Dánia erőteljes nyilatkozata: Magyarország szavazati jogának felfüggesztése nem reális.

A Dánia, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-jén átvéve, provokatív nyilatkozattal indította el féléves ciklusát. Az ország európai ügyekért felelős minisztere hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak minden jogi eszközt be kell vetnie Magyarország ellen, amely az uniós alapjogokat sérti. A nyilatkozatban a „nukleáris opcióval”, azaz a szavazati jog felfüggesztésével is érvelt. A magyar kormány politikai képviselői azonnal reagáltak, Orbán Balázs kijelentette, hogy senki nem védheti hitelesen a demokráciát, ha közben el akarja hallgattatni egy szuverén nemzet hangját. Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter, szintén hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fog engedni a zsarolásnak.

Bár a dán nyilatkozat elsőre erősnek tűnhet, valójában nem több, mint egy súlytalan politikai fogás. A szavazati jog felfüggesztése továbbra sem reális lehetőség, hiszen a folyamat érdemi előrehaladása nem Dánián múlik. A Magyarország szavazati jogának felfüggesztését célzó eljárás a 7-es cikkely szerint három fázisból áll, és ez az eljárás már 2018 óta folyamatban van. Az uniós tagállamok a demokratikus értékek érvényesüléséről kérdezik a magyar kormány képviselőit, hogy megállapítsák, valóban fennáll-e az alapértékek megsértésének veszélye. A folyamat lassúsága jól mutatja, hogy hét év elteltével is csak az első fázisban tartanak, mivel a tagállamok között nincs meg a második fázisba lépéshez szükséges négyötödös többség.

Legutóbb májusban, a Pride betiltása és a nagytakarítási törvényjavaslat benyújtása után foglalkoztak az eljárással az uniós miniszterek, de érdemi előrelépés nem történt. Csak 19 tagállam támogatta a második fázisba lépést, míg az öt legnagyobb tagállam között ott voltak a támogatók, de Bulgária, Ciprus, Horvátország, Görögország, Málta, Szlovákia és Románia nem állt be mögéjük. Az újabb eredménytelen ülés frusztrációt váltott ki a tagállamokban, és a német kormány minisztere is megjegyezte, hogy a türelmük egyre inkább fogytán van, míg svéd kollégája a folyamat értelmetlenségére hívta fel a figyelmet.

A következő alkalommal, július 18-án, az uniós ügyekért felelős miniszterek tanácsülésén térnek vissza a témára, ahol további két tagállamnak kellene csatlakoznia a Magyarországot kritizáló koalícióhoz. A legnagyobb esély Románia átállására van, mivel a frissen hivatalba lépett elnök, Nicușor Dan, a nyugatos politikai irányvonalat képviseli. Ha sikerülne továbblépni a második fázisba, a szavazati jog felfüggesztése továbbra is elérhetetlen maradna. A második fázisból a harmadikba lépéshez ugyanis az Európai Parlament kétharmados többsége és az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges, ami jelenleg elképzelhetetlen. A helyzet átfogó elemzése során világossá válik, hogy a politikai játszmák és a tagállamok közötti ellentétek továbbra is megnehezítik a magyar kormány helyzetének megítélését. A következő tárgyalás során tehát újabb fejleményekre lehet számítani, de a megoldás még távolinak tűnik.

Forrás: eredeti cikk

További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.