Most akkor mi van az iráni atommal?

„Porig romboltuk” – jelentette ki Donald Trump június 22-én, miután Amerika Izrael háborús erőfeszítéseibe bekapcsolódva 14 hatalmas bunkerromboló bombát dobott le iráni nukleáris létesítményekre. Az amerikai elnöktől nem áll távol a nagyzoló beszéd, és a háborús helyzetekben mindig nehéz pontosan felmérni az eseményeket, különösen, mivel Irán nem éppen az átláthatóságáról ismert. Ezért időbe telt, hogy kiderüljön, milyen mértékű károk keletkeztek az iráni területen. Az iráni hatóságok szerint a bombázások következtében közel ezer ember vesztette életét, közöttük számos civil is. Azonban azt is tudjuk, hogy Izrael célzottan támadott, és sikerült kiiktatnia az iráni katonai-politikai vezetés több prominens tagját, többek között a hadsereg főparancsnokát és a Forradalmi Gárda vezetőjét.

Az izraeli hatóságok azt állítják, hogy több iráni tudóst is megöltek, akik kulcsszerepet játszottak az ország atomprogramjában. Az iráni atomprogram gyors ütemű fejlődése pedig ürügyet szolgáltatott Izrael számára a háború megindítására. Az iraki katonai létesítmények közül számos semmisült meg, de a támadások nemcsak katonai célpontokat értek, hanem szimbolikus jelentőségű helyszíneket is, mint például a teheráni televízió épülete és az Evin börtön, ahol az iráni rezsim ellenfelei szenvednek. Ezek a csapások mindkét fél számára jelentős üzenetet hordoznak.

Izrael célzottan támadta az iráni vadászgépeket, katonai repülőtereket, raktárakat, parancsnoki állásokat és drónokat, amelyek közvetlen fenyegetést jelentettek Tel-Aviv számára. Az iráni atomprogram nem csupán a háború indításának indokát adta, hanem a csapások elsődleges célpontjává is vált. Az iráni atomlétesítmények megsemmisítése vagy hosszú távú kiiktatása elengedhetetlen feltétele volt a háború izraeli szempontból történő sikerének.

Az „atomprogram” azonban nem egyetlen célpontot jelentett, így a kiiktatása összetett katonai műveleteket igényelt. A három legfontosabb helyszín Iszfahán, ahol kutatás és fejlesztés zajlott, valamint Natanz és Fordo, ahol a potenciálisan atomfegyverekhez szükséges urán dúsítása folyt. Különösen a mélyen a föld alatt lévő Fordo létesítmény volt kulcsfontosságú, mivel az amerikai bombázások előtt megállapítottuk, hogy Izraelnek nem állnak rendelkezésére olyan fegyverek, amelyek képesek lennének elérni ezt a mélységet. Ha az ottani urándúsítót ki akarták iktatni, mindenképpen szükségük volt Trump bombáira, amelyek képesek voltak elérni a célzott helyszíneket, és hozzájárulni a katonai sikerhez.

Forrás: eredeti cikk

További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.