Kőkemény fegyverkezés jön, a NATO két kézzel szórja majd a pénzt
A NATO-tagok a hágai csúcstalálkozó után egy hivatalos deklarációban kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2035-ig a GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Viszont, ahogy arra már előzetes sajtóhírek alapján számítani lehetett, a NATO hivatalos közleménye minden eddiginél rövidebbre – mindössze 5 bekezdésre – korlátozódott, és a védelmi költésen kívül kevés konkrét dologról egyeztek meg.
Az orosz–ukrán háborút a szöveg csak érintőlegesen, a védelmi büdzsék emelésének kontextusában említi. Ukrajnáról ennyit írt a kommüniké: „A szövetségesek megerősítik tartós szuverén kötelezettségvállalásaikat, hogy támogatást nyújtanak Ukrajnának, amelynek biztonsága hozzájárul a miénkhez, és ennek érdekében a szövetségesek védelmi kiadásainak kiszámításakor figyelembe veszik az Ukrajna védelméhez és védelmi iparához való közvetlen hozzájárulásokat.”
Mark Rutte, a NATO főtitkára percekkel a nyilatkozat közzététele után üdvözölte az 5 százalékos megegyezést, majd megnyugtatta azokat, akik aggódnak, hogy az Egyesült Államok nem védené meg Európát egy támadás esetén.
Trump elnök világosan megmondta, Amerika elkötelezett a NATO mellett. Ezt ma is megerősítette, nem is akárhogyan. Ugyanakkor világossá tette, hogy Amerika elvárja az európai szövetségesektől, hogy jobban elkötelezzék magukat, és látjuk, hogy ezt meg is teszik
– kommentálta a kötelezettségvállalást a NATO főtitkára, utalva Trump korábbi nyilatkozatára.
Európa teljesítette Donald Trump kívánságát
A Trump-adminisztráció fő konfliktusa volt Európával és Kanadával, hogy Washington aránytalanul sokat költ a közös védelemre. Most ennek a huzavonának pont kerülhet a végére. Januári beiktatása óta Trump és adminisztrációjának több tagja is kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy a szövetségesek nem költenek eleget a hadseregükre.
Trumpék egyre ellenségesebb hangneme félelemmel töltötte el Európát, ezért a NATO-országok egy olyan főtitkárt választottak a leköszönő Jens Stoltenberg helyére, aki híres arról, hogy remekül bánik a diplomáciai hízelgést igencsak kedvelő 79 éves elnökkel. Mark Rutte, korábbi holland kormányfő „Trump-suttogó” hírében áll, és a csúcstalálkozó előtt többször is méltatta a republikánus elnök ötleteit, köztük a védelmi költések célarányának 5 százalékra emelését.
Olyasmit fog elérni, amit évtizedek óta egyetlen amerikai elnök sem tudott. Európa NAGYON sokat fog fizetni, ahogy kell, és ez az Ön győzelme lesz
– írta Rutte, mielőtt biztonságos utat kívánt az amerikai elnöknek Hollandiába.
Azonban, ahogy arra az Index már korábban felhívta a figyelmet, az 5 százalékos költéssel kapcsolatban nem az volt a legfontosabb kérdés, hogy a tagállamok elfogadják-e, hanem hogy a vállalást mikor tudják teljesíteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi megállapodásban rögzített 2 százalékos célt a feszült világpolitikai helyzet ellenére 32 NATO-tagállamból 9 továbbra sem teljesíti.
Több ország sem teljesíti az előírást
2014-ben a Krím félsziget orosz bekebelezését követő csúcstalálkozón a NATO-tagállamok állam- és kormányfői megegyeztek arról, hogy minden országnak a GDP 2 százalékát kell költenie védelemre. A 11 évvel ezelőtt vállalt célokat azonban sok ország a mai napig sem képes elérni, ezért kérdéses, hogy mennyire reális, hogy ezek az államok 10 éven belül 5 százalékra emeljék védelmi kiadásaik arányát.
Donald Trump fenyegetéseinek hatására az utóbbi években több olyan NATO-tagállam is elkezdte felpumpálni a haderőkiadásait, amely eddig nem tudta teljesíteni a szervezet által elvárt 2 százalékos ráfordítási arányt. Az egyikük éppen Magyarország, amely már nagyjából a középmezőnybe tartozik a védelmi kiadások tekintetében, a tavalyi évben enyhén túl is teljesítettük az elvárást.
Budapest a GDP 2,11 százalékát fordítja biztonsági célokra.
A legnagyobb renitensek között van Spanyolország, amely kisebb konfliktusba is keveredett Trumppal. Az történt, hogy a NATO-csúcs előtt Pedro Sánchez spanyol kormányfő levélben jelezte Rutte főtitkárnak, hogy országa nem támogatja a védelmi kiadások ilyen drasztikus emelését, mivel szerinte országa azt csak úgy tudná kigazdálkodni, ha csökkentené a szociális kiadásokat, a nyugdíjak mértékét, vagy adókat emelne. A spanyol kormányfő ezért azt szerette volna, ha úgy módosítják a NATO-találkozó utáni deklaráció szövegét, hogy az 5 százalékos vállalás alól Madrid kibújhasson. Sánchez miniszterelnöknek végül nem sikerült kiharcolnia a mentességet.
Ezek az országok nem teljesítik a korábbi, 2 százalékos vállalást sem:
- Spanyolország: 1,28 százalék;
- Belgium: 1,3 százalék;
- Luxemburg: 1,29 százalék;
- Szlovénia: 1,29 százalék;
- Kanada: 1,37 százalék;
- Olaszország: 1,49 százalék;
- Portugália: 1,55 százalék;
- Horvátország: 1,81 százalék.
- A tavalyi számok megjelenése előtt pedig Szlovákia még pont nem teljesítette a célt, az északi szomszéd 1,99 százalékot költött védelmi kiadásokra.
Sokan már most is költekeznek
Az éltanulók természetesen azok az országok, amelyek közel helyezkednek el Oroszországhoz, és komolyan is veszik a Moszkva jelentette fenyegetést. Lengyelország brutális haderőfejlesztésbe kezdett az utóbbi években, tavaly Varsó költötte a legtöbbet védelmi célokra a GDP arányában. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbbet költő kelet-európai államok, sőt még a védelmi büdzsé drasztikus emelését szorgalmazó Egyesült Államok is messze van az 5 százalékos céltól:
- a már említett Lengyelország 4,12 százalékot;
- az Oroszországgal szomszédos Észtország 3,43 százalékot;
- a legtöbbet költő Egyesült Államok 3,37 százalékot;
- a kalinyingrádi orosz enklávé melletti Lettország 3,15 százalékot;
- Görögország 3,08 százalékot;
- az Oroszországgal szomszédos Litvánia 2,85 százalékot;
- és két éve csatlakozó, az oroszokkal 1340 kilométeres határszakaszon osztozó Finnország 2,41 százalékot költött tavaly védelmi célokra.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezek a saját gazdasági teljesítményhez mért arányszámok. Ez a lebontás pedig azért lehet megtévesztő, mert például Észtország hiába költ saját gazdaságához viszonyítva több mint egy százalékkal többet a védelmére, mint az Egyesült Királyság, a britek mégis évi 82 milliárd dollárt locsolnak saját hadseregükre, szemben az észtek évi 1,5 milliárdjával. A legnagyobb védelmi büdzséje természetesen az Egyesült Államoknak van. Washington tavaly 967 milliárd dollárt költött védelemre. A második legtöbbet költő NATO-tag, Németország ennek csak az egytizedét, 96 milliárdot.
Mi történik, ha nem sikerül elérni a célt?
Elméletileg semmi, a 2014-es 2 százalékról, és az 5 százalékról szóló cél sem kötelező, mert nincs olyan bíróság vagy egyéb szerv, ami szankcionálhatná a nem teljesítő tagokat. A szankció inkább az, hogy a szövetségesek bizalma megrendülhet az olyan országokkal szemben, amelyek továbbra sem képesek az elvárt nagyságrendű forrást fordítani a biztonságra.
A nem fizetőknek pedig Washington haragjával is szembe kell néznie. Donald Trump korábban azzal riogatta szövetségeseit, hogy amelyik tagállam nem éri el a 2 százalékos célt, azt az Egyesült Államok nem fogja megvédeni, és bátorítani fogja az agresszorokat, hogy támadják meg ezeket az országokat.
(Borítókép: Donald Trump 2025. június 25-én. Fotó: Simon Wohlfahrt / Bloomberg / Getty Images)
