Műtét érzéstelenítés nélkül: a kormány „kérése” csak tüneti kezelés a magas gyógyszerárakra

Ahogy arról az Index elsőként beszámolt, július elsejétől lép életbe önkéntes árkorlátozás a gyógyszerek esetében. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke úgy fogalmazott lapunknak: „nemes feladat és üdvözlendő tárgyalni az alacsonyabb gyógyszerárakról a magyar emberek érdekében”.

A közvéleményt talán meglepő módon nem olvashattunk olyan véleményeket, hogy az iparági szereplők hangosan ágálnak a kormány „kérése” ellen. Sőt a nagyobb szervezetek egytől egyig úgy nyilatkoztak, hogy a lakosság érdekében vállalják az önkéntes árcsökkentést, ami végeredményben csökkenti mintegy 30-40 termék árát – csatlakozva ezzel a kormányzat infláció elleni – sokak által vitatott módon történő – harcához. A kabinet korábban már alkalmazott hasonló árkorlátozási intézkedéseket más szektorokban, például az élelmiszerüzletekben és drogériákban.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több alkalommal is arról posztolt a közösségi médiában, hogy a gyógyszeripar kiemelt szereplőivel tárgyal az elharapózott gyógyszerárak visszaszorítása érdekében – igaz, már kész döntéssel a zsebében hívta asztalhoz a különböző szervezeteket. Az iparági szereplők mindegyike beállt a sorba, ám a tárgyalásokon sikerült finomítani az eredeti elképzeléseket, melyek jó néhány patika végét jelenthették volna – ezt később bővebben kifejtjük.

Végül azonban a Richter, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége (MAGYOSZ), az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége (AIPM), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), valamint a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége (GYNSZ) mind beálltak az önkéntesség sorába.

Több egyeztetési kör

A Richter elsőként jelentkezett, hogy csatlakozik az önkéntességhez. A gyógyszergyártó óriás csökkentette egyik legnépszerűbb recept nélkül kapható gyógyszere, a Panangin árát.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége jelezte, tagvállalataik számára fontos, hogy a magyar betegek elérhető árakon juthassanak az egészségük megőrzése érdekében szükséges készítményekhez. „Ennek keretében, lehetőségeikhez mérten igyekeznek segíteni az ellátórendszer további tagjait abban, hogy a patikákban egyes termékek alacsonyabb áron legyenek elérhetőek. Így pedig bizonyos, a társadalom számára kiemelt jelentőséggel bíró készítmények elérhetősége még széleskörűbb legyen és a lehető legkevesebb terhet jelentsenek az embereknek. A gyártók egyéves időszakra vállalták, hogy könnyítik az ellátórendszer terheit, az egyedi megállapodások keretében, azért, hogy a páciensek végül minél kedvezőbb feltételekkel juthassanak hozzá a számukra megfelelő készítményekhez” – közölte az AIPM, amely bízik abban, hogy az egyes tagvállalatai által önként vállalt plusz elkötelezettség ösztönözni fogja a gyógyszerellátási lánc szereplőit arra, hogy minél szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak a szükséges készítményekhez.

Felhívták a figyelmet, hogy a klinikai vizsgálatok gazdasági hozzáadott értéke több tízmilliárd forint, az innovatív gyógyszeriparnak pedig közvetlenül több mint 400 milliárd, közvetetten és indukáltan pedig majd 800 milliárd forintos bruttó hozzáadott értéke van a magyar gazdasághoz – ezt az Index nemrég külön cikkben fejtette ki.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara két alkalommal is egyeztetett a nemzetgazdasági miniszterrel, továbbá heteken át folyamatos kapcsolatban volt a munkatársaival. Ezeken megállapodás született, hogy a gyógyszertárak ár- és árréspolitikájába a minisztérium nem szólni bele, de elvárás, hogy a gyártói szervezetekkel leegyeztetett szabadáras gyógyszerkörben a gyógyszertárak is menjenek vissza a 2024. év végi listaáraikhoz, feltéve, hogy ezeket a gyógyszereket a nagykereskedőkön keresztül ők is csökkentett áron kapják. A gyártók és nagykereskedők az önkéntes árkorlátozást 2026. júniusig vállalták, így a gyógyszertárakkal szemben is ez az elvárás.

Az MGYK megállapodott Nagy Mártonnal, hogy a kisforgalmú gyógyszertárak esetében nem elvárás az önkéntes árkorlátozáshoz való igazodás. Továbbá a transzparens lakossági kommunikáció érdekében gyógyszerészkamara vállalta, hogy egy egységes plakátot készítenek az érintett vény nélkül beszerezhető gyógyszerekről, amit minden gyógyszertárba eljuttatnak.

