A vártnál jobban alakult a költségvetés

Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. első negyedéves hiánya – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb.

A központi kormányzat hiánya 1088 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 180 és 84 milliárd forintos többlettel rendelkeztek.

A kormányzati szektor bevétele 8639 milliárd, kiadása 9463 milliárd forint volt.

• A bevételek 692 milliárd forinttal, 8,7 százalékkal növekedtek 2025 első negyedévében 2024 azonos időszakához képest. A termelési adók 310 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az áfabevétel emelkedése 209,5 milliárd forint, 12,5 százalék volt. A jövedelemadó-bevételek 191 milliárd forinttal, 13,8 százalékkal bővültek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 186 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőttek. Az egyéb bevételek 4 milliárd forinttal, 0,3 százalékkal emelkedtek.
• A kiadások 458 milliárd forinttal, 5,1 százalékkal nőttek 2025 első negyedévében 2024 azonos időszakához képest. A kifizetett munkavállalói jövedelem 208 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedett. A folyó termelőfelhasználás 182 milliárd forinttal, 14,5 százalékkal nőtt. A pénzbeni társadalmi juttatások 125 milliárd forinttal, 4,9 százalékkal lettek magasabbak. A kamatkiadások 66 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal csökkentek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 82 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal esett vissza. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 91 milliárd forinttal, 5 százalékkal nőttek.

Biztató kezdet, de jelentősek a kockázatok

A vártnál kedvezőbb költségvetési adatok előretekintve is pozitívum, az elmúlt két évben az első negyedév felfelé húzta az éves hiányszámot is – értékelte az adatokat Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

A hiány csökkenésének hátterében a kiadások bevételeknél lassabb növekedése húzódott meg. A bevételek 8,7 százalékkal nőttek éves alapon az első negyedévben. Ezen belül is a termelési és importadók 9,8 százalékkal emelkedtek, elsősorban az áfabevételek 12,5 százalékos bővülése nyomán, amely a fogyasztás folytatódó élénkülésére vezethető vissza. Ezzel szemben a különadók egy részét (telekommunikáció, gyógyszeripar, légitársaságok) kivezették idén. Szintén javította a költségvetés helyzetét, hogy folyó jövedelem-, illetve vagyonadókból 13,8, míg társadalombiztosítási hozzájárulásból 9,2 százalékkal folyt be több az államkasszába, mint tavaly, amely mögött a dinamikus béremelkedések és a továbbra is magas foglalkoztatási szint húzódik meg. Az egyéb bevételek ezzel szemben a tavalyi szintjükön stagnáltak.

A kiadások ezzel szemben csupán 5,1 százalékkal bővültek. A folyó termelő felhasználás 14,5 százalékkal nőtt, vagyis a tavalyi évvel szemben most nem került sor érdemi megtakarításra ezen a soron. Számottevően, 10,5 százalékkal többet költött a költségvetés munkavállalói jövedelmekre, amely a költségvetési szféra egyes területeit érintő béremelések következménye, miközben a pénzbeni társadalmi juttatásokra fordított összeg 4,9 százalékkal emelkedett, elsősorban a nyugdíjak emelése nyomán. A hiány csökkenéséhez így elsősorban az járult hozzá, hogy a kamatkiadások 6,7, míg a beruházások elhalasztása miatt a bruttó állóeszköz-felhalmozás 19,3 százalékkal csökkent. A kamatkiadások éves alapú mérséklődését egyrészről a kedvezőbbé váló kamatkörnyezet, másrészről pedig az elszámolási módszertan indokolta, ugyanis míg pénzforgalmi szemléletben a kiadások akkor jelennek meg, mikor ténylegesen kifizetik, eredményszemléletben azonban egyenletesen oszlanak el az év során. Ennek nyomán az első negyedévben kifizetett érdemi kamattömeg jelentős részét a tavalyi évre kell elszámolni az ESA-módszertan alapján.

Habár az első negyedéves adatok bizakodásra adnak okot, az éves költségvetési hiánnyal kapcsolatban továbbra is jelentős kockázatok vetődnek fel

– mutatott rá Molnár Dániel. Ezek közül a legfontosabb a gazdasági növekedés, amely alapjaiban befolyásolja a bevételi folyamatokat. A geopolitikai konfliktusok, a külső kereslettel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatosságra intik a gazdasági szereplőket, amely a gyengébb exportteljesítmény mellett a beruházásokat is visszafogja. Ilyen gazdasági környezetben pedig kiemelten is fontos a költségvetési fegyelem fenntartása, miközben az év második felében a családtámogatások bővülése is számottevően terheli a költségvetést. Előrejelzésünk szerint így idén 4,3, míg jövőre 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány alakulhat ki, amely mellett az államadósság-ráta is csökkenhet.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)

/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });