Charaf Hassan: A BME a nemzet műszaki egyeteme

A kormány május 30-án hozott határozata lehetővé tette, hogy a Mol Nyrt. legyen a BME Fenntartó Zrt. többségi tulajdonosa. A Mol-csoport és a magyar állam közötti megállapodást június 23-án írta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a BME Dísztermében tartott rendezvényen, amelyről lapunk a helyszínen tudósított.

Charaf Hassan rektor az Indexnek elmondta, az egyetem vezetése volt a változás motorja. A döntés mögött az állt, hogy az állami fenntartás alatt a BME nem tudott a tőle elvárt módon fejlődni.

Az egyetemi közösség felhatalmazásával elindított megújulásnak köszönhetően ismét jelentős infrastruktúrafejlesztéseket tervezhetünk annak érdekében, hogy a BME világszinten is jobb helyet foglaljon el az élvonalbeli egyetemek között. Arra vállalkozunk most, hogy közösen pótoljuk azokat a fejlesztéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben nem valósulhattak meg

– fogalmazott a rektor.

Bevallotta, hogy „rámenős” volt a tárgyalások alatt a fenntartóváltás ügyében. „Rámenős voltam, mert annyira ki akartam szabadítani az egyetemet az államháztartás merev szabályai alól.”

„Ha a legjobbak között vagyunk, miért kellene félnünk a változástól?”

A rektor három dolgot tartott fontosnak a működési környezet átalakításánál: „Az egyik, hogy az EU-s kapcsolatok megmaradjanak. Fontos, hogy elérhetőek maradjanak az Erasmus-ösztöndíjak és a Horizon programban, valamint a pályázatokban biztosított K+F-kapcsolatok és együttműködések, hiszen mindkettőben kiemelkedően sikeresek vagyunk és egyetemfejlesztő stratégiánk megvalósításához ezek a kapcsolatok nélkülözhetetlenek.

A másik, hogy hiszünk a saját teljesítőképességünkben, tudjuk, hogy mi vagyunk a régió egyik legjobb műszaki egyeteme, akkor miért kellene félnünk a változástól?

A harmadik pedig a rugalmasság, ami az új rendszerrel jár. Költségvetési intézményként nem tudtunk a stratégiai céloknak megfelelően gazdálkodni, és a belső folyamataink sem voltak alkalmasak az ipari partnereink kutatás-fejlesztési és képzési igényeinek megfelelően gyorsak lenni. Ez most alapvetően változik meg.”

Teljesítményalapú finanszírozás 2030-ig

A BME és a Kulturális és Innovációs Minisztérium között megkötött szerződés teljesítményvállalásokat rögzít, amelyek alapján az egyetem állami finanszírozásban részesül.

A KIM június 19-i közleménye szerint a KIM és a BME-t fenntartó gazdasági társaság között létrejön egy 25 éves keretmegállapodás, valamint az első hat évre szóló feladatellátási szerződés, amely kijelöli az egyetem következő időszakra vállalt küldetését és a megvalósítandó teljesítmény mércéjét.

A megállapodás erősen épít a minőségre és a tudományos kiválóságra is.

Az oktatási terület főbb mutatói között szerepel a tanulmányok előrehaladásának javítása, a lemorzsolódás csökkentése, a fizetős külföldi hallgatók számának növelése. A kutatás-fejlesztés területén növelni kell a minősített oktatók és kutatók számát, a kutatási bevételeket, valamint a minősített publikációk számát.

Vállaltuk, hogy az ipari bevételünk háromszorosára nő öt-hat év alatt

– mondta Charaf Hassan. A rektor szerint az egyetem megújulása azért lehetséges, mert a BME Szenátusa egyértelmű felhatalmazást adott a rektori program támogatására és a fenntartóváltás kezdeményezésére. „Akik ismernek, tudják, hogy fanatikusan hiszek a BME-ben, az intézmény munkatársainak és hallgatóinak képességeiben és elkötelezettségében.”

Azt is megkérdeztük a rektortól, hogy mi most a legnagyobb kritika a fenntartóváltással kapcsolatban, szerinte ez egyértelműen az autonómia elvesztése miatti, szerinte indokolatlan félelem.

Garanciákat vállalnak az autonómia megőrzésére

A rektor hangsúlyozta, a szenátus megerősített szerepén kívül is számos garancia védi az egyetem autonómiáját.

