Itt a számla: ennyibe kerültek Amerika közel-keleti háborúi
Az amerikai katonai tevékenység a múlt héten ismét kiszélesedett a Közel-Keleten, miután az Egyesült Államok Izrael oldalán beavatkozott az iráni-izraeli konfliktusba, és B-2-es bombázók szállította, úgynevezett „bunkerromboló” bombákkal próbálta működésképtelenné tenni az iráni atomprogram két fontos, földalatti létesítményét, Fordót és Natanzt – de bombákkal támadták Iszfahán térségét is.
Egyes sajtóhírek szerint az akció csak korlátozott mértékben volt képes kárt okozni az iráni atomprogramban. Donald Trump elnök ezt dühösen cáfolta, majd egy nappal később Pete Hegseth védelmi miniszter is hiteltelennek minősítette a média értesüléseit.
A művelet főszereplői, a nagyjából 2 millárd dollárra becsült B-2-es, lopakodó bombázók voltak, amelyek 14 darab, dollármilliókat érő bunkerpusztító bombát dobtak a célpontokra.
Ezek a speciális robbanófejek akár 61 méternyi betonon is képesek átfúrni magukat a detonáció előtt. A ledobás után a hangsebességnél is gyorsabban földbe csapódó bombák speciális technológiáját az Egyesült Államok fejlesztette ki, szintén nem kevés pénzért, és valószínűleg pont a fordói urándúsító megsemmisítésére szánták.
Egyébként az iráni nukleáris program elleni misszióban összesen 125 amerikai repülőgép vett részt, köztük bombázók, vadászgépek, légi utántöltők, felderítő repülőgépek, amelyek telepítése és üzemeltetése több százmillió dollárba került. Az amerikai hadsereg iráni missziójának költsége hozzáadódik az Egyesült Államok közel-keleti háborúinak egyre vaskosabb számlájához.
38 teljes magyar GDP-nyi pénzt égetett el Washington
A világon az Egyesült Államok költ legtöbbet hadviselésre, többet mint a következő kilenc ország együttvéve. A világ egyetlen szuperhatalma évente körülbelül háromszor több pénzt fordít fegyveres erőire, mint Kína, és közel hétszer többet, mint Oroszország.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kutatása szerint 2024-ben a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) 997 milliárd dollárból gazdálkodhatott. Az Al-Dzsazíra című lap pedig az Irán elleni támadás másnapján összegezte, hogy az utóbbi 24 év konfliktusai – Irak és Afganisztán megszállása, valamint a különböző beavatkozások Szíriába, Pakisztánban és Jemenben mennyi pénzbe kerültek az országnak. A lap – amely a Brown Egyetem kutatására hivatkozik – úgy számolt, hogy
az Egyesült Államok 2001 óta 8 billió – vagyis 8.000 milliárd – dollárt költött háborúkra. Ez Magyarország tavalyi GDP-jének 37–38-szorosa.
- Ebből a 8.000 milliárd dollárból 5.800 milliárd volt az, ami közvetlen hadi célokra ment el;
- a maradék 2.200 milliárd dollár a konfliktusokban szolgálatot teljesített veteránoknak járó életjáradék fennmaradó költsége;
- A közvetlenül védelmi célokra juttatott források közül a legtöbbet a Védelmi Minisztérium tengerentúli műveletekért felelős hivatala kapta, nagyjából 2.200 milliárd dollárt;
- őket követi a Belbiztonsági Minisztérium, 1.100 milliárd dollárral;
- további 1.100 milliárd dollár a költsége a tengerentúli műveletekért felelős hivatal által felvett kölcsönök kamatainak;
- 884 milliárd dollár került közvetlenül a Pentagonhoz;
- 465 milliárd dollár a veteránoknak eddig kifizetett pénz;
- és 189 milliárd dollár landolt a Külügyminisztériumnál, kifejezetten hadi célokra 2001 óta.
24 év, közel 1 millió halott
Afganisztán megszállása 2001. október 7-én kezdődött, közvetlen válaszként a szeptember 11-i terrortámadásokra, célja az al-Kaida elpusztítása, és a tálibok eltávolítása volt a hatalomból. Kevesebb mint két évvel később, 2003. március 20-án az Egyesült Államok és szövetségesei a közel-keleti Irak ellen is háborút indítottak. Ennek a hadműveletnek célja már Szaddam Husszein megbuktatása, tömegpusztító fegyvereinek felkutatása volt. Habár a szövetség a diktátort sikeresen legyőzte, a tömegpusztító fegyverekről kiderült, hogy nem léteztek.
Az Egyesült Államok 2011-re kivonult Irakból. Az amerikai csapatok távozása után az országban kitört egy pusztító, többszereplős polgárháború, amely máig sem fejeződött be teljesen, annak ellenére, hogy azóta egy nemzetközi koalíció az Egyesült Államok vezetésével 2014-ben újból katonai erővel avatkozott be az országban. Ez kontingens 2021-ben távozott, az Iszlám Állam visszaszorítása után. Azonban a hírhedt terrorszervezet napjainkban is aktív Irakban.
Eközben Afganisztánt közel 20 évig tartotta megszállás alatt Washington, ez a leghosszabb ideig elhúzódó konfliktus az Egyesült Államok történelmében. Miután 2021 nyarán Joe Biden elnök elrendelte az elődje, Donald Trump által előkészített csapatkivonást, az amerikai erővel fenntartott afgán rendszer azonnal összeomlott, és a tálibok visszatértek a hatalomba. A talibán azóta egyre diktatórikusabb eszközökkel irányítja az államot, a nőket ismét megfosztották emberi jogaiktól – pedig fogadkoztak, hogy ez nem fog megtörténni. Az ENSZ egy „nemi alapú apartheid-rendszerként” tekint az új Afganisztánra.
A két konfliktus mérlege a következő: 2001. októbere és 2021. augusztusa között 558 ezer ember halt meg közvetlenül az amerikai katonai tevékenység miatt Afganisztánban és Irakban
– állítja a Brown Egyetem kutatása.
- Irakban 315 ezren,
- Afganisztánban 243 ezren haltak meg.
- Szíriában 269 ezer;
- míg Jemenben 112 ezer ember halt meg bizonyítottan az amerikai katonai tevékenység következtében.
- A 24 év konfliktusaiban legalább 30 ezer amerikai és szövetséges katona is meghalt.
A szeptember 11-i terrortámadások után megindított amerikai terrorizmusellenes inváziókban, beavatkozásokban, precíziós támadásokban összesen 940 ezer ember vesztette közvetlenül életét a Brown Egyetem kutatása szerint. A tanulmány nem számolja hozzá, de megemlíti, hogy a háborúk által közvetetten – éhínség, járványok – okozta halálok száma elérheti a 4,7 milliót.
(Borítókép: Egy B-2 Spirit lopakodó bombázó száll fel a Missouri állambeli Whiteman légibázison, 2025. április 30-án. Fotó: Staff Sgt. Joshua Hastings / USAF / Reuters)
Forrás: index.hu
További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.
