Rengeteg kiaknázatlan munkaerő van még Magyarországon
A WHC Csoport 2025-ben 35 éves jubileumát ünnepli, a közép-kelet-európai régió meghatározó HR-szolgáltatója. Az 1990-es alapítás óta rengeteg változáson ment át a cég mind arculatában, mind portfóliójában, mind humán oldalról, így időszerűnek tűnt újra leülni Berta Péterrel, a WHC ügyvezetőjével egy újabb beszélgetésre, ahol nagyon sok mérföldkő szóba került az elmúlt három és fél évtizedből.
Többek között szóba került, hogy
- milyen út vezetett a könyveléstől a HR-szolgáltatásokig,
- milyen nehézségekkel járt a nemzetközi terjeszkedés,
- milyen az együttműködés a Nemzetgazdasági Minisztériummal,
- miről szól a WHC legújabb munkaerőpiaci tanulmánya.
1990-ben indult a cég, tehát most ünnepli 35. születésnapját. Hogyan és milyen szándékkal alapították a WHC-t, és milyen nagyobb változásokon ment keresztül az elmúlt három és fél évtizedben?
Amikor a rendszerváltás hajnalán alapítónk, Tóth Zoltán elindította a WHC-t, egy úttörő víziója volt, hogy az éppen csak piacgazdaságra áttérő Magyarország formálódó munkaerőpiacán teljesen új típusú, innovációra képes rendszerrel támogassa a hazai cégeket az adminisztratív teendőik elvégzésében. Az 1990-es indulást követő több évtizedes, következetes építkezés tette lehetővé, hogy egy apró zalaegerszegi cégből a közép-kelet-európai régió egyik legelismertebb HR-szereplőjévé nőttük ki magunkat. Rendkívül büszke vagyok arra az útra, amit az elmúlt 35 évben bejártunk.
Úgy gondolom, hogy a fejlődésünk kulcsa mindig az volt, hogy a partnereinkkel együtt lélegezve, az ő igényeikre reagálva bővítettük szolgáltatásainkat a munkaerő-kölcsönzéstől a -toborzáson át egészen a stratégiai HR-tanácsadásig. Ma már, amikor arra a 10 országra, 35 irodára és a több mint kilencezer munkavállalóra gondolok, akik a WHC családjához tartoznak, azt látom, hogy az az egykori álom egy sikeres, regionális mércével is mérhető valósággá vált.
A könyvelésből és a bérszámfejtésből hogyan alakult ki, hogy áttérjenek – pontosabban kibővüljenek – a HR-szolgáltatásokra is?
Valóban, a gyökereink a bérszámfejtéshez és a könyveléshez kötődnek, hiszen ezekkel a precizitást és bizalmat igénylő feladatokkal alapoztuk meg a hírnevünket a helyi vállalkozások körében. Majd ahogy egyre többet és több partnerrel dolgoztunk együtt, világossá vált számunkra is, hogy az adminisztratív terheken túl sokkal nagyobb, az emberi erőforrást érintő kihívásokkal is küzdenek a cégek. A piacnak szüksége volt egy olyan megbízható partnerre, aki a munkaerő megtalálásában és annak rugalmas foglalkoztatásában is professzionális segítséget tud nyújtani.
A bérszámfejtés során kiépített bizalom volt az az erős alap, amire 1999-ben bátran építhettük munkaerő-kölcsönzési és -közvetítési üzletágunkat. Tulajdonképpen a partnereink igényei vezettek minket abba az irányba, hogy egy komplex HR-szolgáltatóvá váljunk, aki nemcsak az adminisztrációban, hanem a legfontosabb erőforrás, a megfelelő emberek megtalálásában is támogatást nyújt. Ez a bővülés volt az első igazi nagy lépésünk afelé, amik ma vagyunk.
Külföldi terjeszkedés
A WHC jelenleg a közép-kelet-európai régió egyik vezető HR-szolgáltatója. Miben rejlik a titok, ami a kiemelkedő eredményeket hozza?
Személyes meggyőződésem, hogy nincsen egyetlen, jól őrzött titok, sokkal inkább egy olyan alapvető filozófia, ami a kezdetektől fogva meghatározza a WHC identitását. Nálunk mindig is az ember állt a középpontban, nem csak számokkal és statisztikákkal dolgozunk, hanem munkavállalókkal, cégekkel, családokkal. Ez azt jelenti, hogy a működésünk és – úgy gondolom – a sikereink is két, egymástól elválaszthatatlan pillérre épülnek. Az egyik az ügyfeleink iránti elkötelezettség, akiket nem megbízóként, hanem partnerként kezelünk, és a legmagasabb szakértelemmel, teljes átláthatóság mellett segítünk céljaik elérésében. A másik, legalább ennyire fontos pillér a munkavállalók iránti gondoskodó hozzáállásunk. A WHC-nél abban hiszünk, hogy csak akkor végzünk jó munkát, ha olyan állást találunk az embereknek, amelyben valóban kiteljesedhetnek. Úgy gondolom, ez a kettős fókusz, kiegészülve a több mint három évtizedes tapasztalatunkkal és a 10 országra kiterjedő nemzetközi jelenlétünkből fakadó egyedülálló regionális rálátással, az a hajtóerő, ami a kiemelkedő eredményeinket hozza.
Mikor és hogyan indult a nemzetközi terjeszkedés? Mik voltak a legnagyobb problémák, amelyekkel meg kellett birkózni a külföldi piacokon?
A határon túli terjeszkedésünk és az, hogy ma 10 országban vagyunk jelen, egy tudatos, lépésről lépésre felépített folyamat eredménye. Az első, úgy gondolom, piacformáló lépést 2015-ben tettük meg, amikor a hazai munkaerőpiaci igényekre reagálva az országban elsőként kezdtük meg a szerb, majd később az ukrán munkavállalók kölcsönzését. Majd ezt követően meghatározó momentum volt, amikor 2020-ban megnyitottuk első határon túli irodáinkat Ausztriában és Szlovákiában, azonban a tényleges regionális áttörést 2022-ben értük el, amikor többségi tulajdonrészt szereztünk az adriai régió egyik vezető HR-vállalatában, a Heads Adriatic cégcsoportban.
Ezzel az akvizícióval megnyílt előttünk a teljes horvát, szlovén, bosnyák, szerb, macedón és montenegrói munkaerőpiac. A laikusok azt gondolnák, hogy a legnagyobb kihívást a nemzetközi terjeszkedésben a helyi versenytársak jelentik, számunkra az igazi feladatot mégis az jelentette, hogy mélyrehatóan megértsük minden egyes új ország helyi gazdasági és kulturális sajátosságait, és a működésünket a helyi jogszabályi környezethez igazítsuk. Ugyanakkor a mából visszatekintve azt gondolom, éppen ezek a kihívások adták a legnagyobb fejlődési lehetőséget, hiszen a nemzetközi jelenlétünk révén első kézből ismerhettük meg a különböző piacok bevált gyakorlatait, ami ma már a teljes cégcsoportunk versenyképességét erősíti.
Milyen tapasztalatokat szereznek a nemzetközi piacról? Hogyan lehet ezeket hasznosítani a hazai szegmensben?
A nemzetközi jelenlétünk lehetővé teszi, hogy első kézből tapasztaljuk meg a világ jó, már bevált HR-gyakorlatait, legyen szó a digitalizációról, rugalmas munkavégzésről vagy például a szakképzési rendszerek integrálásáról. Ezeket a tapasztalatokat nem kívánjuk vitrinbe tenni, hanem hazahozzuk, és alkalmazzuk azokat a magyar munkavállalók és vállalatok javára. Ez egy óriási versenyelőny, amit tudatosan építünk.
Mik a legnagyobb problémák jelenleg a HR-piacon? Hogy lehet ezekkel megküzdeni?
A magyar munkaerőpiacon és ezáltal a HR-piacon is egyszerre több, egymást erősítő kihívással kell szembenéznünk. Mind közül a legégetőbb a szakképzettség- és tehetséghiány, ami a hazai cégek közel háromnegyedét sújtja. Ez a probléma egyrészt a demográfiai folyamatokból, tehát a társadalom idősödéséből és a zsugorodó munkaerőbázisból fakad, másrészt a digitalizáció és a zöldátállás is folyamatosan új készségeket követel meg a munkavállalóktól. A megoldás egy többirányú, tudatos stratégiát igényel.
