Nagyobb a válság, mint gondoltuk: lerántották a leplet a dermesztő valóságról az egészségügyben

A 27 ezer fős reprezentatív felmérés megdöbbentő eredményei szerint az európaiak alig fele (51 százalék) érzi úgy, hogy hazájában mindenki egyenlő hozzáférést kap az egészségügyi ellátáshoz. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a válaszadók 44 százaléka egyenesen „igazságtalannak” nevezte saját rendszerét.

Különösen aggasztó, hogy az európaiak mindössze 15 százaléka bízik fenntartások nélkül abban, hogy súlyos betegség esetén egészségügyi rendszerük képes lesz biztosítani a szükséges ellátást. Ez a bizalmatlanság túlmutat a magyarországi problémákon – európai jelenségről van szó.

Érdemes megjegyezni, hogy bár reprezentatív a kutatás, inkább a megkérdezettek érzetéről ad képet, amely eltérhet a valóságtól, mégis értékes betekintést nyújt a lakosság megélésébe.

Spanyolország az etalon az egészséges életmódban

Spanyolország vezeti az európai egészséges életmód rangsorát: a válaszadók 68 százaléka mondhatja el magáról, hogy egészségesen él. Ez nem véletlen: a mediterrán étrend, a sétálható városok, az aktív életmód és az erős családi kötelékek mind hozzájárulnak ehhez az eredményhez. A legfontosabb pedig, hogy Spanyolország egyben a kontinens legmagasabb várható élettartamával is rendelkezik – 84 év.

„Ha megnézzük Spanyolországot, látjuk, hogy ők a legegészségesebben élőknek értékelik magukat, 68 százalék mondja ezt. Eközben Spanyolországban a várható élettartam növekszik, és ott élnek a legtovább az emberek – ez nagyon nagy üzenet” – hangsúlyozta Peter Goldschmidt, a Stada vezérigazgatója.

Magyar helyzetkép: utolsók között vagyunk az egészséges életmódban

Ezzel szemben Magyarország aggasztó képet mutat a 22 európai országot felmérő STADA Health Report 2025 szerint. Hazánk az utolsó helyen áll a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén, és az egészséges életmód rangsorában is csak a 21. helyet foglalja el. Goldschmidt nem véletlenül kapcsolja össze ezt a két adatot.

„Magyarország 22-ből 22. a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettségben. Ez nem politikai kijelentés, hanem tény. Az emberek Magyarországon nem elégedettek a megelőző egészségüggyel. Pont” – fogalmazott a vezérigazgató az Indexnek, majd hozzátette:

Nem ítélek el semmit, nem mondom, hogy ez jó vagy rossz, de ennek következményei vannak.”

A Stada-kutatás eredményei szerint az európaiak általában is küzdenek az egészséges életmóddal: a kontinens lakosságának mindössze 51 százaléka él egészségesen – annak ellenére, hogy 96 százalékuk tisztában van az egészséges életmód fontosságával. Viszont az egészséges életmód hiánya fokozottan igaz Magyarországra.

Miniszterelnöki biztosi kinevezése után Kőnig Róbert (Kőnig doki) fejtette ki lapunknak adott interjújában, hogy a kórházakra nehezedő terhelést lehetne csökkenteni azzal, ha mindenki jobban odafigyelne az egészségére például mozgás, táplálkozás terén.

Többször elmondtam, hogy az a legjobb betegség és sérülés, ami nem történik meg, és az a legjobb kórházi ellátás, amire nincs szükség

– fogalmazott. Azt is elárulta, hogy „készült egy felmérés, amely szerint Magyarország egészségértés szempontjából egy 12 éves gyermek szintjén van. Ezen teljes erővel szeretnék változtatni”.

A magyar paradoxon: érzet kontra valóság

Más országoknál nem tudjuk megítélni, de a magyar egészségügyi rendszerről alkotott képet biztosan árnyalja, hogy jelentős különbség van az érzetek és a tényleges tapasztalatok között. Takács Péter egészségügyi államtitkár a Partizánnak adott áprilisi interjújában hívta fel erre a figyelmet, amikor az új ügyeleti rendszerről készített közvélemény-kutatás eredményeit ismertette.

