Itt a megsemmisítő jelentés a kormány milliárdos osztogatásáról – ráadásul most belülről jött a pofon
Több mint 1200 milliárd forint támogatás, több ezer új munkahely, növekvő adóbevétel – így néz ki első ránézésre a kormány egyedi döntéseken alapuló támogatási rendszere (EKD). Ám az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése szerint, amit a Portfolio összegzett, a rendszer komoly kockázatokat rejt, sőt néha még a költségvetést is torzíthatja.
A teljes FDI-állomány 2024 közepére elérte a 42 000 milliárd forintot. Az állomány túlnyomó többsége, mintegy 84 százaléka részesedéstípusú eszköz volt, azaz nem hitelként vagy kölcsönként, hanem tulajdonosi pozícióként jelent meg a vállalatok könyveiben.
Mi marad ki a kormányzati elemzésekből?
2020 és 2023 között több mint 800 milliárd forintnyi támogatást osztott ki a kormány egyedi döntésekkel, főként nagyvállalatoknak. A legnagyobb tételt az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyára kapta, 76 milliárd forintot. Ezeknek a támogatásoknak közel fele olyan cégekhez került, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal – például a Bosch, a Mercedes vagy a Samsung.
Az ÁSZ kimutatása szerint bár 2023-ra kissé nőtt a hazai cégek aránya, továbbra is főként külföldi vállalatokat támogatunk. Az Európai Bizottság szerint egyetlen uniós ország sem költ arányaiban annyit vállalati támogatásokra, mint Magyarország.
Az ÁSZ szerint a támogatási döntések alapja egy olyan megtérülési modell, amely túl optimista.
A HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) számításai például nem veszik figyelembe, hogy a támogatott cégek sokszor nem új munkahelyeket teremtenek, hanem más cégektől csábítják el a dolgozókat. Az alternatív lehetőségeket – például hogy mi történne, ha nem adnánk támogatást – szintén nem vizsgálják. Sőt, az infrastruktúra-fejlesztések költségei sem jelennek meg a számításban.
A jelentés szerint a döntéshozók alig vizsgálják a támogatások nemzetgazdasági hatásait – például hogy hogyan hatnak a GDP-re, külkereskedelemre vagy a helyi munkaerőpiacra. Ugyanez igaz a környezeti szempontokra is: hiába szerepelnek zöld célok a papírokban, ezek nem kötelezőek, és sokszor csak utólag kerülnek elő, amikor a pénzt már odaígérték.
Összességében az ÁSZ szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem átlátható, nem kellően megalapozott, és elsősorban külföldi nagyvállalatokat hoz helyzetbe. Bár a cél a gazdaság élénkítése, kérdés, valóban megtérül-e ez a hatalmas közpénzáldozat – különösen, hogy ha nem vizsgáljuk meg előre a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)
/* (c)AdOcean 2003-2025, indamedia_hu.IndaEvent_AI_Summit_2025.activation_link_2 */
ado.placement({id: ‘ado-rBX1d8B6jRLPqJ.yKRXQO62HEwrWw.IyGy4v9YvlEyf.m7’, server: ‘indexhu.adocean.pl’ });