Elsődlegesen a belső tartalékainkat kell mozgósítanunk. Az idén tavasszal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvánnyal közösen készített tanulmányunk szerint közel 300 ezer fős inaktív réteg – fiatalok, kisgyermekesek, idősebbek – vonható be a munkaerőpiacra, ha személyre szabott, rugalmas foglalkoztatási formákat, például részmunkaidőt vagy távmunkát kínálunk számukra. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen a folyamatos és modern átképzési programok biztosítása, hogy a meglévő munkaerő felkészüljön a digitális kor új elvárásaira. Végül pedig a munkáltatói szemléletváltás is kulcsfontosságú. Ma már nem elég csupán a fizetéssel megtartani a tehetségeket, elengedhetetlenné vált a támogató, stresszmentes munkahelyi légkör és a valódi szakmai fejlődés lehetőségének biztosítása is. Emellett lényeges, hogy kompetenciát is vizsgáljon a munkáltató, ne csak a papírt.
A WHC a közép-kelet-európai régió meghatározó HR-szolgáltató nagyvállalata, amely több mint kétezer vállalati ügyfélnek nyújt komplex munkaerő- és HR-szolgáltatásokat. A WHC 10 ezer munkavállalójával a közép-európai szinten is működő legnagyobb magyar vállalatok közé tartozik. A cég 1990-ben nyitotta meg első irodáját Zalaegerszegen, jelenleg Magyarországon 15 irodát működtet, cégcsoportszinten pedig 10 közép-kelet-európai országban összesen 35 irodával rendelkezik. Kollégáiknak a nemzetközi jelenlét izgalmas feladatokat, nemzetközi karrierlehetőségeket is kínál. A WHC-nál azon dolgoznak, hogy az országok közötti szinergiákat kihasználva összehangolják a toborzási tevékenységüket, a különböző országok jó gyakorlatait átültessék a másik országok működésébe, és így nemzetközi szinten, magas színvonalon szolgálják ki az ügyfeleket.
Együttműködés és tanulmány
A WHC 2020 óta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai partnere. Mit lehet tudni erről az együttműködésről? Milyen előnyökkel jár ez a WHC számára, és mit profitál belőle a kormány?
Ez az együttműködés a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy kétirányú stratégiai párbeszédet jelent. Mi a WHC-nél a több száz partnercégünk és több ezer kölcsönzött munkavállalónk révén szerzett tapasztalatot, és a naprakész, gyakorlatias, vagyis abszolút a piac állapotát tükröző szakértelmünket adjuk át a kormányzat számára. Partnerségünk évek óta tart, és olyan mérföldköveket tudhat magáénak az együttműködés, mint az imént említett átfogó munkaerőpiaci tanulmány, amelyet tavasszal készítettünk és májusban nyújtottunk át Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úrnak.
A tanulmányban található elemzésekkel és konkrét szakpolitikai javaslatokkal az a célunk, hogy naprakész, friss adatokon nyugvó szakvéleménnyel segítsük a szabályalkotót a megfelelő döntések meghozatalában. Úgy gondolom, a kormány számára azért előnyös az együttműködés, mert olyan valós piaci visszajelzésekhez jutnak, amelyek elengedhetetlenek a hatékony és a gazdasági realitásokra reflektáló foglalkoztatáspolitika alakításához. Számunkra pedig szintén nagy értékű a kapcsolat, hiszen lehetőséget ad arra, hogy aktívan tegyünk egy jobban működő, rugalmasabb és versenyképesebb munkaerőpiaci környezetért, ami végső soron az ügyfeleink és az egész magyar gazdaság közös érdeke.
Miről szól a WHC legújabb munkaerőpiaci tanulmánya? Milyen kulcsterületeket érint a dokumentum?
Az említett tanulmány egyfajta stratégiai térkép a magyar munkaerőpiac jövőjéhez, amely az előttünk álló évek legfontosabb kihívásait és lehetőségeit összegzi. A dokumentum három kulcsterület köré épül. Elsőként a demográfiai nyomást és az abból fakadó, egyre mélyülő munkaerőhiányt vizsgáljuk, rámutatva arra a már szintén említett, körülbelül 300 ezer fős hazai munkaerő-tartalékra, amely az inaktívak – például a fiatalok, a kisgyermekesek vagy az idősebb korosztály – bevonásával aktivizálható lenne.
A második központi téma a digitalizáció és a mesterséges intelligencia megállíthatatlan előretörése. Itt azt hangsúlyozzuk, hogy nem tömeges munkahelymegszűnésre, hanem a munkakörök mélyreható átalakulására kell készülnünk, ami miatt a folyamatos képzés és átképzés kulcsfontosságúvá válik. Végül harmadik kulcsterületként a munkavállalói attitűdök változását elemezzük, hiszen a friss kutatási adataink is igazolják, hogy a fizetés mellett drámaian megnőtt az olyan nem anyagi tényezők szerepe, mint a pszichés jóllét, a rugalmasság iránti igény és a támogató vállalati kultúra.
Jövőbeni tervek
Mivel készülnek még a 35 éves jubileumra?
Bár úgy gondolom, hogy a 35 év tapasztalatát összegző munkaerőpiaci tanulmányunkkal már egy komoly szakmai mérföldkövet tettünk le az asztalra idén, a jubileumra még egy ennél nagyobb dobással is készültünk. Épp a két héttel ezelőtti budapesti Business Festen rántottuk le a leplet a cégcsoport teljes arculati és strukturális megújulásáról. Ez a rebranding a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban egységes WHC-ernyő alatt működő 8 üzletágunk önálló, specializált márkákként folytatják tovább útjukat. Ennek az átalakításnak az a célja, hogy minden eddiginél tisztábban és fókuszáltabban tudjuk képviselni az egyes szakterületeink egyedi erősségeit.
Így partnereink számára is egyértelműbbé válik, hogy melyik üzletágunk milyen specifikus megoldásokkal tud hozzájárulni a sikerükhöz, miközben mindegyik új márka ugyanazt a tőlünk megszokott magas szakmai minőséget és emberközpontú szemléletet viszi tovább. Ez a megújulás a fejlődésünk természetes következménye, amivel a következő 35 évre készülünk.
Mik a jövőbeni tervei a WHC-nek? Hol látja magát öt, tíz, esetleg újabb 35 év múlva?
Azt kell mondjam, hogy elég ambiciózus, mégis életszerű és megvalósítható rövid távú célkitűzéseink vannak. A magyarországi piacvezető szerep mellett nemzetközi szinten fejlesztünk, és öt éven belül a közép-kelet-európai régióban is piacvezető HR-szolgáltatóvá szeretnénk válni. Úgy gondolom, mindezt nem a régi módszerekkel, hanem a jövő kihívásaira adott innovatív válaszokkal fogjuk elérni. Ahogyan a tanulmányunk is rámutat, a következő évtizedek a munkaerő- és tehetséghiány kezeléséről, az inaktívak bevonásáról és a digitális átálláshoz szükséges képzésekről fognak szólni, és mi ezekben a folyamatokban szeretnénk az élen járni.
Hosszabb távon, 10 vagy akár 35 év múlva viszont a jövőképünk már nem csupán a piaci pozícióról szól. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy aktívan hozzájáruljunk egy fenntartható, sokszínű és emberi értékekre épülő magyar és regionális munkaerőpiac kialakításához. Tudjuk, hogy ezek a mélyreható problémák nem oldódnak meg egyik napról a másikra, ezért teljes gőzzel azon fogunk a következő években, évtizedekben is dolgozni, hogy a WHC neve a jövőben is egyet jelentsen a felelős üzleti működéssel és az emberközpontú, sikeresen működő munkaerőpiac formálásával.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a WHC Kft. közreműködésével jött létre.
(Borítókép: Berta Péter. Fotó: WHC )
/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });
