Teherán stratégiai magányossága – miért áldozta be a szövetségesét Moszkva és Peking?
Az Izrael és Irán közötti „tizenkét napos háborúról” egyelőre lehetetlen megmondani, hogy tényleg befejeződött-e, vagy csak pillanatnyi fegyverszünetről van szó. Annyi azonban biztos, hogy a konfliktus, illetve a légitámadásokba és a rakétacsapásokba beleavatkozó Egyesült Államok rendkívüli módon kiélezte a helyzetet a Közel-Keleten.
A három említett országon kívül érintett a konfliktusban a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl szinte összes országa – felettük rakéták és repülőgépek repkedtek, de például Katart rakétatámadás is érte: egy ottani amerikai támaszpontot célzott meg Irán. A légiforgalmat pedig nemcsak Katarban, hanem utóbb az Egyesült Arab Emírségekben is korlátozták, emiatt Wizzair-utasok rekedtek Dubajban.
Mindezek után a Közel-Kelettel foglalkozó külpolitikai szakértőt, Csicsmann Lászlót arról kérdeztük: milyen kimenetele lehet a mostani konfliktusnak, milyen forgatókönyvek léteznek, és ezek a szcenáriók milyen módon befolyásolhatják a magyar diplomáciát. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora alapvetően két forgatókönyvet tart lehetségesnek:
- az egyik a konfliktus lecsillapodásáról, tartós tűzszünetről szól,
- a másik egy pesszimistább verzió, amely elhúzódó fegyveres összecsapásokat, illetve a régióban eluralkodó bizonytalanságot jelentene.
Csicsmann szerint az optimista forgatókönyv az, hogy Izrael és az USA meghagyja a jelenlegi iráni rezsimet, amely katonailag meggyengült, és a fegyveres harc nem folytatódik tovább. Erre utalnak izraeli és iráni nyilatkozatok is, ennek ellenére a kedden bejelentett tűzszünet tartósságát egyelőre lehetetlen megjósolni.
Ráadásul az optimista szcenárió esetén is nyitva marad a kérdés, hogy mennyire lesz tartós a fegyvernyugvás a két szembenálló fél között. Ez leginkább az iráni belpolitika miatt problémás, hiszen, ha ezt a konfliktust le is zárja Teherán, akkor is lesznek elégedetlen hangok, emiatt a hadsereg, illetve a Forradalmi Gárda is fokozhatja az elnyomást az országban.
Ami Irán nukleáris programját illeti, abban kevésbé várható érdemi változás.
The post Teherán stratégiai magányossága – miért áldozta be a szövetségesét Moszkva és Peking? first appeared on 24.hu.
Forrás: eredeti cikk
További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.
