Nincs megállapodás a 18. szankciós csomagról – Orbán Viktor szerint ez volt a legcsúnyább csúcs
Június 26-án, csütörtökön Brüsszelben rendezték meg az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőinek idei második formális EU-csúcsát , amit megelőzően a tagállamok két vétót is elképzelhetőnek tartottak – egyet Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől, egyet pedig szlovák kollégájától, Robert Ficotól.
Végül a sűrű program ellenére két napra tervezett csúcs még este tizenegy körül véget ért csütörtökön. Ahogy várni lehetett, Orbán Viktor magyar miniszterelnök végül megint kimaradt az Ukrajnáról szóló konklúzió aláírói közül, így azt a többi 26 tagállam vezetői írták alá.
Ezenkívül a csúcs előtt sokan úgy gondolták, hogy sikerülhet a magyar és a szlovák kormányfővel is megegyezni a vétóik visszavonásáról az Oroszországgal szembeni 18. szankciócsomag elfogadása érdekében, ez azonban végül nem sikerült.
Jól halad a 18. szankciós csomag
A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón ez a két téma azonban kevésbé került szóba, helyettük inkább a Gázai övezetben tapasztalt humanitárius válságról, a védelmi kiadások emeléséről, valamint az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között folyó tárgyalásokról esett szó – a 18. szankciós csomagról az Európai Tanács elnöke, António Costa azt mondta, hogy „jól halad” annak az elfogadása, míg az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy véli, hamarosan elfogadhatják azt.
Ukrajna kapcsán Von der Leyen arról beszélt, az Európai Bizottság továbbra is támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának első fejezetének a megnyitását. Mint fogalmazott,
Ukrajna reformokat fogad el reformok után, ami figyelemreméltó. Ukrajna szállította az eredményeket, az Európai Uniónak is így kellene tennie.
Von der Leyen ezenkívül ismét felszólította a magyar hatóságokat, hogy ne akadályozzák a budapesti Pride megrendezését, mivel szerinte az uniós alapértékekkel szembe menne, ha a gyülekezési jogot nem tartják tiszteletben.
A soros elnökséget betöltő Lengyelország képviseletében Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy ugyan vannak a tagállamok között különbségek, de végül mindig sikerül egyhangúan dönteni – a lengyel kormányfő itt az Oroszország ellen eddig bevezetett szankciók félévvel való meghosszabbítására utalt.
Ukrajnáról ismét Magyarország nélkül adtak ki nyilatkozatot
Magyarország ezúttal is egyedüliként ellenezte a csúcsot lezáró szövegben az Ukrajnáról szóló részeket, ezért azt végül nélküle, a többi 26 tagállam aláírásával közölték.
A magyar miniszterelnök a csúcs előtti doorstep interjúja során is utalt már erre a lépésére, ezenkívül az Index információi szerint a kormányfő azt akarta elérni, hogy az Ukrajnáról és ukrajnai háborúról szóló, 15 pontból álló konklúzió helyett egy jóval rövidebb, mindössze az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mihamarabbi megkezdésének sürgetését fogadják el az állam- és kormányfők.
Ehelyett végül maradt a már elmúlt két csúcson megismert forgatókönyv: Orbán Viktor nem értett egyet a többi 26 tagállam által elfogadott szöveggel, ezért végül az ő kimaradásával fogadták el erről a konklúziót.
Orbán Viktor a csúcs után a megafonos Bohár Dánielnek adott interjújában úgy értékelt, hogy az volt az eddigi „legcsúnyább”, mivel szerinte „kis híján elsöpörte a népharag”, valamint „osztatlan ellenérzéssel” fogadták amikor bejelentette, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajnával szemben a csatlakozási tárgyalások megkezdését – egyébként azok már korábban megkezdődtek, már volt kormányközi konferencia is a 27 tagállam és a tagjelölt Ukrajna között, így a magyar kormányfő vélhetően a csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitására utalhatott.
Ennek ellenére a konklúzió szövegében volt olyan rész, ami kifejezetten a magyar kormányfő szándékai miatt kerülhetett be.
A Közel-Kelet kapcsán a magyar diplomácia akarta elérni, hogy a tagállamok ítéljék el a damaszkuszi Mar Eliasz templomban nemrég elkövetett terrortámadást, és előmozdítsák a felelősök felelősségre vonását – ugyanakkor végül a keresztények védelme nem került bele a csúcsot záró konklúzió szövegébe, ahogy azt eredetileg a magyar diplomácia szerette volna.
Iránnak nem lehet atomfegyvere
A Közel-Kelet kapcsán emellett a tagállamok kijelentették, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere, valamint az EU továbbra is elkötelezett a közel-keleti béke, a biztonság és a stabilitás mellett. A Gázai övezet humanitárius helyzetére reagálva megerősítik, hogy Izrael megsértette az EU és Izrael közötti társulási megállapodást, emiatt felszólította Izraelt, hogy rendszeresen értékeljék újra a humanitárius helyzetet – a sajtótájékoztatón egyébként Costa és Von der Leyen is elfogadhatatlannak és súlyosnak nevezte a jelenlegi állapotot.
