Fővárosi autós közlekedés: az igazi mission impossible
A Pride-parádé szervezése helyett a főváros közlekedését kéne megszerveznie Karácsonynak és a Tiszának – írta közösségi oldalára Szentkirályi Alexandra. A Fidesz frakcióvezetője szerint az elmúlt napokban megbénult a főváros közlekedése, hiába a nyári szünet, óriási dugók nehezítik a budapestiek életét.
A kormánypárti politikus szerint ennek oka, hogy „Karácsonyék mindent egyszerre túrnak fel és zárnak le”. Példaként említette a 4-es, 6-os villamos felújítását, a Flórián téri felüljáró lezárását, emellett – tette hozzá – a nyári iskolaszünetben a gyalogosforgalomnak van megnyitva a pesti alsó rakpart.
Budapest hét hídjából haton van valamilyen forgalmi korlátozás
– hangsúlyozta Szentkirályi, hozzátéve, hogy sikerült a nyári iskolai szünetben még nagyobb dugót csinálni, mint tanítási időben. Ez egészen elképesztő.”
A Fidesz–KDNP azt javasolja a közlekedési káosz enyhítése érdekében, hogy „napközben nyissák meg a forgalom előtt a Lánchidat és a rakpartot”. Szentkirályi szerint „a budapestiek közlekedni akarnak, időben beérni a munkahelyükre, odaérni a gyerekükért, egyszerűen csak békében élni az életüket”.
A frakcióvezető úgy véli, „mintha a Tisza–Karácsony-városvezetésnek az lenne a célja, hogy ne tudjon senki közlekedni Budapesten”. Szerinte Karácsony Gergely és Magyar Péter megegyezett egymással abban, hogy legyen Pride Budapesten, ezért nem akarnak vitázni erről a Fővárosi Közgyűlésben.
Körbejártuk Budapest kritikus pontjait, hogy csekkoljuk a fideszes politikus állításait.
Az Index a főváros fő csomópontjait bejárva valóban jelentős torlódásokat tapasztalt, különösen a hídfőknél és a felújítások környékén. Azonban nem annyira egyszerű a helyzet, hogy ennyiből kijelenthessük: az útfelújítások okozzák a dugókat. Igaz, azt sem lehet állítani, hogy a lezárások ne járulnának hozzá az autósorok feltorlódásának, de ne szaladjunk előre.
A felújításokra szükség van, az autósoknak alkalmazkodniuk kell
Megkerestük a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), hogy segítsenek kibogozni, mekkora szerepe van a felújításoknak a budapesti dugók kialakulásában.
Az iskolai nyári szünet idején csökken a forgalom Budapesten, ezért a karbantartási és felújítási munkákat ebben az időszakban kisebb fennakadásokkal lehet elvégezni, mint ősszel vagy tavasszal
– írta megkeresésünkre a BKK.
A közlekedési társaság hangsúlyozta, ezek a munkák nem halaszthatók a végtelenségig: „ha elmaradnak, idővel tervezetlen leállásokhoz, komolyabb működési problémákhoz vezethetnek”.

A BKK folyamatosan vizsgálja a fővárosi közlekedést, azonban a pontos adatokra még néhány napot várni kell. Ennek két oka van, egyrészről a társaságnak még nem áll rendelkezésére elegendő adat, másrészről szerintük a „jelentős forgalmi változások idején soha nem az első napok adataiból kell kiindulni”, hiszen a járművezetők még „megszokásból vezetnek”.
Az előzetes tájékoztatások, híradások ellenére sokan nem terveznek előre. Tapasztalatok szerint viszont a későbbiekben alkalmazkodnak az új forgalmi helyzethez, új útvonalakat választanak, adott esetben közlekedési módot váltanak, valós képet majd ekkor lehet alkotni a forgalmi helyzetről
– magyarázta a közlekedési társaság.
Elképesztő mennyiségű autót kellene elbírnia Budapestnek
Önmagában azonban sem az útfelújításokat, sem a „megszokásból vezető” autósokat nem lehet hibáztatni azért, hogy csúcsidőben összeomlik a fővárosi autós közlekedés.
A KSH adatai szerint Budapest környékén jelentősen megnövekedett az autók száma az elmúlt évtizedekben. Míg 2000-ben Budapesten 559 100 autó volt, addig 2024-ben már 723 372 darab. Pest vármegyében még drámaibb a növekedés: 2000-ben 268 279 autót tartottak nyilván, 2024-ben pedig már 663 795-öt. A vármegyében lakók jelentős része pedig ingázik a főváros és lakóhelye között, így ezekkel az autókkal is számolnia kell a fővárosnak.
Ez azt jelenti, hogy 2000 óta 559 788 darabbal lett több autó a főváros környékén – ami szinte pont annyi, mint amennyi autó összesen volt Budapesten 2000-ben.
A budapesti és Pest vármegyei autók együtt a teljes magyar autóállomány (2024-ben 4 263 067 darab) csaknem egyharmadát teszik ki, éppen az ország közösségi közlekedéssel leginkább lefedett területén.
A BKK ennek ellenére nem hárítja a felelősséget az autók megnövekedett számára, hanem igyekszik változtatni ott, ahol az adatok azt mutatják, hogy tarthatatlan a helyzet. A változtatások azonban nem minden esetben kedveznek az autósoknak, ugyanis ők a közösségi közlekedést tartják szem előtt elsődlegesen.
Ha szükséges, a BKK forgalomtechnikai beavatkozásokkal (pl. jelzőlámpák hangolásával) segíti az áthaladást a leginkább érintett csomópontokban. Az intézkedések minden esetben a közösségi közlekedést részesítik előnyben. Aki teheti, kérjük, válassza a közösségi közlekedést, hiszen ezzel hozzájárul, hogy az esetleges torlódások csökkenjenek, ráadásul ezzel a városi környezetet is kevésbé terheljük
– fogalmazott válaszában a BKK.
(Borítókép: A 4-es és 6-os villamos pályájának felújítása 2025. június 24-én a Jászai Mari térnél. Fotó: Papajcsik Péter / Index)