Donald Trump milliárdos alkuval mondatná le Iránt az atomprogramról
Intenzív titkos diplomáciai erőfeszítések zajlanak a kulisszák mögött, hogy újraindítsák az amerikai-iráni tárgyalásokat – még az elmúlt két hét izraeli és amerikai légicsapásai közepette is. A Trump-kormányzat forrásai szerint több előzetes javaslat is felmerült, amelyek között szerepel egy akár 30 milliárd dolláros (12 000 milliárd forint) befektetés egy új iráni nukleáris programba, szankciók enyhítése és befagyasztott iráni alapok felszabadítása – derül ki a CNN exkluzív jelentéséből, amely szerint a titkos diplomáciai erőfeszítések még a katonai akciók közepette is folytatódtak.
A részleteket egy titkos, órákig tartó megbeszélésen dolgozták ki Steve Witkoff amerikai különmegbízott és öbölbeli partnerek között a Fehér Házban múlt pénteken – egy nappal az amerikai légicsapások előtt. A CNN által megszerzett információk szerint a tárgyalt feltételek között szerepel egy becsült 20-30 milliárd dolláros (8 ezer–12 ezer milliárd forintos) befektetés egy új iráni nem-dúsítási nukleáris programba, amely polgári energiatermelési célokat szolgálna.
„Az Egyesült Államok kész vezetni ezeket a tárgyalásokat Iránnal” – nyilatkozta egy Trump-adminisztrációs tisztviselő a lapnak. „És valakinek fizetnie kell a nukleáris program megépítéséért, de mi nem vállaljuk ezt a kötelezettséget”. A hivatalos álláspont szerint az amerikaiak előnyben részesítenék, ha arab partnereik állnák a számlát.
Újjáépítés bombázás után
Az egyik figyelemre méltó ötlet, hogy az Egyesült Államok által támogatott öbölbeli szövetségesek fizetnék meg a Fordo nukleáris létesítmény helyettesítését – amelyet az Egyesült Államok bunkerromboló bombákkal támadott meg a hétvégén – egy nem-dúsítási programmal. Egyelőre nem világos, hogy Irán maga használhatná-e a telephelyet, és az sem, hogy mennyire veszik komolyan ezt a javaslatot. A további ösztönzők között szerepel egyes szankciók esetleges eltörlése Iránról, valamint hogy Teherán hozzáférhetne a jelenleg külföldi bankszámlákon befagyasztott 6 milliárd dollárhoz (2 400 milliárd forinthoz).
Annak ellenére, hogy Witkoff intenzív diplomáciai erőfeszítéseket vezet a kulisszák mögött, Trump ezen a héten nyilvánosan lebecsülte egy nukleáris megállapodás szükségességét. „Nem érdekel, ha van megállapodásom vagy nincs” – mondta szerdán.
Miközben az elnök nyilvánosan közömbösnek tűnt egy új megállapodás kidolgozása iránt a tűzszüneti egyezmény elérése után, tanácsadóinak többsége úgy véli, hogy egy hosszabb távú megállapodás biztosítaná a tűzszünet tartósságát.
Katar közvetítő szerepe
A Witkoff titkos találkozóján kidolgozott feltételek továbbra is folyamatos megbeszélések tárgyát képezik az Egyesült Államok és Irán között regionális közvetítőkön – elsősorban a katariakon – keresztül. Katar kulcsszerepet játszott Izrael és Irán közötti törékeny tűzszünet közvetítésében is a héten. Az amerikaiak reményei szerint az elmúlt két hét eseményei után Irán nagyobb valószínűséggel fog engedni az amerikai feltételeknek és leállítani azokat az erőfeszítéseket, amelyek közelebb vihetik nukleáris fegyver kifejlesztéséhez. Az iráni szakértők azonban arra a lehetőségre is felhívják a figyelmet, hogy az iráni rezsim most úgy dönthet, nukleáris fegyverre van szüksége.
Trump szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Irán jövő héten leülnek tárgyalni, bár az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmail Baghaei azt mondta, nem tud jövő heti tárgyalásokról. A tervezésben részt vevők szerint a részletek még kidolgozás alatt állnak. Marco Rubio külügyminiszter, aki egyben nemzetbiztonsági tanácsadó is, szerdán kijelentette, hogy bármilyen ilyen megállapodás Irán akaratán múlik, hogy közvetlenül tárgyaljon az Egyesült Államokkal, közvetítők nélkül.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök 2025. június 24-én Hágában, Hollandiában. Fotó: Patrick van Katwijk / Getty Images)
