Tizennyolc milliárd forintot kap béremelésre a HUN-REN, négy kutatóközpont az ELTE-hez kerül
A kormány 18 milliárd forintot biztosít a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóinak béremeléséhez, valamint négy bölcsészet- és humántudományi kutatóközpont az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi személyiségű szervezeti egységeként működik tovább – közölte szerdán a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-vel.
A HUN-REN Irányító Testülete pénteken kezdeményezte a kormánynál, hogy „lehetőség szerint mielőbb biztosítsa a kutatóhálózatban dolgozó kutatók és további munkatársak béremeléséhez szükséges forrásokat”. A testület azt követően fordult a kormányhoz, hogy a kutatóhálózat megújulása az elmúlt időszakban lelassult.
A lassulás oka, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének döntését – amelyben az akadémikusok többségi döntéssel támogatták a kutatóhálózat által használt ingatlanok 80 milliárd forintért történő értékesítését az állam számára – egy akadémikus beperelte, és a per elhúzódik.
Az Irányító Testület jelezte, hogy „nem várhat tovább a kutatói és munkatársi bérrendezés”, ezért a korábbi elképzeléstől eltérően, amely szerint a többletforrás címzettje az új jogi struktúrában felálló HUN-REN lett volna, most kérik a soron kívüli intézkedést.
Az ELTE kinevezett rektora és kancellárja azzal a javaslattal állt elő, hogy a HUN-REN négy bölcsészet- és humántudományi központját az ELTE jogi személyiséggel bíró szervezeti egységeiként működtetnék tovább. A HUN-REN Irányító Testülete 75 százalékos többséggel támogatta az ELTE kezdeményezését.
A döntés során rögzítették „azon garanciákat az átkerülő kutatóközpontok számára, amelyek hosszú távon biztosítják a szervezeti függetlenséget és a versenyképes működési környezetet”. Az ELTE kinevezett rektora előfeltételként jelölte meg, hogy a kormány hosszú távon biztosítsa a kutatóközpontok további működtetéséhez szükséges finanszírozást.
A kormány döntést hozott arról is, hogy „tiszteletben tartva a két autonóm intézmény együttműködését és közös kezdeményezését”, miként korábban a HUN-REN számára is, úgy a jövőben az ELTE számára is biztosítja hosszú távon a kutatóközpontok megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket.
A KIM szerint az MTA elnökségének döntése „ellentétes a kutatóhálózat és az érintett kutatóközpontok érdekeivel”, mivel a HUN-REN és az ELTE megállapodása nem jelent változást abban, hogy az MTA-tól megvásárlásra kerülő ingatlanokat a HUN-REN tulajdonába adja az állam, majd a HUN-REN biztosítsa az ingyenes használatot az érintett kutatóközpontok számára.
Konfliktus az MTA-val
A KIM megdöbbenéssel veszi tudomásul az MTA elnökségének friss nyilatkozatát, amelyben jelzi, hogy az elnökség álláspontja szerint – felülírva a Közgyűlés többségi döntését – a korábbi Közgyűlési döntés érvényét veszti. A KIM álláspontja szerint a HUN-REN és az ELTE közötti együttműködés nem befolyásolja az MTA közgyűlési döntését, amely a kutatóintézetek által használt ingatlanok 80 milliárd forintért történő állami megvásárlásáról szól.
A Közgyűlés döntése értelmében ugyanis:
A Közgyűlés támogatja, hogy a […] ingatlanokat a Magyar Tudományos Akadémia eladja a magyar államnak […] azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva.
A HUN-REN és az ELTE megállapodása ugyanis nem jelent semmiféle változást a tekintetben, hogy az MTA-tól megvásárlásra kerülő ingatlanokat a HUN-REN tulajdonába adja az állam, majd a HUN-REN biztosítsa az ingyenes használatot az érintett kutatóközpontok számára, ahogy azt az ELTE rektora is kérte kezdeményező levelében. A KIM álláspontja szerint az MTA elnökségének döntése ellentétes a kutatóhálózat és az érintett kutatóközpontok érdekeivel- áll a KIM közleményében.