A szenátus delegáltja, Dunai László professzor a BME Fenntartó Zrt. felügyelőbizottságának a tagja. Az igazgatóságnak is tagjai lesznek egyetemi képviselők

– sorolta. Elmondta azt is, hogy az egyetemnek lesz elsőbbségi részvénye, amely a BME számára biztosít vétójogot az egyetem fenntartói vagy tulajdonosi jogainak átruházását, továbbá a BME átalakulását érintő kérdésekben. Az államnak pedig úgynevezett aranyrészvénye van a cégnél, amellyel a nemzeti stratégiai érdekeket képviseli. Charaf Hassant arról is kérdeztük, milyen szinten szólhat bele a Mol az egyetem működésébe, például a tanulmányi ügyekbe:

A felsőoktatási törvény egyértelművé teszi, hogy az akadémiai terület autonómiája biztosítva van, azaz mindennapi egyetemi dolgokba nem szólnak bele.

Amiben viszont döntő szava lehet a Molnak, például az egyetemi infrastruktúra működtetésének és a gazdálkodásnak a folyamatai. „Lényeges, hogy hatékonyabb és eredményesebb legyen a kutatási és képzési tevékenységet kiszolgáló, támogató működés, és ebben örömmel építünk a sikeres nagyvállalat tapasztalataira” – emelte ki Charaf Hassan.

Az egyetem által kezelt vagyonelemek továbbra is állami tulajdonban maradnak – erről a BME 99 évre szóló vagyonkezelési szerződést kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. „Az állam az ingatlanokat nem tulajdonként adta át, hanem vagyonkezelésre” – tette egyértelművé a rektor.

Hatékonyabb szervezetet akarnak az új szabályokkal

A Szervezeti és Működési Rend (SzMR) módosításáról június 20-án döntött a BME Szenátusa. A rektor elmondta, az egyetemi alkotmánnyal felérő SzMR megújítását azért látta indokoltnak, hogy a magánfenntartású felsőoktatási intézménnyé átalakult BME működése még jobban megfeleljen az egyetemstratégiai célkitűzéseknek.

Az egyetemi autonómiát ez a szabályozás megerősíti. Egyértelműen kijelöli ugyanis a BME és a fenntartó közötti hatáskörmegosztást. Így stabil jogi alapokon, a fenntartói irányítás és az autonómia egyensúlyára épülve, az önkormányzatiság elvei szerint működhet a BME.

A rektor hozzátette: „Az új SzMR valójában szervezeti és jogi modernizáció, amely felkészíti a BME-t az előttünk álló kihívásokra, az erősödő nemzetközi versenyre, a digitalizáció és az ipari együttműködések szerepének növekedésére.” Kiemelte, továbbra is a szenátus a legfőbb döntéshozó fórum, a kari tanácsok pedig a karok önkormányzatiságát testesítik meg.

A BME más fokozaton fog működni

Beszélgetésünk második felében arról kérdeztük a rektort, hogy a munkatársakra milyen hatással lesz a fenntartóváltás, és melyek az egyetem teljesítményét növelni szándékozó személyes tervei.

A jövőben is lesz béremelés, de a teljesítménytől is függ a mértéke

– válaszolta. A BME 2025. január 1-jétől új oktató-kutatói minimumbértáblát vezetett be. Ez az első lépés volt a bérek felzárkóztatására, amelyet a következő években újabbak követnek. Az intézmény átlagosan 43 százalékos béremelést hajtott végre, az alacsonyabb bérűek fizetését nagyobb arányban növelték, így volt, aki 60 százalékos béremelést kapott, de Charaf Hassan hozzátette: „Így is alatta vagyunk a piaci béreknek.”

„Képzelje el, ha fejlesztettünk volna…”

A rektor szerint „a mostani változás olyan, mintha átköltöznénk egy kis lakásból egy nagyobb házba. Rajtunk múlik, hogyan rendezzük be megújult egyetemünket.”

Amikor arra kérdeztünk rá, hogy miért van szükség egyáltalán változásra, hiszen a BME így is 12 helyet javított és 231. helyezést ért el a QS globális felsőoktatási ranglistán, sőt a legutóbbi QS-világrangsor szerint a munkáltatók véleménye szerint a BME a legjobb egyetem Magyarországon, Charaf Hassan a kollégáit méltatta.

„Ez azoknak a hősöknek köszönhető, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak mind az oktatásban, mind a kutatásban, akik a BME-t vitték a hátukon, akik a rossz finanszírozási helyzet ellenére is nagyon sokat tettek, és nekik hálás vagyok vezetőként.”

Ugyanakkor rámutatott arra, hogy sokkal nagyobb lehetett volna az előrelépés: „Az angolban ezt az opportunity cost fejezi ki, azaz, hogy mit mulasztottunk el. Képzelje el, ha biztosítva lett volna a megfelelő finanszírozás…”

A rektor szerint „a BME múltjához, méretéhez képest még nagyobb lehetne a siker, az előrelépés, de ehhez most minden adva van, most lendületet tudunk venni. Azon dolgozunk munkatársaimmal, hogy a BME 2030-ra a világ 100 legjobb műszaki egyeteme közé kerüljön.”

Kapcsolódási pont a cégeknek

Arról is érdeklődtünk, milyen más cégek jelennek meg a BME-n befektetőként. Charaf Hassan elmondta, számít más cégek jelentkezésére is: „Fontosnak tartom, hogy legyenek a jövőben további partnerek is ebben a sikersztoriban.” A Mol is nyitott erre.

A későbbi partnerségben nem a cég mérete, hanem a hosszú távú együttműködési szándék számít.

„A szakterületeink a teljes műszaki és informatikai spektrumot lefedik, valamint a gazdaság- és természettudományokra is kiterjednek, és nyitunk az új területek, például az űripar felé” – sorolta a rektor.

A BME nem lesz fizetős magánegyetem

A rektor szerint a fenntartóváltás a hallgatóknak is előnyös lesz: „A hallgatói ösztöndíjrendszer bővítését tervezzük. A BME nem lesz »fizetős egyetem«, a szerződések ezt garantálják. Elmondta, az állami ösztöndíjas férőhelyekben nem lesz változás.

A műszaki, természettudományi, mérnökinformatikusi képzések esetében az állami ösztöndíjas létszám bővülése is várható. Leszögezte, azoknak továbbra is kell tandíjat fizetniük, akik nem állami támogatott helyekre nyernek felvételt, vagy nem teljesítik az elvárt tanulmányi előmenetelt.

Vállalták azt is, hogy jelentős mértékben nő az ipari témákban diplomamunkát író hallgatók száma. A rektor elmondta azt is, hogy az EU-s és más nemzetközi kapcsolatok nem sérülnek. A BME-n évről évre nő az Erasmus mobilitással kiutazók és az érkező diákok száma is.

„Több mint 300 egyetemi partnerünk van világszerte, a vezető európai és tengerentúli műszaki felsőoktatási intézményekbe eljuthatnak Erasmus-ösztöndíjjal a BME hallgatói. Az új rendszert úgy alakították ki, hogy a BME továbbra is részt vehessen az uniós Horizon és Erasmus programokban. A 2025-ös felvételi adatok szerint műszaki területen minden negyedik jelentkező a BME-t választotta, és 5 százalék fölött nőtt a jelentkezők száma, átlépve a 12 ezret.

Charaf Hassan: A BME a nemzet műszaki egyeteme

Charaf Hassan az egyetem innovációs képességeiről is beszélt. „Rendkívül fontos, hogy a hallgatóink és oktatóink üzletileg is hasznosítható kutatásfejlesztési és innovációs eredményeit sikerre vigyük.”

Ennek érdekében egy innovációt támogató és innovatív vállalkozások létrehozását ösztönző, a gazdasági ökoszisztémához erősen kapcsolódó szervezeti környezetet alakít ki az egyetem.

Ennek fontos lépése volt a technológiatranszferrel foglalkozó BME Innolab Zrt. létrehozása 2024 végén. Charaf Hassan elmondta, ez az egyetemi tulajdonú gazdasági társaság elsősorban startupok inkubációjával és kockázati tőke bevonásával foglalkozik majd.

Erősödik a szervezeti háttér is, amely pályázatok elnyerésében és megvalósításában, valamint a nagyvállalati kapcsolatok gondozásában támogatja a kutatókat, tanszékeket. A június 26-i BME Innovációs Napon a BME új modelljét és innovációs programjait ismerhették meg az érdeklődők.

A BME-n kiváló kutatók és oktatók dolgoznak a legtehetségesebb hallgatókkal. Most olyan környezetet teremtünk, amiből az eddiginél is több sikeres találmány és ipari megoldás válik világszerte ismertté.

A rektor szerint „a BME a nemzet műszaki egyeteme, amely nélkül nincs sikeres magyar gazdaság”. A HVG Diploma rangsorában a BME első helyezett lett, és Magyarországról idén is csak a BME szerepel a mérnöki szakterületen a QS brit rangsorkészítő nemzetközi listáján.

(Borítókép: Charaf Hassan rektor 2024. december 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index) 

/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });