Jön az adómentes gyed, a betelepülési adó és a születendő gyermek haza nem adhatósága
Egy 1969-es filmszatíra címe az elmúlt fél évszázadban köznyelvünk részévé vált. A filmbeli amerikai turistacsoport európai körútján kizárólag úti programjuk alapján tud tájékozódni: ha kedd van, akkor ez Belgium. Így vagyunk mi is az év közepével: ha július 1-je, akkor biztos, hogy egy csomó jogszabály lép hatályba.
Szja-mentes csed és gyed
Kezdjük egy jó hírrel: a 2025. évi XVI. törvény alapján a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) mentesül a személyi jövedelemadó (szja) alól.
A csedet a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelőző két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt, míg a gyed ugyanezen feltétellel a gyermek kétéves koráig jár. Örökbefogadói díjat pedig a kétévesnél (ikrek esetén háromévesnél) idősebb gyermeket örökbefogadó szülő kapja, ha rendelkezik az előírt előzetes biztosítási idővel.
A csed és az örökbefogadói díj után nem kell sem tb-járulékot, sem nyugdíjjárulékot fizetni, azaz egyiknek sem lesz közterhe. A gyedet viszont ezután is 10 százalék nyugdíjjárulék terheli.
A csed szja-mentessége átlagosan havi 78 ezer, a gyedé 43 ezer forint többletet jelent majd a családoknak.
És ez még nem minden. Egy másik törvénymódosítással júliustól bevezetik a csed extrát. Ennek lényege: a gyermek háromhónapos korától kezdve az anyák munka mellett is jogosultak lesznek a csed 70 százalékának folyósítására.
„Születendő gyermek haza nem adhatósága”
Július 1-jétől módosul a gyermekvédelmi törvény is. A jogszabály egy új, IX. fejezettel bővül, amely A születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítása címet viseli.
Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat az alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból megvizsgálja, hogy
a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti-e a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését.
Ha a gyámhatóság megállapítja a veszélyeztetést, dönt a születendő gyermek haza nem adhatóságáról, és megvizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát.
Közgyógyellátásra való jogosultság
Módosul a szociális törvény. Júliustól kedvezően változik a közgyógyellátásra való jogosultság szabályozása. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására eddig és ezután is a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell fordulni. A hivatal elbírálja a kérelmet, és ha a jogosultsági feltételek fennállnak, határozatot hoz a jogosultság megállapításáról.
Eddig az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapíthatták meg. Ezt követően az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló körülmény fennállásának időtartamáig, míg a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a határozat meghozatalát követő 15. nap helyett a határozat meghozatalát követő nap lesz.
Háziorvosok kötelező ügyeletben
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tiltakozása ellenére Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a Magyarország versenyképességének javítása érdekében, egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely több pontjában is megváltoztatja az egészségügyi alapellátást rendező törvény előírásait.
A törvénymódosítás július 1-jétől az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban való részvétel feltételeit a háziorvos, házi gyermekorvos és az állami mentőszolgálat megállapodásban rendezi, azzal, hogy
a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás aláírásától függetlenül köteles részt venni az ügyeleti feladatok ellátásában.
A MOK nehezményezi, hogy a szerződés tartalmát a szerződő felek jogszerű megállapodása helyett miniszteri rendeletben határozhatják meg. A kamara szerint a jogszabály-módosítás tovább növeli a háziorvosi életpálya kiszámíthatatlanságát, rombolja vonzerejét, várhatóan fokozza a pályaelhagyást.
Betelepülési tilalom
Ugyancsak július 1-jén lép hatályba a településvédelmi törvény, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a településükre vagy annak egyes részeire való beköltözést. Ennek érdekében a helyi önkormányzat elővásárlási jogot kap, feltételekhez kötheti a lakcímbejelentést, betelepülési adót vethet ki az ingatlanvásárlókra.
Azért vannak kivételek. Az állami támogatással (csok plusszal vagy falusi csokkal) ingatlant vásárlók korlátozás és feltételek nélkül költözhetnek be bármelyik ilyen rendelettel érintett településre. Továbbá nem vonatkozik a betelepülési tilalom arra a személyre, aki
- helyi lakos hozzátartozója vagy a településről származik,
- bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt,
- állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, és munkavégzés miatt költözik a településre,
- elemi csapás vagy baleset miatt vált otthontalanná,
- egyházi alkalmazott,
- a településen tanul,
- a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.
Két új bűncselekmény a Btk.-ban
A Büntető törvénykönyv (Btk.) a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységeket a pénzmosás, valamint az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység keretében szabályozta. Július 1-jétől két új bűncselekmény jelenik meg a kódexben:
- Kriptoeszközzel visszaélés: aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy értékre, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős értékre követik el.
- Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása: aki a kriptoeszközök piacáról szóló törvény validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy értékre, kettőtől nyolc évig évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős értékre követik el.
(Borítókép: Mónus Márton / MTI)
