A világ egytizede Európába tart, de a lakosság már kezd csúnyán bepöccenni

Tavaly ilyenkor Európa-szerte tüntetések zajlottak a túl sok turista ellen, és idén is hasonló megmozdulásokat szerveznek azokban a városokban, ahová minden évben rengetek külföldi özönlik.

A napokban az olaszországi Velencében voltak ilyen demonstrációk, ahol a túlzott turizmus miatt már amúgy is paprikás közhangulatot tovább szította, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos a lagúnák városában kelt egybe új szerelmével, Lauren Sanchezzel, egy fényűző ceremónia keretében. Velence már korábban belépési díjat vetett ki a látogatókra, miközben a klímaváltozás – amelyhez a turizmus aktívan hozzájárul – hatására emelkedő tengerszint a történelmi kereskedőváros létét fenyegeti.

A turizmus és vendéglátás közel 10 százalékát adta az Európai Unió összesített GDP-jének. A legtöbb látogatót a nyugat- és dél-európai országok fogadják, de Magyarországon is évről évre rekordokat döntöget az országba látogató külföldiek száma.

Egyes városokba annyi turista özönlik, hogy a helyi önkormányzatoknak és intézményeknek néha drasztikus intézkedéseket kell hozniuk. Egyes dél-európai városokban rendszeresen korlátozni kell a lakosság vízfogyasztását, mert ellenkező esetben a szárazság, kiegészülve a látogatók miatt megnövekedett fogyasztással, vízhiányhoz vezetne – ez a probléma egyébként főképp azokat a görög és olasz szigeteket érinti, ahol a vízkészlet alapból is szegényes.

Már előkerültek a (vízi)pisztolyok

A legtöbb turista tavaly Franciaországba érkezett, ahol a múlt héten a párizsi Louvre, a világ leglátogatottabb múzeuma bezárt, mert a személyzet sztrájkba lépett, arra figyelmeztetve, hogy a létesítmény egyszerűen már képtelen megbirkózni a túl sok látogatóval.

Spanyolországba 2024-ben 94 millió turista érkezett, kétszer annyi, mint az ország népessége. Madrid GDP-jének 12,3 százaléka származik az turisztikai ágazatból. A népszerű ország azzal szokott bekerülni a hírekbe, hogy sokszor itt alakulnak ki a ledurvább konfliktusok a helyiek és a látogatók között.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári- és a Baleár-szigeteken már nyár eleje óta rendszeresek a tüntetések. A szigeteken összesen 5 millió ember él, ennek ellenére közel 15 millió turistát fogadnak évente. Barcelonában szintén folyamatosak a turistainvázió elleni megmozdulások. A katalán fővárosban idén odáig „fajult” a helyiek és a turisták között a helyzet, hogy egyes barcelonaiak elkezdték vízipisztolyokkal lövöldözni a látogatókat, ezzel jelezve, hogy nem látják őket szívesen.

A politika a tavalyi fő problémákból tanulva azonban hozott néhány intézkedést is. A spanyol kormány bevonta közel 66 ezer Airbnb-szállás engedélyét, ezzel próbálva csökkenteni a rövid távú lakáskiadás miatt elszabadult bérleti díjakat. Sok spanyol lakástulajdonos ugyanis nem tartós bérlőknek adja ki ingatlanát, hanem inkább az Airbnb alkalmazáson keresztül újabb és újabb látogatóknak. Ezzel a módszerrel ugyanis több és ráadásul gyorsabb pénzt tud kisajtolni az ingatlanból, mint az évekre lekötött szerződésekből. A túl kevés hosszú távon is elérhető lakás pedig felhajtotta az árakat.

Miért van egyre több turista?

A jelenségnek számos oka van. Egyrészt Európa kulturálisan gazdag földrész, rengetek történelmi helyszínnel és kulturális lehetőséggel – habár a szakértők szerint Európa kulturális sokszínűségét pont a túlturizmus fenyegeti. Ugyanis éppen túlságosan nagyszámú látogatás miatt kialakulhat az európai városokban egy egységes kultúra – írja az AP.

Emellett a turizmus és a vendéglátás is rendkívül fejlett a kontinensen. A földrészre érkező turistákat szórakozási, kikapcsolódási opciók széles tárháza várja. Ugyanígy jól kiépített az utazási infrastruktúra, a repülőjegyek pedig már egyre több ember számára esnek bele az elérhető árkategóriába.

És ehhez kapcsolódik egy másik jelenség is: a világon felemelkedőben van egy új középosztály, amelynek immáron több pénze van utazni, mint a korábbi években. Ennek az új, egyre vagyonosabb rétegnek a gerincét az olyan országok lakói adják, mint India, Dél-Korea és Brazília.

Természetesen a turisták nagyobbik része viszont a gazdag országokból érkezik Európába. A legtöbbet utazók között vannak Egyesült Államok, Kína, Japán és az Egyesült Királyság állampolgárai, akik nyáron valósággal megszállják a kontinenst.

Mit lehet tenni?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy erre a globális jelenségre érdemes elsősorban helyi megoldásokat keresni, mert minden város helyzete más. A Földközi-tenger népszerű városai közül több is – például Mallorca – limitálta a nagy óceánjáró turistahajók kikötését, de hasonló intézkedéseket hozott a holland Amszterdam is, amely a turistahajók problémája mellett a drogturizmusra is próbál valamilyen megoldást találni. A város komoly bírságokkal igyekszik eltántorítani a látogatókat a nyilvános füvezéstől.

Görögország szintén különdíjak kivetésével próbálkozik. Július 1-től a látogatókra 20 eurós adót vetnek ki a népszerű szigeteken, például Míkonoszon, és 5 eurót a kevésbé látogatott szigeteken, például Szamoszon. Ezzel a kormány arra ösztönzi a turistákat, hogy a kevésbé zsúfolt helyeket keressék.

Olaszország turisztikai minisztere Daniela Santanchè szerint elsősorban nem az a baj, hogy sok lenne a látogató, hanem hogy a forgalom ingadozó. Vannak nagyon túlterhelt időszakok, és vannak teljesen élhetőek is. Már javasolta egy olyan mesterségesintelligencia-alapú rendszer bevezetését, amivel a városok a leglátogatottabb helyekre történő utazásokat hónapokkal előre lefixálhatnák, elkerülve ezzel az infrastruktúra és persze a helyi lakosság időszakos túlterhelését. Ez a fenntartható turizmus módszere, amelyről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

(Borítókép: Matthias Hangst / Index)