Éles vitákra és hosszú éjszakára készülhetnek a tagállamok vezetői a mostani EU-csúcson
Június 26-án, csütörtökön kezdődik az idei második formális EU-csúcs, amelynek fő témáit a világ eseményei adják: a már negyedik éve zajló ukrajnai háború mellett a közel-keleti fejlemények, miután a Hamász terrorszervezet és Izrael tűzszünetének megszűnése után a helyzet eszkalálódott – nemrégiben Izrael és Irán egymást támadták, amibe még az Egyesült Államok is beszállt közvetlenül.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői közvetlenül Hágából, a kétnapos NATO-csúcs után érkeznek a belga fővárosba, ahol a katonai szövetség tagjai megállapodtak a védelmi kiadások rendkívüli emelésében – az EU-csúcson az uniós tagállamok vezetői a háborúk jelentette kihívások mellett ezt is érinteni fogják az EU versenyképessége mellett.
Már a csúcs előtt kikerülhetik Orbán Viktor vétóját
A legutóbbi, március 20-i csúcs óta sok minden változott az ukrajnai háborúban: az ukránok sikeres támadást hajtottak végre Oroszországon belül, a határtól több száz kilométerre fekvő célpontokkal szemben, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök fokozta az Ukrajnával szembeni drón- és rakétatámadásokat – ezek jelentős részét energetikai infrastruktúrák vagy civilekkel szemben követte el az agresszor.
Az EU vezetőit ezúttal online tájékoztatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború állásáról, majd nélküle átbeszélik Kijev további katonai és pénzügyi támogatását, valamint uniós csatlakozását.
Az előző csúcsokhoz hasonlóan ugyanakkor ezzel kapcsolatosan valószínűleg ismét nem a 27 tagállam vezetője egyezik meg, hanem 26, mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a múltban sem értett egyet az Ukrajnáról szóló közös konklúzióval, így arról a többi 26 tagállam külön dokumentumot írt alá.
Azt, hogy Orbán vélhetően ezúttal is ellenzi az Ukrajnáról szóló közös nyilatkozatot, nem csak a miniszterelnök és a kormány ukrán csatlakozásról szóló kommunikációja vetíti előre:
az Index értesülései szerint Magyarország azt szeretné elérni, hogy a csúcson Ukrajnáról csupán egy rövid, az azonnali tűzszünetet és béketárgyalások megkezdésének felszólításában állapodjanak meg a tagállamok vezetői
– amennyiben pedig a tagállamok vezetői ennél bővebb záródokumentumot szeretnének, akkor azt a korábbi gyakorlatokhoz hasonlóan ezúttal is külön nyilatkozatban tehetik meg.
Az Index által megszerzett legutolsó, június 23-i konklúziótervezet szerint egyébként hangsúlyozzák, hogy egy hosszú, tartós, Ukrajna érdekeit figyelembe vevő békét szeretnének, miközben üdvözlik az Egyesült Államok békekezdeményezéseit.
Emellett továbbra is elítélik Oroszország agresszióját, kiemelik, hogy a háború óta hozott szankciókkal próbálják csökkenteni Oroszország harci képességeit – eddig 17 szankciós csomagot fogadtak el, a 18-at Magyarország mellett Szlovákia épp a hét elején vétózta meg a Külügyi Tanácsban.
A legfrissebb konklúziótervezetben ezenkívül kiemelik, hogy folytatják Kijev támogatását – csak idén 30,6 milliárd euró értékben, aminek kicsivel több mint a harmadát, 10,5 milliárdot meg is kapott Kijev –, valamint az Európai Unió továbbra is elkötelezett Ukrajna EU-csatlakozásában.
A szövegben kiemelik, hogy a csatlakozás érdemalapon történhet meg, a tárgyalásklasztereket csak akkor nyitják meg, amikor azokhoz a feltételek teljesülnek – Zelenszkij és az ukránok eközben azt szeretnék, hogy még idén nyissanak meg minden klasztert, hogy minél gyorsabban felvehessék tagjai közé.
A Közel-Kelettel kapcsolatban sok vita várható
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a világ figyelme leginkább a Közel-Keletre szegeződött, ahol a legutóbbi EU-csúcs óta feloldották a szankciók egy jelentős részét Szíriával szemben, miközben a térségben lévő konfliktusok eszkalálódtak: a Gázai övezetben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ismét akciókat indított, ahogy Izrael és Irán között is két hétig zajló rakétatámadások zajlottak.
Abban vélhetően túl sok vita nem lesz a tagállamok vezetői között, hogy felszólítsák a feleket az azonnali tűzszünetre, hogy a Hamász feltétel nélkül azonnal engedje szabadon a foglyokat, valamint hogy Izrael Gázai övezettel szembeni blokádját szüntesse be.
Ugyanakkor az EU és Izrael közötti társulási egyezmény felülvizsgálatában már valószínű nem tudnak megegyezni.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője, Kaja Kallas tájékoztatja a tagállamok vezetőit a helyzetről, abban viszont a tagállamok között nincs egyetértés, hogy felfüggesszék-e az Izrael és EU közötti politikai párbeszédet és gazdasági együttműködést segítő megállapodást.
A megállapodást leginkább Spanyolország szeretné felfüggeszteni, amiben például Írország is támogatja, azonban több ország, köztük Németország és Hollandia is ellenzi – a hét elején a tagállamok külügyminisztereinek ülése után az olasz Antonio Tajani azzal érvelt, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne szerencsés Izraellel megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat.
Egyébként nem csak a társulási megállapodás felfüggesztésében nem lehet közös konklúzió, hanem az Izraelt kritizáló szövegrészben sem.
Az Index úgy tudja, Magyarország szerint nem lenne jó üzenet Izrael felé, ha a jelenlegi helyzetben negatívumokat is megfogalmaznának az országgal szemben, így például ha az EU-csúcson elítélnék a Kelet-Jeruzsálemben, valamint Ciszjordániában az illegális településeket létrehozó izraelieket.
Növelni a védelmi kiadásokat, de hogyan és miből?
Az Európai Tanács ülésén ugyanakkor nem kizárólag külpolitikai témákról beszélnek a tagállamok vezetői: a bővítés mellett – Ukrajna mellett Moldova és a Nyugat-Balkán országainak a csatlakozási eljárásáról egyeztetnek – az európai versenyképességről, valamint a védelmi kiadásokról is szó lesz.
Utóbbival kapcsolatban a lengyel soros elnökség alatt nemrég sikerült elfogadni a tagállamoknak az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) kapcsán a közös álláspontját, így a védelmi ipari kapacitások bővítéséről a közeljövőben megkezdődhet az ún. trilógus egyeztetések a három nagy uniós intézmény, az Európai Unió Tanácsa mellett az Európai Bizottság és az Európai Parlament között, ahogy az akár 150 milliárd eurós haderőfejlesztési hitelkeretet biztosító SAFE eszközről is (Security Action For Europe, európai biztonsági cselekvési eszköz).
A mostani csúcson ezekről is egyeztetnek a tagállamok vezetői Kallasszal, ugyanakkor a jelenlegi konklúziótervezet szerint új pénzügyi eszközökről nem döntenek.
Ezenkívül nagy vita várható az orosz energiahordozók ügyében is, hiszen a héten épp ezekre hivatkozva vétózta meg a 18. szankciós csomagot Szlovákia és Magyarország.
Az Európai Bizottság még korábban bemutatta a REPower EU-ra keresztelt javaslatát, amelynek célja, hogy a tagállamok teljesen megszüntessék az orosz fosszilis energiahordozóktól való függését, azonban azzal e két ország nem ért egyet – Orbán Viktor például azt szeretné, hogy a bizottság vonja vissza teljes egészében.
Mivel a REPower EU-ról nem egyhangú, hanem minősített többséggel szavaznak a tagállamok szakminiszterei a tanácsban – lévén, hogy az nem szankció –, ezért várható, hogy ezt a javaslatot Orbán Viktor és szlovák kollégája, Robert Fico egy másik üggyel kapcsolja össze politikailag, hogy számukra kedvező eredményt tudjanak kiharcolni.
A konklúziótervezet ugyan szó szerint nem említi a bizottság javaslatát – amire az Ursula von der Leyen által vezetett intézményt még a 2022. márciusi Versailles-ban tartott informális csúcson szólították fel a tagállamok –, azonban az energiafüggőség csökkentését üdvözlik a szövegben, valamint felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kezeljék a tagállamok aggályait – Szlovákiát a tervezet szó szerint megemlíti.
A csúcson még szó esik a migrációról, ahogy a nyugat-balkáni helyzetre is kitérnek a vezetők.
A mostani csúcsot egyébként hivatalosan kétnaposra tervezik, de mint az Európai Tanács elnöke, António Costa a meghívólevelében is jelzi, ezúttal is törekszik arra, hogy már csütörtökön sikerüljön befejezni.
Mindenesetre a sok téma, valamint a tagállamok közötti ellentétek miatt elképzelhető, hogy pénteken is visszatérnek az Európai Tanács épületébe a tagállamok vezetői – jelenleg a tanács alkalmazottai számára péntekre is készült beosztás.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 14-én Brüsszelben. Fotó: Jean Catuffe / Getty Images)
