Az Európai Bizottság elnöke üzent a magyar hatóságoknak Pride-ügyben, Orbán Viktor kemény választ adott

Videóüzenetben fejezte ki támogatását Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szombati Budapest Pride felvonulás résztvevői és a teljes LMBTQ+-közösség iránt – derült ki az X-bejegyzéséből.

Von der Leyen felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a Pride békés és szabad lebonyolítását – anélkül, hogy a szervezőknek vagy a résztvevőknek bármiféle retorziótól kellene tartaniuk.

Az LMBTIQ+-közösségnek Magyarországon és egész Európában üzenem: mindig a szövetségesük leszek. Minden okuk megvan arra, hogy büszkék legyenek önmagukra. Európa velük együtt erősebb és gazdagabb. Mellettük állok ma is, és minden egyes nap

– jelentette ki.

A politikus hangsúlyozta: Európában az emberi jogokért való békés felvonulás alapvető szabadságjog, amelyhez mindenkinek joga van – ahogy ahhoz is, hogy azt szeresse, akit szeret, és annak vallja magát, aki valójában. Mint fogalmazott, az Európai Unió az egyenlőségen és a diszkriminációmentességen alapul, amit valamennyi tagállamnak kötelessége tiszteletben tartani.

A bizottság elnökének kiállása azután érkezett, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter Karácsony Gergely után már a nagykövetségi dolgozókat is következményekkel fenyegette meg arra az esetre, ha részt vesznek a Pride-on. A minisztérium az Index levéllel kapcsolatos kérdéseire elárulta, hogy csak a „tudatosan keltett álhírek” miatt tájékoztatták a nagykövetségeket.

Orbán Viktor kemény választ adott

Orbán Viktor miniszterelnök reagált von der Leyen kijelentéseire. Az Európai Bizottság tartózkodjon attól, hogy beavatkozzon a tagállamok rendvédelmi ügyeibe, ahol nincs szerepe és nem illetékes – írta Orbán Viktor miniszterelnök szerda este az X-oldalán. 

Válaszában Orbán Viktor azt írta: „Tisztelt Elnök Asszony! Nyomatékosan kérem az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon attól, hogy beavatkozzon a tagállamok rendvédelmi ügyeibe, ahol nincs szerepe és nem illetékes. Egyúttal felszólítom a bizottságot, hogy összpontosítsa erőfeszítéseit azokra a sürgető kihívásokra, amelyekkel az Európai Unió szembesül – olyan területekre, ahol világos hatásköre és felelőssége van és ahol az elmúlt években súlyos hibákat követett el, például az energiaválság kezelésében és az európai versenyképesség hanyatlása kapcsán.”

Büntethetik a résztvevőket

Mint megírtuk, Tuzson Bence igazságügyi miniszter is
beszállt a Pride-vitába
, a tárcavezető a lehetséges jogi következményekről beszélt mind a szervezők, mind a résztvevők szempontjából.

Így foglalta össze a helyzetet: „A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria – Magyarország legfőbb bírói testülete – egyszer már megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi. Erre a rendőrség hozott egy újabb tiltó határozatot, amely ellen ugyan Karácsony Gergely tiltakozott, de jogi értelemben a bíróság előtt nem támadta meg, azaz elfogadta.”

Lássunk tisztán a Pride-ügyben

Jelen pillanatban két esemény megszervezéséről, illetve megtartásáról szól a vita a közéleti szereplők, a rendőrség és a Kúria között.

Az egyik ilyen esemény az eredetileg július 1-jére bejelentett, öt emberjogi szervezet (Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért és a Szivárvány Misszió) által szervezett felvonulás, melyet az LMBTQI-közösség jogai mellett való kiállásként hirdettek meg.

A felvonulás ellen a rendőrség tiltó határozatot hozott, melyet a szervezők a Kúrián megtámadtak, és nekik kedvező ítélet született. Az esemény megszervezésére azonban már nem maradt idejük, ezért kérelmet írtak a rendőrségnek, amely szerint a szivárványos felvonulást egy későbbi időpontban, június 28-án (a Pride időpontján) szerették volna megtartani. Ezt a rendőrség egy újabb bejelentésként kezelte, melyről értesülve a Szivárvány Misszió kiszállt az esemény szervezéséből.

Az új bejelentést a rendőrség szintén megtiltotta, majd a Kúria ezt újra megsemmisítette. Június 20-án a Kúria elutasította a négy jogvédő szervezet keresetét, és jóváhagyta a rendőrség határozatát, amely megtiltotta a június 28-ra tervezett LMBTQI jogegyenlőségi felvonulást. A bíróság elutasította a rendőrség azon érvelését, hogy a rendezvény kapcsolatban áll a Budapest Pride-dal, de helytállónak találta, hogy a gyűlés a gyermekvédelmi törvénybe ütközik. 

Június 16-án a Szivárvány Misszióval karöltve Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy június 28-án megszervezik a Budapest Büszkeség menetét. A főpolgármester szerint Budapest ezzel feléleszti azt a korábbi hagyományt, amellyel minden év júniusában – a szovjet csapatok kivonulására is emlékezve – szabadságünnepet tart a város, melynek idén a Budapest Büszkeség címet adták. A rendőrség a főpolgármester közleményét hivatalos bejelentésnek tekintette, ezért kiadott egy tiltó határozatot, melyre Karácsony azt válaszolta, hogy egy nem létező gyűlést tiltott meg a hatóság.

A cikk írásának időpontjáig, a főpolgármester nyilatkozataiból kiindulva, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a főváros közös szervezésével június 28-án megtartják a Budapest Büszkeség menetét, amely aznap 14 órakor indul a Városháza Parkból.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2024. december 19-én. Fotó: NurPhoto / Getty Images)