„Kétféleképpen csináltuk a közvélemény-kutatást. Mennyire elégedettek az emberek az új alapellátási ügyelettel.

– mondta Takács, rámutatva arra, hogy a személyes tapasztalat jelentősen javítja a megítélést. Ez a jelenség nem csak a magyar ügyeleti rendszerre jellemző. Az OECD „unmet medical need” (kielégítetlen egészségügyi igények) felmérésén is hasonló paradoxont fedeztek fel.

„Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy ön szerint az ön országában az emberek hány százaléka nem kap megfelelő egészségügyi ellátást, akkor a magyarok azt mondják, hogy 22 százalék, ez az ország egyötöde.”

Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy önnek vagy közvetlen hozzátartozójának az elmúlt három évben volt-e kielégítetlen egészségügyi szükséglete, akkor 1,6 százalék

– magyarázta az államtitkár. Takács szerint „az érzet és a tapasztalat között egyik másik országban sincs ekkora különbség”, tehát szerinte Magyarországon különösen nagy a szakadék a közvélemény és a valóság között.

Európai szintű bizalmi válság

A Stada évről évre elkészíti a jelentését, amely azt mutatja, hogy tavalyhoz képest ugyan stagnált a megelőző egészségüggyel szembeni elégedettség, azonban hosszabb távon általánosan csökkent.

A probléma még élesebben mutatkozik meg az egyébként legmagasabb elégedettségi mutatókkal rendelkező országokban. Belgium és Svájc esetében ugyan 81-81 százalék elégedett az egészségügyi rendszerrel, ám az igazságosság tekintetében már csak 63, illetve 68 százalék tartja megfelelőnek a rendszert.

Különösen aggasztó, hogy az európaiak mindössze 15 százaléka bízik fenntartások nélkül abban, hogy súlyos betegség esetén egészségügyi rendszerük képes lesz biztosítani a szükséges ellátást. A háziorvosok (69 százalék) és a gyógyszerészek (58 százalék) bizalmi mutatói azonban továbbra is magasak maradtak, tehát a szakemberekben bíznak a megkérdezettek.

Romokban a mentális egészségünk

A tanulmány egyik legmegrázóbb felismerése a pénzügyi helyzet és a mentális egészség közötti szoros kapcsolat. A London College és a King’s College közös kutatása szerint a hat különböző stressztípus közül a pénzügyi stressz gyakorolja a legnagyobb hatást az egészségre és a mentális jóllétre.

A pénzügyi nehézségekkel küzdők sokkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak kiégést (72 százalék), és kevésbé valószínű, hogy jónak tartják mentális egészségüket (49 százalék) a pénzügyileg biztonságban lévőkhöz képest.

A kutatás szerint azok, akik pénzügyi gondokkal küzdenek, sokkal nehezebben tudnak egészségesen élni (36 százalék), mint tehetősebb társaik (58 százalék). A mentális problémákkal küzdők pedig háromszor kisebb valószínűséggel élnek egészségesen (19 százalék), mint a jó mentális egészségnek örvendők (62 százalék).

Ha rossz a percepció, kevesebb ember él az egészségügyi szolgáltatásokkal

A Stada vezérigazgatója szerint a rossz egészségügyi mutatók gazdasági következményei is súlyosak. „Ha nincs egészséges életmód, több a betegszabadság. Ha kevesebbet élsz, korábban halsz meg, kevésbé vagy alkalmas. Ha nem vagy egészséges, nem vagy boldog. Ha nem vagy boldog, nem vagy annyira elkötelezett a munkában” – magyarázta Goldschmidt. A vezérigazgató lapunknak hangsúlyozta: „Az egészség, a boldogság és a gazdaság közötti összefüggés nagyon erős.”

