Jövő héten startol a központi visszaélésszűrő rendszer – védettebbé válhatunk a pénzünkre vadászó csalókkal szemben

Irdatlan összeget tesz ki világszerte a kiberbűnözéssel okozott – bár az USA és Kína GDP-jét még nem érte el, de mintegy 10 ezer milliárd dollár felett van már évente, és 2028-ra elérheti a 14 ezer milliárd dollárt is. Jól jövedelmező, gyorsan növekvő „iparágról” van szó, amely folyton változik, alkalmazkodik, ahogy kiszorítják valahonnan, rögtön új réseket keres és talál.

A kiberbűnözők elsősorban a pénzre hajtanak, de, ha más a céljuk (például politikai), akkor is jelentős anyagi kárt tudnak okozni. Plafon (elméleti felső határ) nincs, kezdve onnan, hogy lenullázzák egy magánszemély számláját, ellehetetlenítenek egy kkv.-t, vagy egy nagyvállalatot, de akár egy egész ágazatot, sőt, egy nemzetgazdaságot is.

Szintén nem jó hír, hogy nem is kell különösebb informatikai tudás ahhoz, hogy valakiből kibercsaló legyen, a dark weben készen kínálják a csaláshoz szükséges elemeket (adatokat, eszközöket) a csapatokban dolgozó, részterületekre specializálódott kiberbűnözők. Így nem túl nagy befektetéssel (akár pár száz vagy néhány ezer dollárból) össze tudja válogatni a csalást tervező, mire van szüksége ahhoz, hogy átvágjon más embereket, cégeket.

Megmutatták azt is, hogyan néz ki a dark web – ezek a „mini internetek” éppen olyanok ránézésre, mintha egy weboldalakon járnánk, de mégsem elérhetők bárki számára, csak aki ismeri a belépési utat, módot.

Annak viszont könnyű dolga lesz, aki a zavarosban akar halászni, vagy tiltott, lopott dolgokat akar venni. A dark weben marketplace-eknek kinéző felületeken kereskednek mindenféle illegális dologgal, van saját fizetési rendszerük, call centerük a reklamációk kezeléséhez, és biztonsági rendszerekkel is védik magukat, például az adathalász támadásoktól. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy veszélyes lehet felkészületlenül belépni ezekre a felületekre.

Az etikus hackerek eközben azért dolgoznak, hogy kiszűrjék a rendszerek hiányosságait, hibáit, így próbálják védetté tenni azokat a támadásokkal szemben. A bankok is számos eszközzel igyekeznek védekezni a csalások ellen, ezért például etikus hackereket is alkalmaznak, hogy ne lehessen feltörni a rendszereiket. A szakemberek elmondása alapján a banki rendszerek védettek a kibertámadásokkal szemben – pontosabban maguk a fizetési rendszerek biztonságosak, a számlákat nem lehet csak úgy feltörni. Persze a bankoknak lehetőség szerint azért is mindent meg kell tenniük, hogy az ügyfeleik is védettek legyenek.

Márpedig maguk az ügyfelek nem védettek, mögöttük ugyanis nem áll szakembergárda, a csalók újra és újra képesek megtéveszteni őket, és végül is hozzájutni a pénzükhöz.

The post Jövő héten startol a központi visszaélésszűrő rendszer – védettebbé válhatunk a pénzünkre vadászó csalókkal szemben first appeared on 24.hu.