Mekkora esély van arra, hogy mégiscsak likvidálják Irán első emberét?

Izraeli rakéták lepték el Irán egét az elmúlt két hétben, ám a legfrissebb hírek szerint tűzszünet lépett életbe, amelyet Donald Trump amerikai elnök is üdvözölt. De tényleg vége a konfliktusnak?

Ali Hámenei ajatollah, az ország legfelsőbb vezetője és a fegyveres erők főparancsnoka továbbra is a legrosszabbra készül: Izrael vagy az Egyesült Államok merényletet követhet el ellene. Ezt igazolja, hogy az izraeli–iráni háború kirobbanása óta felfüggesztette az elektronikus kommunikációt, ehelyett egy segédjén keresztül tartja a kapcsolatot parancsnokaival. A taktika lényege, hogy ne találják meg – iráni jelentések szerint az ajatollah a hivatalos rezidenciáját is elhagyta, és rejtekhelyén a Forradalmi Gárda egy elitegysége őrzi. Más források viszont azt állítják, hogy az ajatollah egy bunkerben bújt meg.

Valóban veszélyben van Ali Hámenei?

Nem ez lenne az első alkalom, hogy az ajatollah célkeresztbe kerül, jóllehet merényletkísérlet csak ritkán történt ellene. Az első eset 1981. június 27-én volt – még mielőtt a legfelsőbb vezetővé választották volna. Aznap Hámenei a teheráni Abuzar-mecsetben mondott beszédet, amely után leült, hogy válaszoljon a résztvevők kérdéseire. Hámenei elé egy diktafont tettek, az eszköz először sípoló hangot adott ki, majd felrobbant. Hámenei a támadásban olyan súlyosan megsérült, hogy az orvosok a jobb karja amputációját is felvetették. Emellett maradandóan károsodtak hangszálai.

A merényletkísérletből ugyanakkor profitált is: 1981 októberében Irán elnökének választották, a szavazatok 95 százalékát szerezte meg. A támadással az Iráni Nép Mudzsahedek Szervezetét (MEK) vádolták meg, ám hivatalosan nem vállalták érte a felelősséget. A MEK az 1979-es forradalmat követően fordult szembe az új vezetéssel, és 1981 nyarán más véres akciókat is végrehajtott: támadást intéztek az Iszlám Republikánus Párt székháza ellen, amiben 74-en vesztették életüket, augusztusban pedig a miniszterelnök irodájára csaptak le, amiben Mohammad-Ali Radzsai elnök életét vesztette.

Március 15-én Teheránban a pénteki ima során éppen beszédet mondott, amikor egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. A hívők közül többen megsérültek, rövid időre az ajatollah a prédikációját is megszakította, de ő ép bőrrel megúszta. A következő merényletkísérlet évtizedekkel később jött, 2022 februárjában egy dróntámadás történt, azt azonban nem erősítették meg a hatóságok, hogy a legfelsőbb vezető volt-e a célpont. A támadásokat követően jelentősen fokozták az ajatollah körüli biztonsági intézkedéseket, és Irán egyik legvédettebb személyévé vált.

Úgy végezheti, mint Szaddám – figyelmeztetett Izrael

Az izraeli–iráni háború fokozódásával Teheránban ismét attól tartanak, hogy célba veszik Hámeneit. Úgy végezheti, mint Szaddám Huszein – üzente meg az ajatollahnak Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac.

Az Egyesült Államok 2003 nyarán kezdett nagyszabású nyomozásba Szaddám holléte után, miután az iraki elnök az amerikai invázió kezdetekor eltűnt a nyilvánosság elől. A Vörös hajnal hadművelet keretében több száz embert hallgattak ki, beleértve a megbuktatott államfő egykori testőreit és azok családtagjait. Az amerikai hírszerzés Tikrittől nem messze, a délre fekvő ed-Daur város környékén két helyszínen jelölte meg Szaddám lehetséges búvóhelyét.

Persze nem volt egyszerű leszűkíteni a helyszíneket, egy magas rangú iraki tábornok szerint ugyanis Szaddámnak 20–30 kialakított búvóhelye volt, és akár három-négy óránként is váltogatta ezeket. Az amerikai hadsereg így többször is úgy hitte, hogy az elnök nyomára bukkant.

A nyomozás egyik kulcsfigurája Mohamed Omar Ibráhím el-Muszlit, az államfő egykori testőre volt, akit december 12–13-án hallgattak ki. El-Muszlit ekkor árulta el a megbuktatott elnök hollétét. Szaddámot december 13-án este fogta el az amerikai hadsereg, egy parasztház közelében kialakított föld alatti bunkerben bujkált. A katonák éppen egy kézigránátot készültek bedobni a „póklyuknak” nevezett rejtekhelyre, mikor Szaddám előbukkant, és ellenállás nélkül megadta magát.

Az egykori fényűzésnek nyoma sem volt: 750 ezer dollárt, két AK–47-es géppisztolyt és egy aktatáskányi dokumentumot találtak mellette. A műveletben részt vevő egyik vezérőrnagy szerint a sors iróniája, hogy a telekről látni lehetett a megbuktatott elnök hatalmas palotáit.

