Kiszivárogtak a részletek, így vert át mindenkit Donald Trump, amikor lecsapott Iránra
A Fehér Ház és a kormányzat tisztviselőinek szűk körében – az elnök nyilatkozatai ellenére – egyértelmű volt, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás küszöbön áll. Még akkor is, amikor Trump csütörtökön arról beszélt, hogy akár „két hétig” is eltarthat, míg meghozza a döntést. Alig több mint 36 órával ezen kijelentése után több katonai repülőgép – köztük hét B–2-es bombázó – megindult Irán felé.
A tervről tájékoztatott kormánytisztviselők száma továbbra is alacsony volt. A Fehér Házban dolgozók egy része egészen addig, hogy Trump szombat este bejelentette a küldetést a világnak, még nem tudta, hogy a csapásokra valóban sor kerül-e, és ha igen, mikor. Dan Caine a légierő tábornoka, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt mondta a szigorúan titkos küldetésről, hogy „Washingtonban nagyon kevesen tudtak annak időzítéséről vagy jellegéről”.
Trump kijelentése, miszerint akár két hetet is várhat, „kísérlet volt arra, hogy meglepjük az irániakat” – mondta egy, a műveletről közvetlen ismeretekkel rendelkező magas rangú kormányzati tisztviselő a The Washington Postnak.
„De volt benne némi igazság is” – közölte a névtelenséget kérő forrás. Trump egész héten arról kérdezte tanácsadóit, hogy a hadsereg képes lenne-e elvégezni egy „sebészi pontosságú” műveletet, amellyel elkerülheti, hogy belekeveredjen egy szélesebb körű háborúba. Washington világossá tette, hogy fenntartja magának a jogot, hogy bármikor leállítsa a műveletet, egészen addig, amíg a repülőgépek nagyjából este hat órakor el nem érik az iráni légteret.
Az Iránnak adott ultimátumban – amelyet szerdán „végső ultimátumnak” nevezett –, azt követelte, hogy az ország teljesen mondjon le a nukleáris üzemanyag dúsításának lehetőségéről. Ebbe a technológiába a nemzet vezetői két évtizeden át hatalmas erőforrásokat fektettek. Az irániak az idén tavasszal folytatott tárgyalásokon többször is elutasították, hogy ezt végrehajtsák.
Trump maga soha nem állt közvetlen kapcsolatban iráni tisztviselőkkel, Steve Witkoff, az elnök közel-keleti különmegbízottja folytatta a diplomáciai tárgyalásokat. Európai tisztviselők pénteken megbeszélést tartottak Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, de a Fehér Ház nem várt érdemi előrelépést ezektől a megbeszélésektől.
„Tudtuk, hogy valószínűleg nem lesz áttörés, ezért a Pentagon a héten összeállított egy tervet” – mondta el a forrás.
Donald Trump ismételten kijelentette, hogy továbbra is nyitott a diplomáciai megoldásra. Az Izrael Irán elleni első csapását követő napokban azonban a zsidó állam sikerét látta, valamint azt, hogy a perzsa állam nem hajlandó drasztikus engedményekre. Ezért ahogy telt az idő, egyre pozitívabban állt hozzá a katonai akcióhoz.
Az amerikaiak biztosra akartak menni
Miután Izrael helyi idő szerint június 13-án megkezdte az Irán elleni csapásokat, néhány magas rangú amerikai tisztviselő, köztük J. D. Vance alelnök, négyszemközt óvatossággal beszéltek a további lépésekről. Vance, az iraki háború veteránja, aki régóta szkeptikus az Egyesült Államok háborúkba való belépéséről, meg akart győződni arról, hogy minden információt beszereztek, hogy az amerikai erőket fenyegető kockázatokat minimalizálják. Amikor világossá vált, hogy Trump közeledik az Irán elleni csapás jóváhagyásához, Vance és többi tanácsadója, a források szerint, támogatta az elnök megközelítését.
Eközben az izraeli támadások napról napra csökkentették Irán védelmi képességeit. Ez növelte annak valószínűségét, hogy az amerikai katonai tanácsadók úgy értékelik, a bombázás sikeres lesz. A hét közepére „Izrael légi fölényt ért el Irán felett – mondta Charlie „Tuna” Moore nyugalmazott altábornagy, a légierő egykori F–16-os vadászpilótája.
Bár enélkül is végrehajthattuk volna a műveletet, kétségkívül előnyös volt az Egyesült Államok számára ez a fejlemény.
A The Washington Post forrása szerint a kormányzaton belül a „bajtársiasság” érzése alakult ki, még akkor is, amikor a hírek belső viszálykodásról szóltak. A tisztviselő ragaszkodott ahhoz, hogy a Pete Hegseth védelmi miniszter és Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója háttérbe szorításáról szóló beszámolók „nem tükrözik a valóságot”.
