Valami nem stimmel, nyugtalanító adatok landoltak a kormány asztalán

Magyarországon bár még mindig sokan dolgoznak, a foglalkoztatottság enyhe csökkenést mutat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint májusban a 15–74 évesek közül átlagosan 4 millió 669 ezren dolgoztak Magyarországon. A munkanélküliek száma 210 ezer fő volt, ami 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

Amennyiben a háromhavi átlagot nézzük (március–május), úgy a foglalkoztatottak száma 4 millió 673 ezer fő volt – ez 38 ezerrel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Tehát két éve nem dolgoztak ilyen kevesen Magyarországon, így pedig a munkaerőpiacra is begyűrűzött a gazdaság megtorpanása. A vállalatok egyelőre nem kapkodnak az elbocsátásokkal, de a kivárás jelei már jól látszanak.

A visszaesés mindkét nemet érintette: a férfiaknál 18 ezerrel, a nőknél 20 ezerrel csökkent a dolgozók száma. Így most a férfiak közül 2 millió 478 ezren, a nők közül pedig 2 millió 195 ezren dolgoznak.

A közfoglalkoztatottak száma (66 ezer fő), illetve a külföldön dolgozóké (106 ezer fő) lényegében nem változott. A 15–64 éves korosztályban bár a népesség és a foglalkoztatottak száma csökkent, a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott: maradt 75,1 százalék. A férfiak esetében ez 78,9 százalékos arányt jelentett, a nőknél pedig 71,2 százalékot.

Több mint egy év munkakeresés? Sokaknál ez a valóság

Hiába stagnál a munkanélküliségi ráta, egyre többen vannak, akik hosszú hónapok óta nem találnak állást. A friss statisztikák szerint a munkanélküliség nem ugrott meg drámaian, de a számok mögött így is komoly feszültségek húzódnak. A KSH adatai szerint 2025 márciusa és májusa között a 15–74 éves korosztályban 212 ezer ember volt munka nélkül, ami 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent – éppen ugyanannyit, mint az előző hónapban.

A férfiaknál valamivel többen voltak állás nélkül (117 ezren), mint a nőknél (95 ezren), de a különbség nem túl jelentős. A munkanélküliségi ráta egyik nemnél sem változott érdemben: a férfiaknál 4,5 százalékos, a nőknél 4,1 százalékos arányt mért a statisztikai hivatal.

Ez azt jelenti, sokan már több mint egy éve próbálnak visszakerülni a munkaerőpiacra – nem is kevesen. A munkanélküliek harmada (33,2 százalék) legalább egy éve nem talált munkát, 42,1 százalékuk „csak” három hónapnál rövidebb ideje keres állást.

Illetve van egy másik adatbázis is, ami a helyzetet mutatja: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint május végén 223 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami 1,4 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy egy kicsit csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, de közben egyre többen vannak, akik hosszú távon maradnak munka nélkül.

Ez a stagnálás következménye?

Az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliek számát illetően a két statisztika alapján a csoport létszáma 210–212 ezer fő körül alakult. Ugyanakkor ez a javulás csak sebtapaszt a sok tekintetben többéves mélyponton lévő munkaerőpiac esetében.

Virovácz Péter szerint a részleteket böngészve a havi adatok alapján azt látni, hogy tovább folytatódott a munkaképeskorú népesség (15–74 éves korosztály) létszámának zsugorodása. Az 5 ezer fős csökkenés fele az aktívak számát, másik fele az inaktívak számát mérsékelte. Tehát hiába csökkent bő 5 ezer fővel a munkanélküliek száma is, ennek a létszámnak nagyjából a fele a demográfiai folyamatok miatti csökkenés, miközben a foglalkoztatás csupán szűk 3 ezer fővel nőtt. Majd kiemelte:

A háromhavi átlagokat figyelve – tehát a hivatalos statisztikákat nézve – minimális volt a foglalkoztatotti létszám változása, így az továbbra is a két éve nem látott mélypontja közelében tartózkodik. És bár a munkanélküliek száma is egy éve nem látott mélypontra süllyedt, ezzel együtt az aktívak száma is kétéves mélyponton van, sőt tovább csökkent a friss adatok szerint.

„Mindezen számokat figyelve egyértelműen kijelenthető, hogy a kínálati korlát egyre effektívebbé válik a magyar munkaerőpiacon. A népességfogyás és az önkéntes munkaerőpiac-elhagyás együttesen még mindig feszesen tartja a piacot. Ugyanakkor már a keresletet sem mondhatjuk élénkülőnek. Sőt, a legutóbbi hírek alapján folytatódik a leépítés, gondoljunk csak a Dunai Vasmű esetére” – összegezte az ING elemzője. A magyar gazdaság 2022 közepe óta tartó stagnálása tehát szépen, lassan, de kezd begyűrűzni a munkaerőpiacra is.

Itt a kormány válasza

A magyar gazdaság egyik alappillére a magas foglalkoztatottság – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium, reagálva a legfrissebb statisztikai adatokra. A tárca közleményében kiemelte: „A hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a munkát vállalók száma továbbra is kiemelkedő, miközben a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma.”

A minisztérium emlékeztetett, 2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak Magyarországon. Közben a bérek is látványosan emelkedtek: az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. „A fizetések ráadásul egyre többet is érnek: több mint 1,5 éve folyamatosan nőnek a reálbérek, és ezzel párhuzamosan a kormány adócsökkentési politikájának köszönhetően a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni” – írták. A közlemény kitér arra is, hogy

A tárca szerint a kormány célja, hogy minél többen tartósan elhelyezkedjenek az elsődleges munkaerőpiacon. Ennek érdekében márciusban ismét elindult a „Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025” program. A közlemény szerint „a programhoz kapcsolódó elhelyezkedési juttatás révén eddig több mint 20 ezer fő lépett be az elsődleges munkaerőpiacra”.

A munkahelyváltásban is igyekszik segítséget nyújtani a kormány: az „1,5 milliárd forintos keretösszegű Munkából munkába program” célja, hogy az elbocsátott munkavállalók minél gyorsabban újra elhelyezkedjenek. Emellett a „KKV kapacitásbővítő támogatás 2.0” is szerepet kap a foglalkoztatás szinten tartásában – ennek segítségével közel 1700 ember foglalkoztatása válhat lehetővé.

A közlemény kitér arra is, hogy a teljes foglalkoztatottság elérését segíti több más program is. Ezek keretében az álláskeresők bértámogatást, lakhatási és utazási térítést is kaphatnak. A minisztérium szerint eddig már több mint 42 ezer regisztrált álláskereső tudott elhelyezkedni ezeknek a programoknak köszönhetően, ami szerintük jól mutatja azok eredményességét.

(Borítókép: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)

/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });