Donald Trump betartotta ígéretét, fellélegezhet Szíria

Donald Trump amerikai elnök aláírta a Szíria elleni szankciók feloldásáról, illetve enyhítéséről szóló rendeletét hétfőn, életben hagyva ugyanakkor az Aszad-rezsim egykori tisztségviselőire vonatkozó büntetőintézkedéseket − adta hírül az MTI.

Az elnöki rendelet szövege szerint az Egyesült Államok elkötelezett egy stabil, egységes, a belső békét fenntartó, valamint szomszédaival is békében élő Szíria támogatása mellett. „Egy egységes Szíria nem szolgál menedékül terrorszervezetek számára, valamint biztosítja a vallási és etnikai kisebbségek biztonságát” − olvasható egyebek közt a rendeletben.

A rendelkezés alapján enyhülnek a kereskedelmi korlátozások, így a szíriai termékek kivitelének tilalma, amelyekről korábban az amerikai külügyminisztérium, pénzügyminisztérium és kereskedelmi minisztérium hozott intézkedést.

Az indoklás szerint az elmúlt fél évben az új szíriai kormány pozitív intézkedéseket hozott, amelyek folytatását ösztönözni hivatott a büntetőintézkedésekre vonatkozó könnyítés.

Az elnöki rendelet hangsúlyozza, hogy a szankciók enyhítése alól kivételt jelentenek az Iszlám Államhoz kötődő szervezetek, az emberi jogok megsértői és az előző rezsim tisztségviselői, így az Aszad-kormány egykori tagjai és családtagjaik.

Másfél hónappal ezelőtt járt az amerikai elnök a Közel-Keleten

Donald Trump még májusban tett ígéretet a szíriai vezetésnek, hogy feloldja a szankciókat, mely „esélyt ad Szíriának a nagyságra”. A szíriai külügyminiszter, Aszaad al-Saibani a döntést fordulópontnak nevezte, amely lehetővé teszi az országnak a „stabilitást, önellátást és valódi újjáépítést a pusztító háború évei után”.

A szankciók korábban megakadályozták, hogy külföldi finanszírozás, beleértve a segélyeket is, eljusson Szíriába. Aszad bukása után a szíriai lakosság 90 százaléka a szegénységi küszöb alatt élt, és az új kormány azóta sürgette a szankciók megszüntetését.

Washington még 1979-ben nyilvánította terrorizmust támogató államnak Szíriát, majd 2004-ben további szankciókat vezetett be Bassár el-Aszad diktatúrájára gyakorolt nyomásként, majd ezeket a 2011-ben kezdődött polgárháború után tovább szigorította.