Sándor Fegyir a magyar–ukrán viszonyról: Soha nem késő bocsánatot kérni

Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete egy különleges alkalommal osztotta meg gondolatait a magyar-ukrán kapcsolatok jövőjéről. Fedinec Csilla legújabb könyvének bemutatóján tartott beszédében és utána egy interjúban a nagykövet személyes és szakmai tapasztalataira egyaránt hivatkozva fejtette ki véleményét a két ország viszonyáról az Indexnek, de előtte időt szánt a könyv dicséretére is.

Boldog vagyok és nem csak azért, mert ma megjött a fizetésem, pedig higgyék el az is boldogsággal tölt el

– kezdte beszédét a nagykövet, aki a vicc után kifejtette, hogy örül annak, hogy szociológusként és tudósként egy ilyen politikailag terhelt időpontban és helyzetben megjelent egy ilyen oktató jellegű könyv.

A helyzetről viszont csak nagyon óvatosan beszélt a nagykövet, aki hangsúlyozta, hogy Ukrajnában tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon Zelenszkij fejével plakátolták ki az utcákat.

Minden játékban ketten vesznek részt

– fogalmazott Sándor Fegyir, aki szerint gyakran előfordul, hogy az egyik fél elfelejtkezik arról, hogy a másik oldalról is jön a „teniszlabda”.

Egykor Magyarország biztosította a kaput Ukrajnának Európa felé

A nagykövet egy fájdalmas történelmi tényre is felhívta a figyelmet, amely különös fényben mutatja a jelenlegi helyzetet. 1991. március 24-én Ukrajna első diplomáciai missziója nem Varsóban, Washingtonban vagy Londonban, hanem Budapesten nyílt meg.

Ukrajna Magyarországon keresztül nyitott Európa felé

– hangsúlyozta Sándor Fegyir, hozzátéve, hogy ez a tény különösen fájdalmas az ukrán nép számára, tekintve, hogy az interjú napján Magyarország vétózott Ukrajna kapcsán az Európai Unióban.

A nagykövet szerint a problémák gyökere abban rejlik, hogy „a kicsi kezdett játszmába a naggyal”. Ezzel szerinte az a probléma, hogy a kicsi nem tud olyan hangosan kiabálni a nagyhoz, hogy az meghallja, a nagy viszont ha valamit szeretne mondani, akkor le tud hajolni a kicsihez, így ő irányítja, hogy mikor van párbeszéd a két résztvevő között. Kifejtette, hogy ennek az az lesz eredménye, hogy amikor ez a kicsi megnő, akkor emlékezni fog, hogy ki állt vele szóba, még akkor, amikor kicsi volt.

A diplomáciai kapcsolatok ápolása folyamatos munka

A nagykövet megemlítette, hogy nemrég látogatást tett náluk az amerikai nagykövet is, és közösen rózsákat ültettek a nagykövetség kertjében.

Sokáig fogjuk még őket itt ültetgetni, mert ugye itt a globális felmelegedés

– tette hozzá humorosan, jelezve, hogy a diplomáciai kapcsolatok ápolása folyamatos munka.

Egy váratlan nyelvi kuriózummal is meglepte a hallgatóságot. Felidézte, hogy Robert Palladino nagykövet arról panaszkodott neki, hogy milyen nehéz a magyar nyelv, amire ő elmesélte neki az első telefonhívás történetét.

Thomas Edisonnál dolgozott Puskás Tivadar magyar feltaláló, így Edison a világ első telefonhívásával őt hívta fel. Puskás felvette a telefont, és magyarul azt mondta: „hallgatom” – innen ered az angolban is használt „hallo” kifejezés.

„A napom negyede arról szól, hogy ezt a szót hajtogatom” – mondta a történet után az amerikai nagykövet.

„Látod, hogy nem is olyan nehéz a magyar nyelv, a napod 25 százalékában magyarul beszélsz” – vágta rá Sándor Fegyir, aki szerint ez a történet is jól mutatja, hogy a különböző nemzetek kultúrái összefonódnak, csak figyelmet kell arra fordítanunk, hogy észrevegyük a kapcsolódási pontokat. Ezt a figyelmet pedig az elitnek kell biztosítania.

Soha nem késő bocsánatot kérni

A könyvbemutatóval kapcsolatban Sándor Fegyir elmondta, hogy Fedinec Csilla munkája „egy nagyon érzékeny témát érint, hiszen a magyar kormány pont a kisebbségi jogok miatt támadta sokszor az Ukrán kormányt”. Véleménye szerint „ez a könyv pont egy tégla ezen az úton, hogy megoldásra kerüljenek majd a jövőben ezek a kérdések”.

Soha nem késő bocsánatot kérni egymástól. Még a legnehezebb pillanatban sem. Egyvalakinek okosnak kell lennie és bocsánatot kell kérnie, még akkor is, hogyha igaza van

– fogalmazta meg talán a legfontosabb üzenetét a nagykövet.

Szerinte a politikai kommunikáció mindkét oldalon tartalmaz problémás elemeket, de Sándor Fegyir bízik abban, hogy az értelmiség, a „társadalmi elit” képes lesz utat mutatni a megoldás felé.

Sándor Fegyir elmondta, hogy ők is tenni fognak a két ország közötti kapcsolat javításáért és örömmel hívja meg a magyarországi értelmiségieket további kerekasztal-beszélgetésekre.

Azokkal is beszélgetni fogunk, akik nem akarnak beszélgetni

– hangsúlyozta, utalva arra, hogy a diplomácia lényege a folyamatos párbeszéd keresése, még a legnehezebb körülmények között is.

(Borítókép: Sándor Fegyir 2025. március 24-én. Fotó: Facebook)