Ez áll valójában a gyógyszerárak emelkedése mögött

Az Index kíváncsi volt, hogy pontosan mit jelent ez önkéntesség a gyógyszerpiaci szereplők számára, és mit érzékelnek majd ebből a patikai vásárlók. Az MGYK elnöke leszögezte: az új intézkedés nem klasszikus ár-, illetve árrésstop, mivel nem jogszabályi úton bevezetett hatósági ármegállapításról van szó.

A jelenlegi lépés nem érinti a gyógyszertárak vagy a nagykereskedők által alkalmazott árazási politikát hatósági szinten. Ehelyett egy önkéntes, egyeztetéseken alapuló, ideiglenes árkorrekciós mechanizmus jött létre, amely célzottan néhány gyógyszerkörre vonatkozik

– vázolta lapunknak Hankó Zoltán, aki szerint a gyógyszerek árának mesterséges csökkentése „rapid” eszköz lehet az infláció mérséklésére, különösen mivel a fogyasztói árindex számításánál ezek az árak is figyelembe kerülnek.

Aki járt gyógyszertárban, számára nem újdonság a magyar árak. Emögött azonban egyéb okok is húzódnak a patikák profitorientált magatartása mellett. Hankó Zoltán ezúton is megerősítette, amire több iparági szereplő is felhívta a figyelmet: a gyógyszerárak kettős szabályozás alá esnek Magyarországon:

• Támogatott gyógyszerek esetén a gyártó és a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) között egy szerződéses viszony szabja meg a befogadási árat. Ez nem hatósági ár ugyan, de az egyetlen lehetőség arra, hogy egy gyógyszer támogatással kerülhessen forgalomba. Ezen támogatott gyógyszereknél rendelet szabja meg, hogy a nagykereskedők és a gyógyszertárak mekkora árrést alkalmazhatnak. Ezeknél a gyógyszereknél – amelyek száma sok ezerre tehető – lényegét tekintve eleve ár- és árrésstop van hatályban.
• Nem támogatott gyógyszerek (pl. OTC – over the counter, azaz vény nélkül kapható gyógyszerek) étrendkiegészítők, illetve egyéb egészségügyi termékek esetében a gyártók, a nagykereskedők és a patikák árai szabadon alakulnak, azonban az alkalmazható kereskedelmi árrés felső határát részben a tisztességtelen piaci magatartást szabályozó törvény, részben a verseny, részben pedig a fizetőképes kereslet szabja meg. Ez vonatkozik mind a nagykereskedelmi, mind a patikai szintre.

A probléma okát abban kell keresni, hogy

A támogatott gyógyszereken érvényesíthető patikai árréstömeg azóta alig változott, miközben az infláció évről évre emelkedett. A gyógyszertárak így jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni ezen termékek forgalmazása során. Ezt a veszteséget pedig értelemszerűen hol tudják kompenzálni? Az OTC-, illetve egyéb termékeknél, valamint az étrend-kiegészítőknél. De a gyártók is elsődlegesen a nem támogatott gyógyszerek áremelésével kompenzálják az inflációs költségnövekedés és a forint árfolyamváltozások miatti veszteségeiket.

„A gyógyszertárak számára jelenleg a nem támogatott gyógyszerek és egészségtermékek forgalmazása az egyetlen reális lehetőség a kompenzációra. A támogatott gyógyszerek után járó ágazati szintű 7,8 százalékos árrés rendkívül alacsony, így a patikák fennmaradásához szükséges árrésbevétel csak a magasabb haszonkulccsal értékesíthető nem támogatott szerek révén közelítheti meg a 20 százalékot” – hangsúlyozta Hankó Zoltán.

Ha ebbe a szegmensbe túlzottan beavatkoznának, az ellehetetleníthetné a gyógyszertárak gazdasági működését, különösen a kis, vidéki vagy közgyógyellátottak által dominált településeken, ahol az étrendkiegészítők, illetve egyéb termékek iránti kereslet jóval alacsonyabb, emiatt a kompenzáció lehetősége is korlátozott.

Kényszerű, de felelős kompromisszum

A tárgyalások során kompromisszumos megoldás született:

• Körülbelül 30 OTC és 10 vényköteles, de nem támogatott gyógyszer esetén a gyártók vállalták, hogy 2024. december 31-i árakat alkalmaznak 2025. július 1-től kezdődően, egészen 2026. június végéig.
• Ezzel összhangban a nagykereskedők és a gyógyszertárak is ugyanerre az árszintre térnek vissza ezen termékek esetében.
• Mivel a fogyasztói ár alapján mérik az inflációt, kulcsfontosságú volt, hogy a gyógyszertárakban is a régi fogyasztói árak jelenjenek meg.
• A rendszer nem korlátozza a patikák árrésének mértékét. Tehát ha egy gyógyszertár eddig 15 százalékos árréssel dolgozott az érintett gyógyszerkörben, egy másik pedig 25 százalékossal, most is ezen árrésarányokat tarthatják a 2024 végi árhoz viszonyítva. Ez biztosítja a rugalmasságot és a verseny fennmaradását.

Utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben minden patikának ugyanolyan áron kellene adnia az adott terméket, az egyenlőtlen versenyt növelné a forgalmasabb nagyobb, valamint a kisebb patikák között, amely utóbbiakat igen nehéz helyzetbe hozná.

(Az Index korábban részletesen beszámolt arról, hogy a jellemzően kisebb, vidéki településen működő fiókgyógyszertárak rentábilis működtetése így is kihívásokba ütközik.)

Hankó Zoltán hangsúlyozta: a legfontosabb vívmány, hogy nem született kötelező érvényű és mindenkire fűnyíróelv szerint érvényes jogszabály, hanem önkéntes vállaláson alapul a rendszer. Ez megóvja a gyógyszertárakat attól, hogy drasztikus hatósági beavatkozás érje őket. Ugyanakkor ez egy törékeny bizalmi kompromisszum, amely csak akkor maradhat életben, ha a szereplők valóban betartják a vállalásaikat.

Amennyiben az önkéntes vállalást tett gyártók és nagykereskedők, valamint a gyógyszertárak nem hajtják végre a szükséges árkorrekciót, és az inflációs hatás elmarad, a kormánynak lehetősége van arra, hogy rendeleti szinten, hatóságilag avatkozzon be, aminek elmaradása a teljes gyógyszerellátási-lánc elemi érdeke

– mondta az MGYK elnöke, aki azt is elmondta: a gyógyszerek kiválasztása során felmerült, hogy az összes OTC termékre vonatkozzon az árkorrekció, ám végül sikerült „partvonalon kívülre helyezni” ezt a szándékot.

A modell egyik előnye, hogy nyitott és rugalmas. Bármely gyártó, aki részt kíván venni, később is csatlakozhat, bővítve ezzel az árkorrekciós kosarat. Ez fokozatos bővülést vetít előre, ugyanakkor a sikerhez szükséges a résztvevők aktív együttműködése és a lakosság korrekt tájékoztatása. „Ez az intézkedés egy kényszerű, de felelős kompromisszum, amely az infláció kezelése és az ágazat életképességének megőrzése között igyekszik egyensúlyt teremteni. A hosszú távú megoldás azonban csak a támogatott gyógyszerek ár- és árrésszabályozásának korszerűsítése lehet, aminek érdekében a kamara folyamatosan érvel a kormányzati tárgyalásokon” – szögezte le Hankó Zoltán, aki azt is elmondta, hogy a támogatott gyógyszerek árréseinek felülvizsgálatáról is elkezdődtek az egyeztetések.

Hosszú távon veszélybe kerülne az ellátás

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének mind a kilenc tagvállalata vállalta az önkéntes árcsökkentést a kormány felhívására, annak érdekében, hogy enyhítse a lakosság gyógyszerkiadásait. „A gyógyszer-nagykereskedelem meghatározó szerepet tölt be a hazai gyógyszerellátásban: mi biztosítjuk a gyógyszerkészletek rendelkezésre állását, finanszírozzuk a magyar gyógyszerkincs jelentős részét, valamint gondoskodunk arról, hogy a készítmények időben, biztonságosan és a gyógyszerekre vonatkozó legszigorúbb szakmai előírásoknak megfelelően eljussanak a kórházakba és gyógyszertárakba. Meggyőződésünk, hogy ezzel a felelős lépéssel – a gyártók és a gyógyszertárak közötti híd szerepét betöltve – hozzájárulunk a lakosság egészségének megőrzéséhez, és ezáltal támogatjuk a magyar gazdaság fenntartható működését és versenyképességének erősödését” – közölte az Index megkeresésére a GYNSZ.

A szövetség hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a teljes gyógyszerellátási lánc beállt az önkéntesség mögé: az érintett gyógyszerek esetében a gyártók, a nagykereskedők és a gyógyszertárak egyaránt vállalták, hogy áraikat a 2024. december 31-i szintre mérséklik. „Ez a vállalás azt jelenti, hogy a mindenkit, így minket nagykereskedőket is érintő inflációs költségnövekedést saját tartalékainkból szükséges fedeznünk. Ezt a terhet vállaltuk, mivel megértettük és elfogadtuk a Kormányzat célját, a lakosság terheinek enyhítését.

– húzta alá a GYNSZ.

/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });