Megváltozóban a trend, egyre többen fordulnak a valláshoz Nyugaton

Évtizedek óta Amerika leggyorsabban növekvő vallási hovatartozása az volt, hogy egyáltalán nem volt vallás. 1990-ben az amerikaiaknak mindössze 5 százaléka vallotta magát ateistának, agnosztikusnak vagy „semmi különösben” hívőnek. 2019-ben már mintegy 30 százalék jelölte meg ezeket az ideológiákat. Azok, akik elhagyták a templomot, társadalmilag liberálisabbak lettek, később házasodtak, és kevesebb gyermeket vállaltak. Az egyházak, ahol egykor az amerikaiak fele vasárnaponként összejött, elhalványultak a polgári életben. Fél évszázad óta azonban most először megállt a szekularizmus menetelése.

Ugyanez igaz máshol is. Kanadában, Nagy-Britanniában és Franciaországban stagnálni kezdett azoknak az embereknek az aránya, akik vallástalannak vallják magukat. További hét nyugat-európai országban ez az arány jelentősen lelassult, 2020 óta mindössze három százalékponttal nőtt, szemben az előző öt év 14 százalékpontos növekedésével. A megtorpanás egybeesik az ugyanezeken a helyeken mérhető, a keresztény lakosság arányának hosszú távú csökkenésében bekövetkezett szünettel. Ez arra utal, hogy a szekularizáció lassulását a kereszténységet elhagyók számának csökkenése okozza – és nem más vallások, például az iszlám térnyerése –, valamint a keresztény hit meglepő növekedése a fiatalabbak, különösen a Z generáció (1997 és 2012 között születettek) körében – írta meg a The Economist.

Próbáltam az alkoholt, próbáltam a bulikat, próbáltam a szexet… egyik sem működik. A fiatalok mélyen keresik és kutatják az igazságot

– meséli Eric Curry a Pace Egyetemen arról, mit mondanak társai a depresszió, az unalom és a magány leküzdésére tett kísérleteikről. Curry szerint a közelmúltban történt megkeresztelkedése élete legjobb döntése volt.

Váratlan tendencia

A szekularizmus hosszú ideje tartó térhódítása, amelyet Ryan Burge, az Eastern Illinois Egyetem munkatársa „az elmúlt évtizedek domináns demográfiai trendjének” nevez, a nyugati társadalom számos aspektusát alakította. Ezek a melegházassággal és az abortusszal kapcsolatos liberálisabb hozzáállástól kezdve a gazdasági növekedés kilátásaiig terjednek. Hirtelen megtorpanása – és egyes helyeken lehetséges megfordulása – váratlan.

A változó tendencia legvalószínűbb magyarázata a koronavírus-járványban rejlik. A bezárkózás, a társadalmi elszigetelődés és a gazdasági sokk szinte minden országot és korcsoportot nagyjából akkor érintett, amikor a vallási meggyőződésre vonatkozó adatok fordulópontot értek el. Különösen igaz ez a Z generációra, amelynek a korai felnőttkorban töltött évei megszakadtak, és sok fiatal magányos vagy depressziós lett, és értelmet keresett az életében.

„A világjárvány valóban katalizátor volt” – mondja Sarah, a Liberty University 20 éves hallgatója, aki az egyházon kívül nőtt fel, de megtért, miután a zárlatok idején csatlakozott egy bibliaórákból álló csoporthoz a Zoomon. „Valószínűleg a barátaim több mint 75 százaléka keresztény lett a világjárvány óta.”

A Harvard oktatója, Pippa Norris és a néhai Ronald Inglehart azzal érvelt, hogy az egzisztenciális bizonytalanság idején az emberek hajlamosak a valláshoz fordulni vigaszért. A vallás magyarázatot adhat a szenvedésre, reményt nyújthat, és biztosíthatja az erkölcsi rend és a közösségi szolidaritás érzését – írták. Olaszországban 2020-ban megnőtt a (gyakran online) misék látogatottsága, különösen a vírus által leginkább sújtott helyeken. Egy korábbi kutatás a földrengések utáni megtérésekről azt mutatja, hogy a vallásosság általában 12 évvel a katasztrofális esemény után is emelkedett marad.