Goldschmidt szerint „a percepció a valóság” – amit az emberek éreznek, az határozza meg a viselkedésüket. Ha az emberek nem bíznak a rendszerben, kevésbé valószínű, hogy élnek a megelőzési lehetőségekkel, vagy felkeresik az egészségügyi szolgáltatásokat. Ez pedig egy ördögi kört eredményez: a rossz percepció csökkenti a megelőzés iránti hajlandóságot, ami hosszú távon valóban rosszabb egészségügyi eredményekhez vezet.

Erre mutatott rá korábban lapunknak adott interjújában Ficzere Andrea, a budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója is.

Kulcsfontosságú, hogy építsük az emberekben az egészségügybe vetett hitet. Nagyon könnyű hátradőlni a fotelben, és hergelni a gyógyulásra váró betegeket, akik végső soron elbizonytalanodnak az ellátórendszerrel kapcsolatban.

„A leghangosabbak azok, akik ott sem voltak, mégis megosztják a negatív híreket, így alakul ki a magyar egészségügyben is az echo chamber jelensége” – figyelmeztetett. Az echo chamber egy olyan környezet, amelyben a résztvevők olyan hiedelmekkel találkoznak, amelyek megerősítik meglévő hiedelmeiket, tulajdonképp egy zárt rendszerben, és el vannak szigetelve a cáfolatoktól. Ez pedig megerősítési torzítást eredményezhet.

Egészséges életmódra nevelés: a változás kulcsa

Goldschmidt szerint a megoldás nagyobb állami finanszírozás nélkül is lehetséges, az oktatásra és tudatosságra helyezve a hangsúlyt.

Képzeljük el, hogy az általános iskolában második osztályban heti két-három órában lenne egy óra, amit boldogságnak, egészséges életmódnak vagy tudatosságnak hívnak. Ez az egész életre hatással lenne

– javasolta a vezérigazgató. Kiemelte, hogy a változás az óvodában és az iskolában kell kezdődjön: „Ha hatéves korban beszélsz velük az egészséges életmódról, megértik. Ha azt mondod, hogy ha egy napot kint töltesz a kertben, és játszol, jobban fogsz aludni éjjel – ez nagyon klassz. És ha ez szokássá válik, az jó.”

A Stada nemcsak beszél róla, hanem a Palánta Programján keresztül fejleszti is a legkisebbek egészségtudatosságát. Tavaly két óvodába, idén tavasszal pedig a Csörögi Tanodába látogatott el a cég csapata a Felelős Gasztrohős Alapítvány és a Civil Impact Kft. szakmai segítségével. Itt futballpálya épült, amelyet a tanulók már birtokba is vettek. A sportpálya kialakításán túl játékos előadást tartottak a szezonális zöldségek és gyümölcsök fontosságáról is.

Megelőzés: javuló európai tendenciák

Pozitív fejlemény, hogy Európa-szerte a megelőző vizsgálatokon való részvétel nőtt: 2023-hoz képest 5 százalékponttal emelkedett, és most már az európaiak 66 százaléka vesz részt valamennyi vagy az összes ajánlott szűrővizsgálaton. Ezt az EU for Health program 5,3 milliárd eurós befektetése és az európai rákellenes terv is elősegítette.

A dánok járnak az élen a megelőzésben (79 százalék részvétel), míg Romániában még mindig nagy lemaradás tapasztalható. A különbségek mögött infrastrukturális hiányosságok, gazdasági akadályok és a rendszerbe vetett bizalom hiánya áll.

Az egészségüggyel szembeni elégedetlenség európai léptékű problémája nem csupán statisztikai adat – valós kihívást jelent minden ország számára. A Stada-kutatás megfigyelései rávilágítanak arra, hogy az egészséges életmódra nevelés legalább annyira fontos, mint a gördülékeny ellátás. A magyar példa pedig rámutat, hogy a valóság és az érzetek közötti szakadék áthidalása éppoly fontos lehet, mint magának a rendszernek a fejlesztése.

(Borítókép: Betegek várakoznak egy orvos várótermében. Fotó:  Scheffen / ullstein bild / Getty Images)

/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });