Csak felnőtteknek

Megszólalt a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának egyik áldozata. Mária azt mesélte, hogy családja jó kapcsolatot ápolt az akkor még 28 éves J. Péterrel a kilencvenes évek végén. A történetét azért akarta elmesélni, mert biztos benne, hogy nem ő Péter egyetlen áldozata és ezzel másokat is arra ösztönöz, hogy elmondják a történetüket.

Az akkor 14 éves Mária családja és Péter gyakran táborozott együtt, ahol a férfi mindig kedves volt vele. Az egyik ilyen tábor alkalmával kettesben maradt Péterrel, akiről korábban egyszer sem gondolta, „hogy ne lehetne vele kettesben maradni. Eszembe sem jutott, hogy ebből bármi gáz lehet”.

„Ültünk egymással szemben a Péterrel, aztán egyszer csak a lábamra tette a kezét. Nagyon nem az az érzés volt, mint amikor mondjuk a nagybácsid megveregeti a válladat. Nagyon zavarba jöttem” – mesélte. Ezután Mária felállt és odament a szoba ajtaja melletti mosdókagylóhoz, hogy kezet mosson és ne kelljen tovább ott ülnie, azonban Péter odalépett mögé. 

Odanyomta magát hozzám, akkor már merevedése volt, és hátulról benyúlt a bugyimba. Valahol ott volt a feje is, meg a nyelve, de erre már nem emlékszem pontosan, csak arra, hogy ez mennyire, de mennyire borzasztó volt. Aztán kiszabadítottam magam, de lehet, nem ez a jó szó, mert nem fogott le, vagy bármi ilyesmi, engedte, hogy kimenjek a szobából

– mondta a 444-nek.

Mária ekkor kisétált a táborozók közé és „iszonyatosan mocskosnak és gusztustalannak” érezte magát a történtek után. Pár héttel később Péter újra közeledni kezdett a fiatal lány felé és megcsókolta mire a Mária teljesen lefagyott. Majd a férfi megkérdezte, hogy neki is „jó volt-e”, és magához nyúlt.

Néhány évvel később a 16 éves Mária saját maga kereste fel Pétert, amikor iskolai és családi gondjai miatt úgy érezte, hogy nem látják szívesen otthon. J. Péter nappalijában töltötte az éjszakát, aki egyszer csak kiment hozzá, és amíg a férfi barátnője a másik szobában aludt újra megközelítette a kiskorú lányt. „Nem volt erőszakos, de nem is egyeztem bele abba, ami történt” – mondta, és hozzátette, csak arra várt hogy vége legyen. Ezt követően soha többé nem találkozott J. Péterrel.

A portál felkeresett egy gyermekjogi szakértőt. Gyurkó Szilvia többek között elmondta, hogy az áldozat azért ment vissza a bántalmazójához, mert a gyerekkori szexuális visszaélés következtében önváddal és mély szégyenérzettel küzdött – azt hitte, hogy ő is felelős a történtekért, miközben amikor segítségért fordult, nem hittek neki, ami tovább mélyítette a traumáját. Ez a kettős bántalmazás (a fizikai visszaélés és a környezet hitetlensége) olyan pszichológiai állapotot teremtett, amelyben az áldozat évtizedekig némán viselte a történteket, és különböző önpusztító mechanizmusokkal próbálta tompítani a fájdalmat.

Másokat is zaklatott

J. Péter Pál ellen korábban több alkalommal is születtek feljelentések kiskorúakkal való gyanús kapcsolatok miatt, 2009-ben pedig fegyelmi eljárás keretében el is bocsátották a gyermekvédelemből. Mindezek ellenére 2010-ben kinevezték a Budapesti Javítóintézet igazgatójává, ahol 15 éven át dolgozott egészen május 29-i letartóztatásáig.

J. Péter Pál a kilencvenes évek közepén kezdett dolgozni gyermekfelügyelőként, majd szociális munkásként folytatta pályáját. 2002 és 2005 között a Magvető utcai befogadó lakásotthon vezetője volt. A Magyar Jelen korábbi munkatársak elmondása alapján arról számolt be, hogy J. ebben az időszakban rendszeresen éjszakánként vitte ki az intézményből a gyereklányokat azzal az ürüggyel, hogy krízistanácsadást végez velük.

Reviczky Krisztina volt munkatárs szerint egy Adrienn nevű, 13 éves lány egy ilyen éjszakai alkalom után zaklatottan visszatérve utalt arra, hogy J. orális szexre kényszerítette. A lányt korábban szexuális bántalmazás miatt emelték ki a családjából.

Feljelentések és nyomozások

Az otthon dolgozói Molnár Lászlóval, a Területi Gyermekvédelmi Szolgálat akkori igazgatójával együtt 2003-ban feljelentést tettek a XVIII. kerületi rendőrkapitányságon. Több dolgozó is tanúskodott az eljárásban, de a nyomozást végül bűncselekmény hiányában megszüntették. Bár később újabb feljelentés is született J. ellen, hasonló eredménnyel zárult az ügy.

2009-ben fegyelmi eljárás keretében távolították el J.-t a gyermekvédelemből egy 16 éves lánnyal folytatott nem helyénvaló kapcsolata miatt. A megrovás és elbocsátás ellenére 2010-ben kinevezték a Budapesti Javítóintézet igazgatójává. A Rendészeti Államtitkárság szerint J. Péter Pál és egy kolléganője prostitúcióra kényszerített két, gyermekotthonban felnőtt lányt. Az adminisztráció szerint a lányok az óbudai Szőlő utcai javítóintézet munkatársai voltak, valójában azonban a testükkel kellett pénzt keresniük.

Az igazgatót május 29-én tartóztatták le, miután két nappal korábban a nyomozók lecsaptak rá. Emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaéléssel gyanúsítják.

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon (h., k., cs., p.: 18:00–22:00, k.: 8:00–12:00, sze.: 12:00–14:00). Az Egyesület segélyvonala külföldről a 06-1-267-4900 telefonszámon érhető el. További információ az egyesület segélytevékenységeiről a nane.hu oldalon található.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.

Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0–24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225-ös telefonszámon.