Teljesen megváltoznak a banki utalások, egy gép dönt majd a pénzünkről

Keddtől minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligencia elemez valós időben a Központi Visszaélésszűrő Rendszerben (KVR). Ez új szintre emeli az online csalások elleni védelmet. A rendszer másodpercek alatt dönt arról, mehet-e egy utalás, vagy sem, így az ügyfelek észre sem veszik, de a pénzük nagyobb biztonságban lesz – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Korábban már részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank öt intézkedéssel támogatja a kormány pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépését – jelentette be Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybank öt konkrét lépése a következő:

• Központi visszaélésszűrő rendszert indítanak, amely a mesterséges intelligencia segítségével a másodperc tört része alatt, még a teljesítés előtt megvizsgálja az utalásokat, és értesítést küld, ha gyanút érzékel. A júliusban induló új rendszer komoly előrelépést hozhat a csalások megakadályozásában.
• Második lépésként a jegybank elvárja, hogy a bankok az eddigieknél jóval aktívabban vegyenek részt a visszaélések kivédésében. A bankoknak azonnal és teljeskörűen végre kell hajtaniuk azokat az ajánlásokat, amelyeket a visszaélések megelőzése érdekében rögzített az MNB.
• „Nemcsak elvárjuk, hanem célzott vizsgálatokkal ellenőrizzük is, hogy a bankok minden tőlük elvárható intézkedést megtesznek-e a csalások visszaszorítása érdekében” – jelentette ki Varga Mihály MNB-elnök.
• Törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében. „Javasoljuk, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a bankok viseljék a kárt minden olyan esetben, amikor nem alkalmaztak megfelelő ügyfél-hitelesítést. Ahogyan javasoljuk kiterjeszteni a bankok kárfelelősségét azokra az esetekre is, amikor az ügyfelet a bank nevében bírják rá a fizetés kezdeményezésére” – összegezte az MNB vezetője.
• Végezetül tájékoztató kampányt indítanak a visszaélési kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről a banki ügyfelek részére.

Így működik majd a rendszer

Tehát július 1-jén elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligenciával elemez és kockázati indexszel lát el, ezzel új szintre emelve a digitális csalások elleni védekezést. A Magyar Nemzeti Bank megbízásából a Giro Zrt. által üzemeltetett új rendszer a bankoktól beérkező tranzakciós adatokat valós időben veti össze a folyamatosan bővülő.

A bankok által küldött csalásgyanús mintázatokat tartalmazó központi adatbázissal, és egy 1 és 10 közötti kockázati pontszámot rendel hozzájuk. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy az értékelés és visszajelzés egy másodperc alatt megtörténjen – így az azonnali fizetés fő vívmánya, az 5 másodpercen belüli utalás továbbra is biztosított lesz. 

A KVR visszajelzése alapján a bankoknak kell dönteniük arról, hogy teljesítik-e az utalást, elutasítják, vagy csak megállítják, amíg az ügyféltől megerősítést nem kérnek. Fontos változás, ha az MNB által visszaküldött kockázati érték 7-es vagy annál magasabb, és a bank nem végez külön ellenőrzést, akkor kérdés nélkül köteles lesz megtéríteni az esetleges csalásból eredő kárt. 

Ugyanez a kötelezettség érvényes akkor is, ha egy átutalást nem előzött meg erős ügyfél-hitelesítés, bár az ilyen esetek aránya ma már elenyésző – jelezte Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője. A bankoknak nemcsak jogszabályi kötelességük, de jól felfogott érdekük is a saját visszaélésszűrő rendszerek működtetése – ezek hatása már most is látványos a szakértő szerint.

Az elmúlt négy évben az átutalásos csalások sikerességi aránya 83 százalékról 35 százalékra csökkent, miközben a csalók az eltulajdonítani akart összegeknek idén már csak 56 százalékát tudták ténylegesen megszerezni, szemben a 2021. első negyedévi 84 százalékkal.

Bár a támadások száma és értéke tovább növekszik, az egy tranzakcióra jutó kár rekordalacsony: a lakossági ügyfelektől 2025 első negyedévében egy sikeres csalás során átlagosan 822 ezer forintot sikerült megszerezniük a bűnözőknek, ami két éve a legalacsonyabb érték, és 2020 óta mindössze négy negyedévben volt kisebb az egy ügyfélre jutó veszteség. Egy éve a mostani összegnél harmadával többet, 1,27 millió forintot takarítottak le egy-egy lakossági számláról átlagosan a bűnözők.

Gergely Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a banki rendszerek aktív védelmi tevékenysége az ügyfelek anyagi kitettségét is jelentősen csökkentette. Az idei első negyedévben a megvalósult, illetve a bankok által előzetesen megállított csalárd visszaélések kevesebb mint harmadánál kellett az ügyfeleknek lenyelniük a veszteséget, az érintett összegeknek pedig mindössze 46 százalékát veszítették el. Két évvel korábban ez még 53, illetve 58 százalék volt. 

Az előzetesen megállított tranzakciók így nemcsak csökkentették a csalások számát, de látványosan mérsékelték az ügyfelek veszteségeit is.

A világ élvonalában

A KVR nem váltja ki a bankok egyedi csalásszűrő rendszereit, hanem megerősíti azokat. Olyan, több szereplőt érintő mintázatok és anomáliák kiszűrésére is képes ugyanis, amelyek egy-egy bank saját ügyfélállományán belül nem feltétlenül bukkannának fel. 

Ilyen például, amikor a csalók több megtévesztett ügyféltől ugyanarra a gyűjtőszámlára utaltatnak pénzt, hiszen a központi rendszer valós időben észleli, ha egy számlára rövid idő alatt több, egymással korábban nem kapcsolatban álló ügyféltől érkezik pénz.

Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar fejlesztés. Bár több ország – például az Egyesült Királyság vagy Kanada – is kísérletezik valós idejű, központi fraudszűréssel, ilyen mértékű, az adott országban működő valamennyi banki szereplőre nézve kötelező és teljes körű megvalósításra eddig még nem volt példa.

A napi bankolásra használt mobilbanki alkalmazások fejlesztésének jelentős része az ügyfelek biztonsága érdekében történik. Számos innovatív fejlesztés áll rendelkezésre, például a banktól érkező hívások beazonosítása a mobilapplikáción keresztül, amellyel jelentősen növelhető a pénzünk biztonsága és kiszűrhető a csalók próbálkozása, mondja Gergely Péter.

A banki hívás beazonosítása a Gránit Bank és az OTP Bank applikációjában működik, de ilyen fejlesztésekre később más bankoktól is lehet számítani. Ezek ugyanis segítik beazonosítani a banki csalók hívásait azzal, hogy a banki mobilalkalmazás nem mutatja meg ezeket. 

Az átutalási napi limit sok bank applikációjában beállítható, így például az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank és az OTP Bank ügyfelei is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de más bankoknál is van mód rendelkezni erről az internetbankban, telefonon vagy bankfiókban. 

A bankkártya használhatósága ma már minden banknál azonnal és ingyen felfüggeszthető egyetlen gombnyomással – ezt blokkolásnak is hívják –, és bármikor vissza is kapcsolható. Blokkolt állapotban a bankkártyát nem tudják megterhelni a csalók. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index) 

/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });