Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap aláírt egy rendeletet, amivel kiléptetné Ukrajnát a taposóaknák alkalmazását tiltó ottawai egyezményből – adta hírül a The Moscow Times.

Az erről szóló tájékoztatás az ukrán államfő hivatalának honlapján jelent meg.

Az egyezmény az aláírók számára nemcsak a gyalogsági taposóaknák alkalmazását, de beszerzését, gyártását, tárolását is megtiltja. Jelenleg 160 országban van érvényben, bár a portál megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nincs köztük.

Ezennel elrendelem […] Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának 2025. június 29-én kelt, Ukrajna kilépéséről szóló határozatának hatálybaléptetését a mérföldkőnek számító egyezményből

– közölte Zelenszkij.

Azt, hogy Ukrajna ténylegesen kiléphessen, még a törvényhozásnak is meg kell szavaznia, majd értesítést kell küldeni az ENSZ-nek.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) őrizetbe vette az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) két feltételezett ügynökét, akik adatokat szolgáltattak a dél-ukrajnai légvédelmi egységek és katonai létesítmények támadásához – írta az RBK Ukrajina.

A portál szerint az SBU kiberszakértői leplezték le az ügynökpárost, akik hírszerzési információkat gyűjtöttek az ukrán csapatok pozícióiról, és továbbították azokat orosz felettesüknek. Az általuk szolgáltatott adatok lehetővé tették az orosz hadsereg számára, hogy célzott támadásokat hajtson végre a dél-ukrajnai védelmi erők ellen.

A nyomozás szerint egyikük egy 61 éves odesszai lakos, aki rehabilitációs terapeutaként dolgozott, így a katonáknak való segítségnyújtás álcája alatt gyűjtött információkat.

Ebbe bevonta egy 36 éves ismerősét is, aki az ukrán vasútnál dolgozott, hozzáférhetett a logisztikai adatokhoz, és ismerte a vonatok közlekedési rendjét. A nyomozás alatt az SBU-nak sikerült lehallgatnia egy beszélgetést az ügynök és az orosz GRU egyik ügynöke között, aki utasításokat adott az ukránoknak.

Az ukrán hadsereg videót tett közzé egy Szumi régióban elfogott orosz katona kihallgatásáról. Közölték, hogy a fogságba esett egyenruhás egy 30 éves férfi, aki Oroszország Kemerovo régiójából származik és közlegényként szolgált – adta hírül az RBK Ukrajina.

A katona elmondta, hogy a hadsereghez ideológiai okok miatt csatlakozott.

Az első napon megsebesültem egy tűzharcban, majd egy fedezékben ültem egy rádióval. Az egységünkben négyen voltunk, de egyikünk szinte azonnal meghalt […] Sokan megsebesültek és meghaltak. Sok veszteséget az aknamezők és az FPV-drónok okoztak

– mondta a fogoly, aki hozzátette, hogy a tévében mindig azt hallotta, hogy az Ukránok „bántalmazók”, de a fogságban jól bánnak vele. Elárulta azt is, hogy 

A portál szerint a férfitól megtudták, hogy az Orosz csapatok a fronton súlyos vízhiánnyal küzdenek, és az élelmezésük is problémákba ütközött. Megjegyezték, miután a katona fogságba került, az ukrán hadsereg biztosította neki az orvosi ellátást.

Első kijevi látogatásán Johann Wadephul német külügyminiszter további katonai segítséget ígért Ukrajnának. „Ukrajna szabadsága és jövője kül- és biztonságpolitikánk legfontosabb feladata” − fogalmazott a májusban hivatalba lépett miniszter, miután hétfőn a német fegyvergyártás képviselőivel együtt megérkezett az ukrán fővárosba. Hozzáfűzte: Németország „szilárdan Ukrajna mellett fog állni, hogy az ország továbbra is sikeresen meg tudja védeni magát − modern légvédelemmel és más fegyverekkel, humanitárius és gazdasági segítséggel”.

Wadephul kijevi útját biztonsági okokból érkezéséig nem hozták nyilvánosságra. A külügyminiszter látogatásán tárgyal ukrán kollégájával, Andrij Szibihával, és lerója tiszteletét az 1941-ben megölt több mint 33 ezer zsidó áldozat előtt, akiket Babij Jarnál gyilkoltak meg a nácik. A német külügyminisztérium közlése szerint német gazdasági vezetők és ukrán illetékesek közötti magas szintű megbeszélésekre is sor kerül.

Ukrajna fogja meghatározni, hogy Európa olyan hely marad-e, ahol a szabadság és az emberi méltóság győzedelmeskedik – vagy olyan kontinenssé válik, ahol az erőszak újrarajzolja a határokat

− jelentette ki Wadephul. A miniszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem a békére, hanem hódításra és mások mindenáron való leigázására törekszik. „Ezért maradunk továbbra is teljes mértékben elkötelezettek Ukrajna támogatása iránt” − mondta. Wadephul kiemelte, hogy miközben Putyin nem hajlandó valódi diplomáciai lépéseket tenni a háború befejezéséért, Ukrajna folyamatosan bizonyította, hogy hajlandó komoly tárgyalásokra − adta hírül az MTI.

