Közkegyelmet kérnek a Pride résztvevőire – Pintér Sándornak kell dönteni
Tényi István, aki rendszeresen tesz hatósági bejelentéseket, most közérdekű bejelentéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. Azt kéri, hogy a kormány kezdeményezze az Országgyűlésnél közkegyelem elrendelését azok számára, akik részt vettek a június 28-i „Büszke Budapest – szabadságünnep” rendezvényen.
Beadványában Tényi arra hivatkozik, hogy a rendezvény jogi szempontból vitatott volt. A Kúria egy június 20-i határozata szerint a Pride napjára tervezett demonstráció céljai között szerepelt a transznemű emberek jogai melletti kiállás is, ami szerinte kérdéseket vetett fel a gyülekezési és gyermekvédelmi törvények megsértésével kapcsolatban.
A rendőrség több alkalommal is elutasította a gyűlés bejelentését. Ezt követően Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: a főváros önkormányzati rendezvényként, civil szervezetekkel együttműködésben tartja meg az eseményt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont ezt is gyűlésnek minősítette, és tiltó határozatot hozott.
Karácsony Gergely szerint az esemény nem volt sem demonstráció, sem Pride felvonulás, nem volt benne szexuális tematika vagy kamionos parádé – szerinte ez csupán egy városi megemlékezés volt a magyar szabadság napján. A rendőrség viszont úgy látta, hogy a rendezvény sérti a gyülekezési törvényt, ezért tiltott gyűlésnek minősítette.
Tényi emlékeztetett, a tiltást a szervezők nem támadták meg bíróságon, így az hatályossá vált június 27-én. Az eseményen mégis sokan részt vettek, noha a rendőrség jelezte: a tiltott gyűlés szervezése és az arra való buzdítás bűncselekménynek minősül.
A szabálysértési törvény szerint az is jogsértést követ el, aki ilyen tiltott gyűlésen részt vesz, különösen akkor, ha a rendőrség előre figyelmeztette a tiltásra. A hatóság jelenleg vizsgálja, kik vehettek részt a szervezésben, és milyen büntetőjogi következmények jöhetnek szóba.
Tényi a bejelentésében hangsúlyozza: a közkegyelem az állam részéről történő szimbolikus vagy politikai döntés, amellyel tömegesen lemond a büntetés kiszabásáról.
Ilyenre a rendszerváltás óta mindössze négyszer volt példa. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint a közkegyelem elrendelése teljes mértékben az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, amely maga dönthet róla, hogy mikor és milyen feltételekkel él ezzel az eszközzel.
Tényi azzal érvel, hogy a rendezvényen való tömeges részvétel miatt a szabálysértési eljárások lefolytatása komoly terhet róna a hatóságokra, ezért szerinte indokolt lenne, ha az érintettek közkegyelemben részesülnének, és mentesülnének az eljárások alól.
A budapesti Pride után Orbán Viktor is megszólalt, a miniszterelnök többek között arról írt, hogy a Pride-ot brüsszeli utasításra rendezték meg, és szerinte ez azt mutatja, mi lenne, ha nem ők kormányoznának. Hozzátette, hiába voltak kint rengetegen, a 2022-es „gendernépszavazás” 3,7 milliós részvételi számával nem tudják felvenni a versenyt.
(Borítókép: Pintér Sándor 2020. január 28-án. Fotó: Aradi László / Index)
Forrás: index.hu
További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.
