Két szóban foglalta össze Szijjártó Péter a NATO-csúcs újdonságát
Donald Trump amerikai elnök jelenléte mindent megváltoztatott az utóbbi évek NATO-csúcstalálkozóihoz képest, így Ukrajna támogatása helyett végre az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek erősítése volt a fókuszban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában.
A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az Észak-atlanti Tanács ülése után leszögezte, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a különbséget a mostani és az utóbbi három év többi NATO-csúcsa között, akkor azt mondaná, hogy:
Donald Trump.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az új amerikai elnök beiktatásával minden megváltozott, már mindenki nyugodtan használhat olyan szavakat, mint a „béke”, a „tűzszünet”, a „béketárgyalás”, amelyekért már nem jár azonnali nyilvános megszégyenítés. „Donald Trumppal a békeerőfeszítések is visszatértek. A mai csúcstalálkozón végre nem az ukránoknak nyújtandó irreális támogatások és végre nem Ukrajna NATO-tagsága szerepelt a napirenden, hanem a NATO, a transzatlanti közösség saját védelmi képességeinek erősítése a saját biztonságunk érdekében” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető az MTI szerint jelezte, hogy bár a zárónyilatkozat csak nyolc oldal, tehát szokatlanul rövid, mégis többet mond és mégis jobb, mint az előző. Rámutatott, hogy megerősítik a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét, ahogy a folyamatos képességfejlesztést előíró, kevésbé ismert harmadik cikkelyt is. Megjegyezte: a védelmi képességek fejlesztésében Magyarország az élbolyba tartozik, a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány.
A külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte, hogy a NATO ezúttal nem élezte tovább a feszültséget Oroszországgal, ugyanis az utóbbi évek záródokumentumai közül a mostani megfogalmazása a legenyhébb, nincsenek jelzők, nincs hosszú részletezés Moszkva viszonylatában. Fontosnak nevezte azt is, hogy az észak-atlanti szövetség az erősödő terrorveszélyt komoly kihívásként azonosította, aminek különös jelentősége van most, hogy a Közel-Keleten pattanásig feszült a helyzet, ez ugyanis Európában is növeli a merényletek kockázatát.
Öt százalékra emelik a védelmi kiadásokat
Szijjártó Péter kiemelte: a tagországok egyetértettek abban, hogy a következő tíz évben a bruttó hazai termékük (GDP) 5 százalékára kell felemelniük a védelmi kiadásaikat. Ez két részből áll: 3,5 százalék a klasszikus védelmi ráfordításokat tartalmazza, 1,5 százalék pedig a kritikus infrastruktúra, a hálózatok kiépítésére, a polgári készültség fenntartására, illetve fejlesztésekre, innovációra mehet.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amelyben bemutatják, hogyan is tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás.
2029-ben lesz majd egy felülvizsgálat, akkor tekintjük át a helyzetet, hogy az akkor érvényes biztonsági helyzet tekintetében hogyan is állunk
– tájékoztatott a miniszter, aki aláhúzta: a zárónyilatkozatban rögzítették azt is, hogy Ukrajna támogatása mindegyik szövetségesnek szuverén joga. Ez abból a szempontból jó eredmény, hogy a magyar kormány szerette volna elkerülni, hogy a NATO átlépjen különböző vörös vonalakat, s közvetlen konfrontációba kerüljön Oroszországgal.
A védelmi ipar megerősítéséről is rendelkeztek a szövetségesek, és döntés született arról, hogy a jövő évben Törökországban, és azt követően pedig Albániában kerül majd sorra a következő csúcstalálkozó
– fűzte hozzá Szijjártó Péter, aki végezetül közölte: a résztvevők hat határozatot is elfogadtak, amelyek közül háromról beszélhet. Ezek keretében a NATO megerősítette a déli stratégiáját, és kockázati tényezőként ismerte el az illegális bevándorlást, ami különösen fontos a migrációs útvonalak mentén fekvő európai országok számára.
Érintette azt is, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a bürokrácia és az adminisztráció leépítése céljából az innovatív technológiák gyors használatba vétele érdekében, ami teljes mértékben egybevág Magyarország szándékaival is. „A hibrid fenyegetések elleni stratégia megújítása is abszolút aktuális kérdés, ugyanakkor világosan beszélünk arról, hogy ez minden nemzetnek a saját kompetenciájába tartozik. Az ehhez szükséges lépéseket mindenkinek meg kell tennie azért, hogy a kollektív védelem is elfogadható szintre kerüljön” – zárta mondandóját a külgazdasági és külügyminiszter.