Főként a férfiak között hódít az új trend

A fiatal férfiak különösen lelkesednek Istenért, megdöntve ezzel egy kultúrákon és időkön átívelő normát: azt, hogy a nők a vallásosabbak. Amerikában a Z generációs nők nagyobb valószínűséggel nem vallásosak, mint férfi társaik – derül ki az American Enterprise Institute nevű agytröszt tanulmányából. Nagy-Britanniában a YouGov mintegy 13 ezer ember megkérdezésével készült felmérése szerint ma már a magukat kereszténynek valló fiatal férfiak 21 százaléka jár templomba – 2018-ban még csak 4 százalék volt ez az arány. A fiatal nőknél ez a szám 12 százalék. Az eltérés egyik oka, hogy a nők egyre inkább úgy találják, hogy az egyházhoz való tartozás nem illik össze liberálisabb nézeteikkel.

Ugyanakkor, most, hogy a fiatalabb amerikaiak megtalálják a vallást, az idősebb közül egyre kevesebben mondanak le róla. 2020 és 2024 között a keresztények aránya a teljes népességen belül mindössze egy százalékponttal csökkent. Ezt megelőzően minden évben csökkent ennyivel. Ha közelebbről megvizsgáljuk az egyes generációkat, akkor a keresztények aránya a négy év alatt a millenniálok kivételével minden korcsoportban stabil maradt, vagy nőtt. A baby boomerek például hét százalékponttal több keresztényt tudtak felmutatni (79 százalék), mint 2020-ban. A vallástól való elfordulás lassulása és a fiatalok körében tapasztalt váratlan növekedés együttesen azt eredményezte, hogy a keresztények aránya Amerika lakosságában 2020 óta 62 százalék körül stabilizálódott.

Trump vallása

Több mint hat évtizeden át a „vallási jobboldal” Amerikában a boomer „keresztény nacionalizmus” volt. Tradicionalista, teológiai szemléletű és teokratikus volt – ami azt jelenti, hogy egy vallási hagyomány normáit akarta alkalmazni a világi jogra. Azt akarták, hogy a Szentírás könyvei lépjenek a törvénykönyvek helyébe.

Donald Trump elnök azonban egy új vallási jobboldalt próbál létrehozni, amely nemcsak illiberális, hanem alapvetően más is, és szemben áll a hagyományos vallással, ahogyan eddig ismertük. A MAGA (Make America Great Again) mozgalom hite nem az, amelyben az állam alkalmazkodik az egyházhoz, hanem az, amelyben az egyház meghajlik az amerikai nacionalizmus előtt. Ez nem más, mint az a hit, hogy az amerikai projekt a szabadság és a jólét olyan gyakorlata, amilyet a világ még soha nem ismert, de egyben azoknak a kizárólagos tulajdona, akik fehérek, heteroszexuálisok és megkérdőjelezhetetlenül hűségesek a nemzethez – írta meg a Vox.

A jelenlegi politikai légkörben azonban a „vallásszabadság” fogalma egyre inkább fegyverré vált. A vallásszabadságot a cukrászok arra használják, hogy megtagadják az esküvői torták elkészítését a meleg és leszbikus pároknak, a gyógyszerészek arra, hogy megtagadják a nőknek a fogamzásgátlók kiadását, és a sürgősségi osztályon dolgozó nővérek arra, hogy megtagadják a koronavírus elleni vakcina beadását. Az átalakulás akkor kezdődött, amikor a polgárjogi mozgalom idején a szegregáció hívei a vallásszabadságra hivatkoztak a faji egyenlőség elleni védekezésként. A vallásszabadság ma már a társadalmi haladás elleni tiltakozás jelzése.

Ez a stratégia volt a régi vallási jobboldal egyik alapító taktikája, és ez a taktika közös az új vallási mozgalommal. A MAGA vallási jobboldal azonban új szintre emelte ezt a módszert. És ez az új mozgalom sokkal összetettebb. Ha azt hisszük, hogy ezek az ideológiai építészek egyszerűen „konzervatív keresztények”, vagy akár a régi értelemben vett „keresztény nacionalisták”, akkor alapvetően félreértelmezzük mind a MAGA mozgalom vallási jellegét, mind szélesebb körű ideológiai és gyakorlati céljait. Ha azonban érzékeljük és megértjük a különbséget, akkor sokkal jobb helyzetben vagyunk ahhoz, hogy felvegyük a harcot Amerikának a radikális átalakítása ellen – írja a lap.

(Borítókép: Emberek egy istentiszteleten hallgatják a prédikációt 2007. április 22-én Blacksburgben, Virginia államban. Fotó: Scott Olson / Getty Images)