Nulla forintról 25 milliárdos árbevételig: így lett piacvezető egy magyar cég, mert észrevett egy lehetőséget

Ingyenes szigetelés, amiben senki sem hitt, és egy piac, amire senki sem gondolt. Így lehetne összefoglalni a történetet, amellyel egy magyar vállalkozás egy év alatt a semmiből lett piacvezető az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, azaz az EKR piacán. A modell egyedülálló: ingyen szigeteltek tízezernyi lakást, mégis kiemelkedő árbevételt értek el –

A cég 2023 elején alakult, kifejezetten azzal a céllal, hogy energiahatékonysági beruházásokat valósítson meg, finanszírozzon. Az első év a háttérmunka jegyében telt: jogi, pénzügyi, szervezeti alapozás, cégstruktúra-kialakítás. A valódi működés 2023 végén indult be, amikor a vállalkozás célul tűzte ki, hogy a lakossági szegmensbe is bevezeti az addig kizárólag nagyvállalati körben mozgó EKR-rendszert. Ez akkoriban merész ötletnek számított – annyira, hogy sokan őrültségnek tartották.

„Volt, aki konkrétan bolondnak nézett, amiért ingyen padlásfödém-szigetelést kínálok a lakosságnak, ami 4-600 ezer forintos értéket jelentett. Mindenki azt kérdezte, mi ebben az üzlet?” – kezdte mesélni a cég születését Székely Péter tulajdonos, aztán részletesen kifejtette, hol is találta meg a lehetőségek kapuját.

Az üzlet az volt, amit más nem látott

Az EKR – azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer – európai uniós elvárás alapján létrejött szabályozás, amely kötelezi az energiakereskedőket (például a MOL, MVM, E.ON, Shell, Audax), hogy az eladott energiaegységek után energiahatékonysági megtakarítást igazoljanak. Ezt vagy saját beruházásokkal teljesítik, vagy megvásárolják a szabadpiacon.

A rendszerben ugyanakkor kialakult egy másik piac is, ahol ezek az úgynevezett hitelesített energiamegtakarítások (HEM) jóval olcsóbban, 17-18 ezer forint körüli áron beszerezhetők. Ez a különbség lett a vállalkozás üzleti modelljének alapja. A cég ingyen végezte el a szigetelést a lakossági ügyfeleknek, és az így keletkezett HEM-mennyiséget továbbértékesítette a kötelezett nagyvállalatoknak.

A program tavaly év elején indult. A lakosság először szkeptikusan fogadta az „ingyenesség” ígéretét, de hamar híre ment a sikeres szigeteléseknek. A cég végül 17 700 ingatlan padlásfödém-szigetelését végezte el az év végéig, térítésmentesen. Az elvégzett beruházások összértéke meghaladta a 9,6 milliárd forintot, amit a vállalkozás finanszírozott – állami támogatás nélkül.

Egy négyzetméter szigetelés nagyjából 0,46 gigajoule energiamegtakarítást jelentett, így egy 100 négyzetméteres ingatlanból 46 gigajoule HEM keletkezett. 

– három fő átlagosan egyórás munkavégzésével kalkulálva. Ez csak a szigetelési munkára vonatkozóan érvényes. A logisztika, adminisztráció, marketing, auditálás még ez után következett.

A rendszer további előnye volt, hogy a megtakarításokat a 2024-es szabályok szerint kétszeres szorzóval lehetett elszámolni. Ez azt jelentette, ha egy vállalat például 20 gigajoule lakossági HEM-et vásárolt, az 40 gigajoule-nak számított a kötelezettsége csökkentésében a tárgyévet követően. Ez a lehetőség sok céget késztetett arra, hogy beszálljon a piacra – azonban kevesen tudták teljesíteni a vállalásaikat.

„Voltak, akik nyáron kezdtek bele, lekötöttek nagy mennyiséget, majd ősszel pánikban hívtak, hogy baj van, nem tudják teljesíteni. Volt olyan partner, aki január 15-ig több mint 100 ezer gigajoule-t ígért a megbízója felé, de nem tudta leszállítani. Végül mi ugrottunk be helyettük, és karácsony környékén, egyetlen hónap alatt több mint 200 ezer négyzetmétert szigeteltünk le” – mondta Székely Péter.

A szorzók aranykora

A szabályozás 2025-ben azonban változott: megszűntek a többszörös szorzók, így a lakossági HEM is csak egyszeres értéken számolható el. Ez átrendezi a piacot, de a vállalkozás addigra már stabil szereplővé vált. A cég a projekt alatt több mint 300 szigetelő fizikai munkásnak, a hőszigetelő gyártóknál több mint 150 fizikai munkásnak és a szállítmányozásban több mint 60 embernek biztosított folyamatos munkát, és saját állományában további 50-60 fő dolgozott.

Emellett gazdasági élénkítő hatása is volt a tevékenységnek: nem közvetlenül a gyártóktól, hanem magyar forgalmazóktól vásároltak, így erősítve a hazai kis- és középvállalkozásokat, növelve a kereskedelmi forgalmat, a GDP-t.

A lakossági visszajelzések pedig egyértelműen pozitívak: sok családnál a fűtésszámla látványosan csökkent, több pénz maradt a gyerekre, az ünnepekre, a napi életre. Székely Péter külön kiemelte, hogy „volt, aki azt írta, hogy nem kellett tíz mázsa fát vennie télre, elég volt három – és jutott pelenkára is. Ezek azok a visszajelzések, amik miatt tudom, hogy ez több volt, mint üzlet.”

A rendszer kulcsa a jogilag is tiszta működés: az ingatlanok tulajdonosaival az ingyenességről szerződés készült, az auditálás után pedig a vállalkozás lett az első jogosult a HEM-re. Ezt hivatalosan is nyilvántartásba vette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), és a mennyiséget a cég továbbadta a kötelezett nagyvállalatnak – a keretszerződések alapján.

A történet tanulsága: ha egy üzleti modell egyszerre tud profitábilis és társadalmilag hasznos lenni, az nemcsak működőképes, hanem hatalmas növekedési potenciált is hordoz. Az EKR-rendszer pedig – ha jól használják – több lehet egyszerű kötelezettségnél: lehetőség a gazdaság, a környezet és az emberek egyidejű támogatására.

Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy a rezsicsökkentési program alaplogikája változatlan: az állam a lakosságot védi az elszálló energiaáraktól. Ugyanakkor nagyjából 500-600 ezer ingatlan átlépi az alacsonyabb, támogatott gázáras keretet, átlagosan 350 köbméterrel. Ez a háztartások szintjén évente mintegy 260 ezer forintos többletkiadást jelent, miközben az állam oldalán ez már 59 milliárd forintos pluszkiadást okoz pusztán a gáztárolás költségei miatt.

Ez lehet a jövő

Ezen a ponton válik igazán aktuálissá egy olyan célzott program, amely nemcsak a családokat tehermentesíti, hanem az államnak is megtakarítást hozhat. A VFE Kft. 2025 év elején elindított új programja pontosan ezt célozza: 500 ezer ingatlant segítene energiahatékonysági beruházással, amelyek ma még jelentős gázfogyasztási többlettel működnek.

A modell egyszerű, ha az adott ingatlan tulajdonosa nem tudja saját forrásból finanszírozni a felújítást, akkor kamatmentesen, akár önerő nélküli hitel formájában igénybe veheti a fejlesztést.

A számok biztatóak – konkrét példákon látszik, hogy egy 400 ezer forintos beruházás már elegendő lehet a többletfogyasztás megszüntetésére. A havi megtakarítás pedig nagyjából fedezi a törlesztőrészletet, vagyis a háztartás gyakorlatilag a saját rezsicsökkentéséből fizeti ki a beruházást.

Miközben az országban jelenleg körülbelül 30-40 cég foglalkozik ilyen típusú ingyenes szigeteléssel, a VFE Kft. egyedül 18 ezer ingatlant újított fel, és az egyik legnagyobb kötelezettel kötött legnagyobb keretszerződés birtokában ma már 16 tagcéget koordinál.

A cégcsoport struktúrája világosan mutatja a tudatos építkezést: a hőszivattyús nagykereskedéstől a nyílászárógyártásig, a generálkivitelezéstől a szállítmányozásig mindent házon belül oldanak meg. Ezzel a VFE Kft. nemcsak a piac egyik legsokoldalúbb szereplője lett, hanem olyan programokat is képes végrehajtani, amelyek valódi, mérhető és fenntartható megtakarítást hoznak a magyar háztartásoknak – és végső soron az államnak is.

(Borítókép: Székely Péter. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });