Feltérképezik minden újszülött génállományát az Egyesült Királyságban
A genomika, a gének kölcsönhatásait vizsgáló tudomány teszi lehetővé az emberek számára, hogy „kikerüljék” a halálos betegségeket, és „személyre szabott” egészségügyi ellátásban részesüljenek – idézte a The Telegraph a brit egészségügyi minisztert.
„Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a következő évtizedben átalakul az NHS, amely nem diagnosztizálja és kezeli a betegségeket, hanem elsősorban előrejelzi és megelőzi kialakulásukat” – jelentette ki Wes Streeting.
Egy évtizeden belül minden brit újszülött teljes genomszekvenáláson esik át, amely több száz betegség kockázatát méri fel.
Az előrelépés célja egy általános szűrés és megfigyelés, amelynek során keresik például a magas koleszterinszint vagy vérnyomás mutatóit.
A tízéves terv végső célja a teljesen személyre szabott orvoslás.
Az „új technológia erejével” a betegségek már a tünetek megjelenése előtt megelőzhetők. Ezzel egyrészt enyhül az egészségügyi szolgáltatóra, az NHS-re nehezedő nyomás, másrészt lehetővé válik, hogy az emberek hosszabb és egészségesebb életet éljenek – érvelt a miniszter.
A terv gyakorlatilag egy hosszú távú stratégiát határoz meg, amelyben a genomika, a mesterséges intelligencia és a prediktív elemzés ötvözésével prognosztizálhatók és megelőzhetők a betegségek, és felgyorsítható az új kezelési eljárások alkalmazása.
Elképesztő összeggel finanszírozzák a brit egészségügyet
A tömeges szűrést fokozatosan a személyre szabott egészségügyi ellenőrzés váltja fel. A potenciális betegségeket célzott, preventív gyógyszerekkel kezelik, amelyekkel elkerülhetők a nem kívánt mellékhatások.
A szakértők már régóta sürgetik, hogy a rákhoz vagy Alzheimer-kórhoz hasonló betegségeket jóval a tünetek megjelenése előtt kellene azonosítani.
A genomszekvenálással az NHS „reaktív egészségügyi rendszerből proaktívvá válna” – vélik az egészségügy tisztségviselői.
A brit kormány egyébként az elkövetkező tíz évben 650 millió fontot, napi árfolyamon több mint 300 milliárd forintot szán csak a genomika fejlesztésére. A július első hetében induló terv három leglényegesebb változása, hogy a kórházat a közösség váltja fel, az analóg szolgáltatást a digitális, a kezelést pedig a megelőzés.
Ezt a többi között az is lehetővé teszi, hogy a pénzügyminiszter tavaly rekordösszegű, 29 milliárd fontos, több mint 13,6 ezer milliárd forintos pénzügyi injekciót ítélt meg az NHS-nek.
Sci-fi az egészségügyi ellátásban?
A tervvel összhangban harmonizálnák a magáncégek és a kórházak összefogását, az új intézmények pedig akár a háziorvosi szolgáltatások működtetését is átvehetik.
A technológia kiaknázására tett kísérletek közé sorolható, hogy a pácienseket okosórákkal látják el. Ezekkel egy – az Uberhez hasonló platformon – közvetlen kapcsolatba léphetnek a virtuális kórházak konzultánsaival.
Amit ma egy kórházban végeznek el, annak nagy részét egy évtized múlva telefonon vagy alkalmazás közvetítésével is el lehet intézni
– ígérte Streeting. A teljes genomszekvenálás alapja a köldökzsinórból vett vérminta, röviddel a szülés után. A mindenkire kiterjedő tesztelés azonban etikai és adatvédelmi aggályokat vet fel.
A szülők ugyan beleegyezésüket adhatják, de gyermekeik olyan információkkal szembesülhetnek, amelyekről talán tudni sem szeretnének, hisz gyökeresen megváltoztathatja a jövőjüket. Annak tudatában nőhetnek fel, hogy esetükben nagyobb a valószínűsége egy agresszív daganatos megbetegedésnek.
Egy hétezer újszülöttet szűrő tanulmány során kiderült, hogy 27 csecsemőnél BRCA1 gént találtak. Ez Jolie-génként vált ismertté azok után, hogy a népszerű színésznő arról számolt be: a szervezetében is van ilyen gén, amely 87 százalékra növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát.
(Borítókép: Image taken by Mayte Torres / Getty Images)
Forrás: index.hu
További friss hírek, napi aktualitások és fontos történések a Napi Hírek webmagazinban.