Oroszország álláspontja az ukrajnai rendezésben világos, ezért az előrelépés a tárgyalási folyamatban nagyban Kijev viselkedésétől és Washington közvetítésének hatékonyságától függ; mindemellett fontos figyelembe venni a földön kialakult realitásokat − közölte a Kreml szóvivője, akit a Pervij Informacionnij belorusz hírtelevízió idézett vasárnap.

Dmitrij Peszkov kijelentésével arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy kitől, illetve mitől függ a tárgyalási folyamat felgyorsítása Ukrajnával. „Sok minden függ természetesen a kijevi rezsim álláspontjától. Függ attól is, hogy mennyire hatékonyak lesznek a továbbiakban az Egyesült Államok közvetítői erőfeszítései” − mondta az MTI szerint.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország álláspontja „jól ismert”. „Ezen kívül ott van a valós helyzet a földön, amelytől nem lehet elvonatkoztatni, és amit figyelembe kell venni. Lényegét tekintve ezek összegzése alkotja az összképet. Mindez bonyolult, nem könnyű, de ezeken múlik majd” − fűzte hozzá Peszkov, aki az Eurázsiai Gazdasági Unió Minszkben június 26–27-én tartott tanácskozásán beszélt minderről.

Az ukrán erők kurszki területről való kiszorítása után az orosz csapatok átlépték a határt és Szumi város felé nyomulnak előre, mindössze 20 kilométerre a Szumszka területi központtól – idézte az Unian a The Wall Street Journal cikkét. A lap szerint a szumszkai területi központ Moszkva új célpontjává vált, és a Kreml kihasználja élőerő-fölényét. Ukrán katonák elmondása szerint Oroszország 50 ezer katonát összpontosított a térségben, akik körülbelül háromszoros túlerőben vannak az ukrán erőkkel szemben. Megjegyzik, hogy az elmúlt évben a frontvo­nal több mint 150 kilométerrel nőtt, és most már több mint 1200 kilométer hosszan húzódik északkelettől délre.

Az orosz taktika szerint különböző pontokat próbálgatnak a frontvonalon, majd teljes erővel támadnak, amikor sebez­hető helyet találnak, ahogyan a Szumszka területen tették a múlt hónapban. Ez arra kényszeríti az ukrán parancsnoko­kat, hogy „vakondpokrot” játsszanak, elit egységeket küldve a betörések elzárására. Ukrajna e hó elején katonai hírszerzési elit egységeket küldött a helyzet stabilizálására. Azóta az orosz előrenyomulás Szumiban nagyrészt megállt, és Ukrajna visszaszerzett néhány területet. Ez azonban nehéz feladat az ukrán erők számára, akik szinte mindenhol a fronton számbeli hátrányban vannak.

„A számuk nagy probléma számunkra, bár nem elegendő ahhoz, hogy legyőzzenek minket” – mondta Kappa, a „Khimera” egység parancsnoka. „Az ellenség naponta 300-400 embert veszít az egész régióban. De meg tudnak birkózni ezekkel a veszteségekkel. Folyamatosan hoznak tartalékokat” – tette hozzá a parancsnok. A WSJ szerint a térségben harcoló katonák azt mondják, hogy a Szumszka terület megtartása nagyobb emberi áldozatokkal jár, mint szükséges lenne. Míg Ukrajna fél évig tartotta a területet Oroszország kurszki területén, a harcosok azt várták, hogy erős védelmi állásokat építenek ki az ukrán oldalon a határnál. Ehelyett a kurszki kaotikus és költséges visszavonulás után elavult, drónok ellen nem védett lövészárkokat találtak, és néhány esetben most lövészárkokat ásnak pozícióikban drónok tüze alatt.

Az ukrán–magyar határszakaszon 7607-en léptek be Magyarországra vasárnap − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért − áll a közleményben.

Az ukrán csapatok visszavonultak Novoszergejevka településről Udacsnoje területére – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője.

A TASZSZ beszámolója alapján a tisztviselő hozzátette, hogy az orosz csapatok Krasznolimanszk irányába tartanak. A politikus szerint az ukránok Udacsnij mögött tartózkodnak, amikor elérték a települést, akkor heves harcok törtek ki. Hozzátette, Redkodub környékéről várható ukrán ellentámadás.

Azerbajdzsán vasárnap bejelentette, hogy lemondja az összes orosz állami és magánintézmény által szervezett kulturális eseményt, tiltakozásul két azerbajdzsáni állampolgár halála miatt, akik pénteken orosz rendőrségi razziák során vesztették életüket Jekatyerinburgban. Az azerbajdzsáni kulturális minisztérium közleménye szerint a koncertek, kiállítások, fesztiválok és előadások lemondására a jekatyerinburgi orosz rendvédelmi szervek által azerbajdzsániak ellen „etnikai alapon elkövetett demonstratív, célzott és bíróság nélküli gyilkosságok és erőszakos cselekmények” miatt került sor – közölte az ABC News.

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint az orosz rendvédelmi szervek pénteken razziát tartottak azerbajdzsáni lakosok otthonában az Urál-hegységi ipari városban. Két azerbajdzsáni állampolgár meghalt, többen súlyosan megsérültek, kilencet pedig letartóztattak. Az áldozatokat Ziyaddin és Huseyn Safarovként azonosították, mindketten körülbelül 60 évesek voltak. Testvérük, Sayfaddin Huseynli az azerbajdzsáni közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a férfiakat „halálra kínozták bármiféle tárgyalás vagy vizsgálat nélkül, ártatlanságuk ellenére”, és a razziákat „vadságnak” nevezte.

Ez az incidens tovább rontotta a két ország kapcsolatait, amelyek már hónapok óta feszültek. Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök májusban visszautasította a meghívást az oroszországi győzelem napi parádéra, míg Ukrajna külügyminiszter-helyettese ugyanabban a hónapban Bakuban járt. A kapcsolatok a decemberi azerbajdzsáni légi katasztrófa után is megromlottak Kazahsztánban, amelyben 67 utasból 38-an haltak meg – Aliyev szerint a gépet Oroszország fölött lőtték le, bár nem szándékosan.

Eddig nem látott intenzitással támadja Oroszország Ukrajnát. Kijev emiatt elfogódrónokkal állítaná meg Moszkva csapásait – írja az Unian.

Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Kommunikációs vezetője szerint az oroszok a harci eszközeiket mintegy két kilométeres magasságba küldik, így ezeket géppuskával nem lehet megsemmisíteni, mivel nehezen láthatók. A tisztviselő arról számolt be, hogy az ukránok a jövőben új egységeket alakítanak ki, amelyek keretében elfogódrónokkal felszerelt légvédelmi rendszerekkel fedezik majd az országuk városait. Emellett külön pilótákat képeznek ki a feladatra.

Az ötletről korábban Volodimir Zelenszkij elnök is beszélt. Egy dróngyártó cég társalapítója azt nyilatkozta, hogy amennyiben Ukrajnának elfogódrónjai lennének, akkor az ország légvédelme olyasmire lenne képes, mint amit a Csillagok háborújában lehet látni.

Volodimir Zelenszkij elnök „Ukrajna Hőse” címmel és „Aranycsillag Renddel” tüntette ki Makszim Usztimenko elhunyt F–16-os pilótát – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az erről szóló rendeletet vasárnap írta alá az ukrán államfő. Kijelentette, a pilóta rengeteget tett a hazájáért. Június 29-én hajnalban az orosz csapatok 537 légi eszközt vetettek be ukrán célpontok ellen, a műveletben halt meg Usztimenko is, aki hét harci eszközt semmisített meg. Egy tesztpilóta szerint több oka lehetett a balesetnek, melynek ügyében vizsgálat indult.

Georgij Tyihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint Oroszország vezetése korábban nyíltan támogatta a NATO keleti bővítését, miközben jelenleg ezt tartja az ukrajnai háború kirobbanásának okának – írja a Jevropejinszka Pravda.

A tisztviselő a közösségi oldalán egy 2004-es dokumentumot osztott meg, amelyben az szerepelt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor nem volt ellene annak, hogy a katonai szövetség tovább terjeszkedjen Európa keleti része felé.

A diplomata „beteges hazudozónak” nevezte az orosz államfőt, aki át akarja írni a történelmet. Hozzátette, a NATO keleti bővítése nem jelentett veszélyt Moszkvára, a Kreml vezetője az ellen tiltakozik, hogy országa nem tud meghódítani szuverén európai államokat.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszország újabb tömeges légitámadást indított Ukrajna ellen, de ezúttal Lengyelország is vadászgépeket küldött a levegőbe;
• Lavrov: Oroszország nyitott az ukrán válság tisztességes rendezésére;
• Az ukrán védők tartják a frontot, az oroszok nem tudják elfoglalni Kamjanszkét;
• Háborús apokalipszis: Oroszország az eddigi legnagyobb légitámadást hajtotta végre Ukrajnában;
• Zelenszkij jóváhagyta: Ukrajna kilép a gyalogsági aknák tilalmáról szóló egyezményből;
• A kardnak is két éle van – súlyos következményekre figyelmeztet a Kreml az újabb szankciók miatt.

Tartsanak velünk ezúttal is!