szennyeződés miatt, például június 12-én bakteriális szennyeződés miatt Gárdonyban a Panoráma partszakaszon helyeztek ki tiltótáblát, ahogy június 16-án a Tisza-tónál Tiszanána-Dinnyéshát strandot és június 20-án Balatongyörök Szépkilátó strandját is hasonló okok miatt zárták le a fürdőzők elől.
Mint beszámoltunk róla, Gárdony Pisztráng úti strandján a június 9-én vett minták alapján június 12-étől betiltották a fürdőzést, de az aznapi majd a másnapi mintavétel szerint megszűnt a korábbi szennyeződést, így június 17-től újra birtokba vehették a fürdőzők. Az önkormányzat közlése szerint a probléma a Sirály strandot nem érintette, sem Gárdonyfürdőt, illetve ez idő alatt még a közeli agárdi strandokat ajánlották alternatívaként, ugyanis ezeket a laborvizsgálatok alapján fürdésre alkalmasnak minősítették. Az NNGYK jelentése szerint a Velencei-tó strandjainak többségénél a vízminőség kiváló.
Balatongyöröknél az önkormányzat közlése szerint a Szépkilátó strand június 20-ai nyitása hiúsult meg, mivel az előírás szerint ezt megelőző kötelező mintavétel alapján a SYNLAB az egyik mikrobiológiai paraméter meghaladta a határértéket, a vizsgálat szerint az Enterococcus a megengedettnél magasabb koncentrációban volt jelen a vízben. Ez a baktérium természetes módon van jelen az emberi és állati bélrendszerben, ahol a normál flóra részét képezik. Jellemzően ártalmatlanok, de bizonyos körülmények között kórokozóként viselkedhetnek, főként legyengült immunrendszerű egyéneknél.
A helyi önkormányzat közlése szerint az eredmények beérkezése után a közegészségügyi előírásoknak megfelelően azonnal elrendelték a fürdési tilalmat, és figyelemfelhívó táblákat helyzetek ki, a partszakaszt az üdülők ugyanakkor használhatják, ahol a szolgáltatók is működnek, a probléma fennállásáig pedig a Községi Strandot ajánlják fürdésre. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. is vizsgálatot rendelt el az ismeretlen szennyezés okának megállapítására. Az általuk üzemeltetett szennyvízhálózaton a környező szakaszon ellenőrzik a szennyvízátemelők és a hozzájuk tartozó nyomóvezetékeket, kiemelt figyelmet fordítva a csapadékelvezető árkok keresztezéseire. Időközben a Heves Vármegyei Kormányhivatal június 23-án feloldotta a Tiszanána-Dinnyéshát fürdőhely üzemeltetésének lezárását, mert a megismételt vizsgálatok szerint a laborértékek ismét megfelelőek.
Ki kell várni a folyamat végét
Horváth Renáta elmondta, hogy tavainknál kevesebb megoldás van a vízminőség helyreállításra, de lehet úgymond levegőztetni a vizet, ha van rá lehetőség, friss víz utánpótlásra lehet csatornát megnyitni.
Alapvetően meg kell várni, hogy ezek a folyamatok, például a baktérium burjánzások magától megszűnjenek. Pontszerű szennyeződéseknek hívjuk az egyhetes strandlezárást, egy-két nap alatt ki szoktak tisztulni, nem megfelelő időjárási körülmények során, csapadékmentes meleg időszakban akár hetekig is eltarthat
– fejtette ki a laborvezető. Az első kedvezőtlen laborértékek után folyamatosan nyomon követik a tisztulást, a hatósági előírás szerint a legkorábban (24 órán túl) megismétlik a mintavételt, maga a vizsgálat pedig 48 órát vesz igénybe.
Mint elmondta, ha a tél végi tavaszi időszakban a vízgyűjtő területeken nincs megfelelő csapadék utánpótlás, akkor már a szezon kezdetén a vártnál alacsonyabb vízállással kezdi meg a szezont a természetes fürdő. Ebből a szempontból az idei év sem volt kedvező, a szakember tapasztalatai szerint a klímaváltozás már az elmúlt években is éreztette a hatását, ugyan többségében nagy probléma Magyarországon nem szokott lenni.
A hatóság évről évre arra is figyelmezteti a lakosságot, hogy kánikula idején se fürdőzzenek szökőkutakban, kivéve az erre tervezett úgynevezett interaktív típusokat. Bár ezek vízminőségét nem vizsgálják, de a laborvezető is óva inti az embereket ettől, mivel a vízkezelésre használt erős vegyszerek (algaölők, vízkőlerakódást gátlók) bőrirritációt (viszketést, kiütéseket) okozhatnak, a pangó vízben elszaporodó baktériumok. „A vízpermet belégzésével influenzaszerű megbetegedést, vagy tüdőgyulladást kaphatnak az arra érzékenyek, míg más baktériumok hasmenést, szem- és fülgyulladást, valamint bőrirritációt okozhatnak” – hívja fel a figyelmet az NNGYK.
(Borítókép: Strandolók Tihanyban 2023. augusztus 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