Ezenkívül a csúcson végül nem sikerült az Oroszország elleni 18. szankiócsomagban megállapodni, miután azt Szlovákia és Magyarország még hétfőn megvétózta a Külügyek Tanácsában.
A két ország az újabb Oroszországgal szembeni szankciók elfogadását ugyanis összekötötték az orosz energiafüggőség megszüntetését célzó REPower EU-ra keresztelt Európai Bizottság-javaslattal, ami akár már 2027-től megtiltaná a tagállamoknak az orosz gázt vásárlását – erről Fico külön egyeztetett Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnökkel is, de végül maradt a szlovák vétó. Ugyanakkor az eddigi szankciók meghosszabbítását nem akadályozta egyik vezető sem, így az eddig elfogadott 17 szankciócsomag újabb félévre érvényben marad.
Fokozzák a közös védelmet, de a neheze csak ezután jön
A tagállamok vezetői az ukrajnai háború és a közel-keleti események mellett a haderőfejlesztésről, valamint az elég tág, az EU helye a világban témáról is tárgyaltak, ami leginkább az Európai Bizottság és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalásokról szólt.
A csúcson több vezető, például a dán Mette Frideriksen is elmondta, hogy megállapodni a védelmi kiadások növelésében könnyű volt, a a megvalósítása lesz a nehéz
– ezalatt a szociáldemokrata kormányfő egyértelműen arra utalt, hogy az EU-csúcs előtt egy nappal végződő NATO-csúcson a tagállamok elfogadták Donald Trump amerikai elnök javaslatát, hogy 10 éven belül elérjék, hogy évente a GDP-jük évi öt százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
A haderőfejlesztés kapcsán a tagállamok vezetői most megállapodtak, hogy szorosan koordinálva, a jövőbeli kihívásokra és fenyegetésekre egyaránt erősítik saját szuverenitásukat, valamint védelmi és biztonsági felkészültségüket – ezzel kapcsolatosan szorosabb védelmi koordináció mellett a közös fegyverbeszerzéseket is megemlítették a konklúzióban, amit a csúcsot lezáró sajtótájékoztatón António Costa Európai Tanács-elnök is többször hangsúlyozott.
Az egykori portugál miniszterelnök szerint ugyanis nemcsak az a fontos, hogy mennyit, hanem hogyan költenek a védelemre tagállamok, és fontos, hogy azt minél hatékonyabban tegyék meg, amiben az Európai Unió segíti a koordinációt.
A védelmi kiadásokat részint a magántőke, és az Európai Beruházási Bank bevonása mellett önkéntes alapon az uniós kohéziós pénzek védelmi fejlesztésekre fordításával finanszíroznák. A konklúzióban a tagállamok felszólították az Európai Bizottságot és Kaja Kallasz az EU biztonságpolitikai és külügyi főképviselőjét, hogy állítson össze egy ütemtervet a védelmi készenlét fejlesztésére 2030-ig.
A sajtótájékoztatón Costa és Von der Leyen is úgy gondolta, nem lesz nehéz kigazdálkodni a védelmi költségek megduplázását,
hiszen az új ötszázalékos szabály 3,5+1,5 részekre osztják fel – az éves GDP 3,5 százalékát kell közvetlenül a hadseregre fordítani, míg 1,5 százalékot pedig például infrastruktúrára vagy kibervédelemre.
A tagállamok vezetői emellett egyeztettek az Európai Bizottság és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalásokról.
Von der Leyen a sajtótájékoztatóján bejelentette, június 27-én kapták meg a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció legutóbbi ellenajánlatát, amit a bizottság még jelenleg is vizsgál.
A tagállamok vezetőit az Európai Bizottság megkérdezte, hogy mi lenne a legjobb és a legrosszabb kereskedelmi megállapodás, amit el tudnak fogadni. Emellett Friedrich Merz német kancellár is azt is elárulta, hogy felmerült egy új, európai WTO-t hoznának létre ázsiai országokkal.
A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió készen áll az alkura, ugyanakkor ezzel egyidőben arra is felkészülnek, ha az mégsem sikerülne – ebben az esetben ugyanis viszontvámok bevezetésére készül az Európai Unió.
Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokról Costa úgy fogalmazott, a kereskedelmi háborúnál jobb, ha nincsenek a kereskedelem előtt akadályok, vámtarifák, és bíznak abban, hogy az Európai Bizottság a tárgyalásokat sikeresen zárják.
(Borítókép: Orbán Viktor az Európai Tanács csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. június 26-án. Fotó: Christian Hartmann / Reuters)