A Szaddám elfogásáról készült felvételek az egész világot bejárták. Ilyen sors várna Irán legfelsőbb vezetőjére is? Bár a párhuzamot Izrael hangoztatja, Hámenei helyzete alapjaiban különbözik: egy teokratikus berendezkedésű állam vallási vezetőjeként gyakorolja a hatalmat, míg Szaddám Huszein egy erősen katonai-biztonsági alapon centralizált világi rendszer élén állt. Irakban ráadásul a hadsereg végül megadta magát, míg Iránban tartja magát a rezsim. Mégis, a hasonlóságot a bezárkózás, a merényletveszély és a paranoia felől nézve nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ki lehet Ali Hámenei utóda?

Iráni tisztviselők szerint az ország vezetése kiemelten foglalkozik azzal az eshetőséggel, hogy Hámeneit meggyilkolják. Az utódlás kérdése rendkívül kényes téma, amelyet ritkán vitatnak meg nyilvánosan, politikai és vallási körökben is csupán találgatások és pletykák terjednek. Egészen 2024 májusáig a közvélekedés úgy tartotta, hogy Ali Hámeneit az ország elnöke, Ebrahim Raiszi követheti a poszton, az államfő azonban május 19-én helikopter-balesetben életét vesztette.

Már akkor megindultak a találgatások, hogy ki lehet az utódja – többek között az ajatollah korára való tekintettel, de később olyan feltételezéseket is lehetett olvasni, hogy betegeskedik a vezető. Egy másik lehetséges utód az ajatollah 55 éves fia, Modzstaba hitszónok, aki közel áll a Forradalmi Gárdához, és döntéshozói körben is befolyásosnak tartják, noha ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.

Békés időkben a legfelsőbb vezető kinevezése egy jóval hosszabb folyamat, ám tisztviselők szerint Ali Hámeneijel együtt az iráni vezetés számára létfontosságú, hogy szükség esetén biztosítsák a gyors és rendezett átmenetet. Az ajatollah három nevet adott meg, és arra utasította a legfelsőbb vezető kinevezéséért felelős, 88 klerikusból álló Szakértői Gyűlést, hogy válasszák ki közülük a legmegfelelőbb utódot. Az 1979-es iráni forradalom óta ez idáig egyszer ült össze a testület ebből a célból, 1989-ben, amikor Ruholláh Homeini halála után megválasztották Ali Hámeneit.

Egyes vélekedések szerint a három név között lehet a keményvonalas Modzstaba Hámenei, akit nagy politikai befolyása ellenére hátráltat, hogy nincs ajatollahi rangja, és hittudományi ismereteit is alacsonyra tartják. Szintén ellene szól, hogy korábban Ali Hámenei is jelezte, nem ért egyet a dinasztikus utódlással, mondván, Irán visszatérne az 1979-ben véget ért monarchikus berendezkedéshez. Felmerült továbbá a mérsékeltnek tartott Hasszan Homeini klerikus, Ruholláh Homeini unokájának neve is, aki a reformista és a konzervatív körökkel is jó kapcsolatokat ápol.

Korábban kiállt a nők jogai mellett, tavaly pedig arra figyelmeztetett, hogy a növekvő szegénység és nélkülözés válságot okozhat az országban. Iráni tisztviselők mindebből arra következtetnek, hogy Homeini egy keményvonalashoz képest könnyebben meg tudja nyerni a lakosságot. Megválasztása új irányba terelné az országot. Harmadik lehetőségként a Szakértői Gyűlés egyik tagja, Alireza Arafi, negyedikként a konzervatív Gholám-Hoszein Moszeni-Edzsei, aki 2021 óta Irán főbírója, ötödikként pedig Mohszen Komi, Hámenei egyik bizalmasa, külügyi és kommunikációs főtanácsadója neve is felmerült. De a sornak még nincs vége, a lehetséges utódok között említették Hasemi Hoszeini Buserit is, aki a Szakértői Gyűlés első alelnöke. Ugyanakkor azt is latolgatják, hogy egy kevésbé ismert hitszónok lehet Irán következő legfelsőbb vezetője.

Arra azonban aligha van esély, hogy Hámenei bukása hasonló végkifejletet eredményezzen, mint Szaddám Huszein esetében, akit külföldi katonai erők buktattak meg.

Arra sem lehet igazán számítani, hogy belülről döntenék meg a keményvonalas rendszert, még ha sokan nem is értenek vele egyet. A kérdés, hogy ki legyen Ali Hámenei utódja, régóta megválaszolatlan, legalábbis a nyilvánosság számára. Az utóbbi időszak politikai megrázkódtatásai – Ebrahim Raiszi elnök halála és az ajatollahnak címzett fenyegetések – azonban óvatosságra intenek.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép:  Ali Hámenei 2025. június 18-án Iránban. Fotó: Handout / Getty Images)