Putyin új védelmi költségcsökkentése kognitív disszonanciát jelent a globális trendekkel szemben

Ahogy arról beszámoltunk: a NATO-tagországok szerdai megállapodására reagálva, amely szerint a GDP 5 százalékra növelik a katonai kiadásaikat, Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke bejelentette, hogy „csökkenteni tervezi az ország katonai kiadásait hároméves perióduson át.” Putyin kemény kritikával illette a NATO-bővítést, különösen az Egyesült Államok hadi‑ipari komplexumának támogatását, azt állítva, hogy „ők az agresszorok, nem mi”.

Putyin kijelentéseit a nyugati világ erősen szkeptikusan fogadta, hiszen az idei évben Oroszország védelmi költése a GDP 6,3  százalékát (mintegy 13,5  billió rubelt) tette ki. Szakértők szerint ez a hidegháború óta a legmagasabb arány, ami a költségvetés több mint harmadát emésztette fel. A katonai többletkiadások jelentős inflációt gerjesztettek, amelyet az orosz jegybank 20‑21  százalékos kamatszinttel próbál kontrollálni .

A gazdasági szereplők – így az orosz kormány egyes szereplői, illetve a jegybank vezetője – figyelmeztettek, hogy az ország „recesszió szélére került”, mivel a háborús kiadások hosszú távon felőrölhetik az erőforrásokat, és visszaütnek a polgári szektorra is .

Éppen ezért fontos Putyinnak az a megjegyzése is, miszerint a védelmi, a pénzügyi és a gazdasági minisztériumok között még nincs hivatalos megállapodás az általa ismertetett tervről. Egyelőre annyi biztos, hogy a jövő őszi költségvetési tervezetet követően tárgyalják majd a tényleges lépéseket. 

Az első kommentárok megjegyzik azt is, hogy Putyin bejelentése inkább egy nemzetközi kommunikációs manőver („nem mi vagyunk a háború hívei”), miközben a militarizáció Oroszországban de facto folytatódik: a hadiipari termelés és katonai mozgósítás nem feltétlenül csökken, ha a hivatalos katonai költségvetés arányait mérsékli is Moszkva.

Putyin taktikázik, a Nyugat kételkedik

Vlagyimir Putyin a bejelentéssel a nyugati hatalmaknak üzent:  míg a NATO  fegyverkezik, Oroszország ésszerűbb költekezést választ. Nyugaton ugyanakkor kételkednek: a kiadások visszafogása látszólagos, hiszen az orosz hadiipar továbbra is csúcsra jár, sőt, új típusú rakétafejlesztések is zajlanak. Ha és amennyiben Oroszország 2026-tól megvalósítaná védelmi iparának bejelentett visszafogását, az egyedülálló kivétel lenne globális viszonylatban. Egyedülálló, de nem logikátlan, hiszen Oroszország gazdasága már most se bírja fenntartani a jelenlegi szintet, szemben például az Egyesült Államok vagy Kína óriási költségvetési mozgásterével.

• Az Egyesült Államok esetében a 2024-25-ös védelmi kiadások 6,5 százalékos növekedést mutatnak, ez a trend folytatódni fog. 
• Kína ugyanebben az időszakban 7 százalékkal növeli a katonai kiadásait, úgy, hogy még mindig csak a GDP 1,7 százalékát költi erre a területre. Kína abszolút értékben így is 2. legtöbbet hadi kiadásra költő ország a világon. Peking már többször világossá tette: a következő években folytatja haderejének modernizációját. 
• Az uniós NATO-államok az utolsó két évben 8  százalékkal növelték a katonai kiadásaikat. A cél, hogy minden tagállam 5 százalékra emelje 2035-re a jelenlegi 2 százalék körüli GDP-arányos védelmi büdzséjét. 
• Ukrajnának a 2024-25-ös védelmi kiadásai a GDP 40 százalékát is elérték. Kijev számára ez a hadikiadás nem fenntartható hosszú távon, ugyanakkor jelentősen csökkenteni ezt a számot csak az átfogó békemegállapodás révén lehet elérni. 
• Oroszország hadiipari kiadásai 2025-ben rekordszintet értek el, a GDP 6,3  százalékát. A most bejelentett csökkentés kivitelezhetősége erősen kérdéses. 

(Borítókép: Orosz katonák parádén vesznek részt a győzelem napján, a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulóján a Vörös téren Moszkva központjában 2025. május 9-én. Fotó: Maxim Shemetov / Reuters)