A digitális átállás hiánya versenyhátrányt okozhat a magyar cégeknek.
A magyarországi vállalatok jelentős része nem tulajdonít kellő figyelmet a digitális átállás fontosságának, ami versenyhátrányt eredményezhet számukra. A 2024-es Digitális Évtized index (korábban DESI) friss jelentése egyértelműen bemutatja, hogy Magyarország a digitális fejlettség terén kiemelkedő eredményeket ért el az infokommunikációs infrastruktúra és az e-egészségügy szektorában. Az optikai hálózatok lefedettsége 79,9%-os, ami jóval meghaladja az EU 69,2%-os átlagát, és az 5G-hálózat terjedése is kedvezően alakul, hiszen 85,6%-os lefedettséggel büszkélkedhetünk, ami közelíti az uniós átlagot.
Az e-egészségügy területén szintén jelentős előrelépéseket tettünk; a magyar állampolgárok 86%-a digitálisan hozzáfér az egészségügyi dokumentumaikhoz, ami szintén felülmúlja az uniós átlagot. Azonban a vállalkozások digitális készségei, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében, aggasztóan alacsonyak. Jelenleg csupán a kkv-k 22,24%-a rendelkezik magas vagy nagyon magas digitális intenzitással, míg az uniós átlag 32,66%.
Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy míg az infrastruktúra adott, a vállalatok nem érzik a digitális átállás sürgősségét, ami hosszú távon a magyar gazdaság versenyképességét veszélyeztetheti. Az alapvető digitális készségekkel rendelkező kkv-k aránya mindössze 57,4%, ami messze elmarad a 2030-ra kitűzött 89%-os céltól. Ez a hiányosság megakadályozza a vállalkozásokat abban, hogy kihasználják a felhőalapú technológiák, az üzleti intelligencia és a mesterséges intelligencia előnyeit.
A mesterséges intelligencia alkalmazása terén is van növekedés: 2024-ben a magyar vállalkozások 7,41%-a használt ilyen technológiát, ez a szám a 2023-as duplája, de még mindig elmarad az EU 13,48%-os átlagától. A kkv-k esetében ez az arány 6,97%. Az MI-használat terjedésének legfőbb akadálya a megfelelő digitális készségek hiánya, de várható, hogy a közelgő magyar MI-stratégia frissítése lendületet adhat ennek a területnek.
A digitális munkaerő aránya Magyarországon 4,5%, ami szintén alatta marad az uniós 5%-os átlagának, de a növekedés üteme biztató, ami a helyes irányba mutat. Az IVSZ számos uniós programban részt vesz, amelyek célja a digitális készségek fejlesztése, például a kiberbiztonság és az MI területén.
Összességében a 2024-es Digitális Évtized jelentés rávilágít arra, hogy Magyarország stabil technológiai alapokkal rendelkezik, de a vállalatok digitális felzárkózása különösen a kkv-k esetében nem elégséges. Ha a következő években nem történik meg a célzott és hatékony intézkedések bevezetése a digitális készségek fejlesztésére, a magyar gazdaság versenyképessége tartósan sérülhet az európai piacon. A Digitális Évtized 2030 program céljainak elérése nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szempontból is fontos, hiszen hozzájárul az EU technológiai függetlenségének növeléséhez, amelyben Magyarországnak is szerepe van.
Forrás: eredeti cikk
További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.
