Vigyázni kell az internetes fotókkal
Egy olvasónk ingatlanközvetítéssel foglalkozik, és üzemeltet egy honlapot, amelyre ingatlannal, hitellel, albérlettel, lakberendezéssel kapcsolatos híreket is feltesz. Hónapokkal ezelőtt átvett az oldalára egy indexes cikket, mert nagyon hasznosnak találta. Legnagyobb meglepetésére egy berlini székhelyű cégtől levelet kapott, amelyben közölték, hogy a cikkben szereplő kép jogvédett, így a felhasználásáért fizessen 360 eurót. Olvasónk hozzánk fordult, hogy jogos-e a cég követelése. Nos, az eredeti cikkben valóban volt egy MTI-kép, amelynek közléséért bizony fizetni kell. Egy kis blog üzemeltetőjét nemrég pedig 2400 euró átutalására kötelezték. Történetük egyáltalán nem egyedi, naponta sokan belefutnak hasonló fizetési felszólításba.
Honnan lehet ingyenesen képet átvenni?
Evidenciának hangzik, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy egy saját weboldal vagy blog üzemeltetése jogi felelőséggel jár. Az oldal üzemeltetője felel a megjelent tartalmakért. A tartalomkészítők egy része pedig azt gondolja, hogy az interneten szabadon vadászhat fotók, grafikonok, különféle illusztrációk után. Ez nagyon nem így van.
Ott vannak először is a szerzői jogok.
Az interneten közzétett fotók jelentős része jogvédett, azaz a felhasználásukért fizetni kell. Nem mentesít ez alól az sem, ha az eredeti forrás, ahonnan a képet átvettük, nem tüntette fel a kép szerzőjét. (Több kisebb-nagyobb hírportál nem különösebben ügyel a forrás megjelölésére.)
Van néhány weboldal, amelynek a fotóit következmények nélkül lehet használni: ilyen például a Fortepan (egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum) vagy a Wikipédia legtöbb képe a Creative Commons licenc alapján. (Ez utóbbi olyan jogi keretrendszer, amely lehetővé teszi a szerzőknek, hogy meghatározott feltételek mellett engedélyezzék másoknak műveik felhasználását vagy megosztását.) Fontos: a forrást ilyenkor is pontosan meg kell jelölni.
Ingyenesen használhatók – forrás megjelölésével – a közpénzből működő állami szervezetek (Országgyűlés, kormány, rendőrség, Alkotmánybíróság, katasztrófavédelem stb.) képanyagai, ahogy néhány külföldi oldal – például az amerikai Kongresszusi Könyvtár vagy a NASA – közkincsnek minősülő képeinek felhasználásáért sem kell jogdíjat fizetni.
Egyes fotók közlése személyiségi jogokat is sérthet.
Nem közölhetők például engedély nélkül a zárt Facebook-csoportokban megjelenő képek, de a közszereplők nem nyilvánosan megosztott fotói sem.
„Mekkora ötlet ez!”
Manapság kimondottan virágzó üzletág szerzői jogilag védett képek után kutatni. Több cég is van szerte a nagyvilágban, amelyek kifejezetten szerzői jogvédelemre szakosodtak. Az egyik ilyen németországi székhelyű vállalkozást ügyvédek alkotják. Az oldalukra bárki feltöltheti a képeit, amelyek után a cég robotja kutatni kezd a világhálón. Ha megtalálnak egy képet, akkor ezt jelzik a jogtulajdonosnak, aki jóváhagyja vagy nem hagyja jóvá a jogsértést. Ha igen, akkor elindítják a jogi eljárást – megfelelő részesedésért.
Először is jön egy felszólító levél, hogy jogsértés történt, fizessen utólag ennyi meg ennyi eurót a kép felhasználásáért. Ha nem fizet, bírósági pert helyeznek kilátásba, ami még többe kerül.
Az interneten keringő történetek szerint a behajtó cégek, de a jogtulajdonosok sem engednek a negyvennyolcból. Általában nem érdekli őket a gondatlanság, a megbánás, a csekély számú oldalletöltés, és egy cent kedvezményt sem hajlandóak adni.
Hiába fakadt ki az egyik áldozat, mekkora ötlet ez, hogy nem neki jutott eszébe: csak ülni egy légkondis irodában, írogatni egymás után a felszólító leveleket, bírósággal fenyegetőzni, hogy aztán szépen gyarapodjon a bankszámlája. Neki is fizetnie kellett. Ahogy fogalmazott, megfizette a tanulópénzt.
(Borítókép: Tippapatt / Getty Images)
Forrás: index.hu
További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.