Amikor a B–2-es lopakodó bombázók szombat kora reggel elhagyták az Egyesült Államokat, Trump és alelnöke mindketten távol voltak a Fehér Háztól. Az elnök a New Jersey-i golfklubjában, Vance pedig egy repülőn, Kaliforniából visszatérőben. Az, hogy elutaztak adománygyűjtő rendezvényeikre, tovább csökkentette a megfigyelőkben azt az érzetet, hogy hamarosan történik valami.
Miután kora este visszatért New Jerseyből, Trump éppen akkor sétált be a Fehér Házba, amikor a B–2-esek és támogató repülőgépeik beléptek az iráni légtérbe. Az elnök a rezidenciájáról a nyugati szárny felé vette az irányt, és ekkor a bombázók már a célpontok felett voltak. Este 19 óra 50 perckor – 20 perccel azután, hogy a bombázók elhagyták az iráni légteret – Donald Trump közleményt tett közzé saját közösségi oldalán, amiben bejelentette, hogy a támadás megtörtént.
A védelmi és a külügyminisztérium tisztviselői azon dolgoztak, hogy a régióban lévő amerikai eszközöket és személyzetet a lehető legalaposabban megvédjék, miközben az ott lévő amerikai erők számát „minimalizálták” – mondta a forrás.
Izrael előkészítette a terepet
Még kilenc nappal az amerikai csapások előtt is, amikor az izraeliek először bombázták Iránt, Trump vezető külpolitikai tisztségviselői igyekeztek világossá tenni, hogy a zsidó állam egyedül cselekszik.
„Ma este Izrael egyoldalúan lépett fel Irán ellen. Mi nem veszünk részt az Irán elleni csapásokban” – mondta akkor Marco Rubio külügyminiszter. Azok a tisztviselők, akik az első izraeli akciót követő napokban beszéltek Rubióval, azt szűrték le, Trump továbbra is arra összpontosít, hogy diplomáciai engedményeket csikarjon ki Teheránból.
Úgy tűnt, hogy ez múlt hétfőn, azon a napon, amikor Trump a G7 kanadai csúcstalálkozóján vett részt, megváltozott. Hamar elhagyta a tanácskozást, mondván, hogy a közel-keleti válsággal kell foglalkoznia. Aznap este figyelmeztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetőt, hogy könnyen megölhetik, és arra szólított fel, hogy „azonnal evakuálják” a 10 milliós Teheránt.
Keddre Trump már egységesen említette az Egyesült Államokat és Izraelt. Azt írta, hogy „most már teljes és totális ellenőrzésünk van az iráni légtér felett”, és elismerően nyilatkozott a felhasznált „amerikai gyártmányú” eszközökről. A Fehér Ház két tisztviselője szerint még aznap felülvizsgálta a támadás terveit.
A Fehér Ház tisztviselői a héten szoros kapcsolatot tartottak Trump bázisának befolyásos vezetőivel, köztük Stephen K. Bannonnal, Charlie Kirkkel és Jack Posobieckel is, hogy azok úgy érezzék, meghallgatják őket a témában.
Politikai bázisának mindegyik ideológiai szárnyát meghallgatta – mondta egy másik forrás. „Végső soron az elnök úgy érezte, hogy ez egy olyan döntés, amelyet bázisának támogatnia kell. Egy olyan konfliktust akadályoz meg, amely nagyon is könnyen bekövetkezhetett volna, ha a legfőbb vezető utasítást ad Iránnak az atomfegyver létrehozására”.
Szombaton Rubio telefonon hívta az európai szövetségeseket, így azok már közvetlenül a csapások után értesültek az eseményekről.
Nem tudni, hogy az elnök mikor hozta meg a döntést
Azok, akik az elmúlt napokban a közelében voltak – köztük a kabinet vezető tisztségviselői, akiket tájékoztattak a legújabb hírszerzési információkról, miközben Trump mérlegelte a csapásmérés lehetőségét –, előzetesen még nem tudták, hogy mikor hozza meg az elnök a döntést.
A források szerint „nem volt olyan pillanat”, amikor Trump véglegesen döntött volna. Az elnök cselekvése „egy érzésen” alapult, amikor rájött, hogy a diplomácia nem vezetne elfogadható eredményre. Vance vasárnap reggel a televízióban elismerte, nem volt teljesen világos, hogy Trump mikor állt teljes mértékben a terv mellé.
Nem tudom, hogy bármelyikünk is pontosan tudta volna, az elnök mikor hozta meg a döntést, kivéve magát az elnököt
– mondta Vance a Meet the Press című műsorban.
„Természetesen az utolsó pillanatig megvolt a lehetősége arra, hogy lefújja ezt az akciót” – tette hozzá.
(Borítókép: Egy iráni rakétatámadás helyszíne Beér-Seva városában, Izraelben 2025. június 24-én. Fotó: Amir Levy / Getty Images)
