2500 forint a meggy kilója, a gyümölcs lassan luxuscikké válik
Amikor a napokban egy vidéki boltban 2480 forintos kilós cseresznyeárat láttunk, felkerestük Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozó cégének vezetőjét, hogy megértsük, mi történik a magyar gyümölcspiacon. A válasz sokkoló: a feldolgozóipari meggy ára a korábbi 200-300 forintról 600-700 forint körülire vagy a fölé ugrott, és a termelők még ennél is magasabbra várják az árakat. Ez azt jelenti, hogy ami korábban egy átlagos családi költségvetés természetes része volt, az most luxussá válhat.
Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnök-ügyvezető igazgatója lapunknak megerősítette, hogy olyan magas árak várhatók a nyersanyag és a késztermék tekintetében egyaránt, amilyeneket eddig soha nem tapasztaltak. Az I. osztályú, hűtő- és konzervipari meggy idei hazai termelői árai markánsan a tavalyi szezonzáró árak felett indulnak.
A FruitVeB Meggy Termékbizottsága 2025. június 6-án tartotta ülését, melynek középpontjában a hazai és nemzetközi piaci információk értékelése, valamint termés- és piaci prognózis készítése volt. Egyértelmű megállapítás, hogy szélsőséges keresleti viszonyokkal kell számolni az idei meggypiacon, mivel a feldolgozott termékek készletszintje elhanyagolhatóan alacsony, miközben a várható meggytermés minden jelentősebb meggytermelő országban kifejezetten gyengének ígérkezik. Mindez olyan magas árakat eredményezhet a nyersanyag (meggy) és a késztermék tekintetében egyaránt, amilyeneket eddig soha nem tapasztaltunk
– fogalmazott az elnök.
Az idei meggytermés az elmúlt évtizedek leggyengébbje lesz. A jó évjáratokban előállítható 60-70 ezer tonna már a termesztők álmaiban sem jelenik meg, de még a tavalyi – egyébként gyenge – 51 ezer tonnás termés is elérhetetlennek tűnik. A FruitVeB termésprognózisa 35 ezer tonna környékére várja a hazai szüretelhető mennyiséget, ráadásul sokak szerint a prognózis még így is túl pozitív, és a tényleges termés közelebb lesz a 30, mint a 40 ezer tonnás mennyiséghez.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az előző évek gyenge termései miatt üresek a raktárak. Apáti Ferenc hangsúlyozta, olyan extrém helyzet az utóbbi évtizedekben még nem alakult ki a meggypiacon, hogy kiürült készletek találkozzanak egy páratlanul gyenge hazai és európai meggyterméssel. Most pedig így indulunk neki a szezonnak.
Mi okozza a rekordalacsony termést?
Schmidt Szilárd, a Berkenye Hűtőház, Magyarország legnagyobb, fagyasztott gyümölcsökkel foglalkozó vállalkozásának tulajdonosához fordultunk segítségért, hogy megértsük az elképesztő árakat, hiszen ő feldolgozóként, termelőként, importőrként és exportőrként is jelen van a gyümölcspiacon. A családi vállalkozás tulajdonosa a Berkenye határában fekvő ültetvény gyér termésű meggyfái között magyarázta el a probléma okait.
Európai szinten nem találkoztunk még ilyennel. A helyzet nemcsak a meggynél rossz, hanem szinte minden más gyümölcsnél is
– mondta, miközben az ültetvényen sétálunk, amelynek fáin normál körülmények között öt-hat rekesznyi termés is megterem, most viszont csak három-négy rekesznyi látszik.
13
Az ügyvezető termelő szerint április elején drasztikus hideg söpört végig egész Európán. A fagy Lengyelországból indult, aztán Magyarországon, Szerbián, Bulgárián keresztül húzódott tovább. Volt, ahol mínusz 10 fokig esett a hőmérséklet, ami olyan időszakban érte a gyümölcsöket, amikor a virágzó fák már különösen érzékenyek voltak a hidegre. A fagy különösen a korai fajtákat sújtotta, mint például az érdi bőtermőt, amelynél csak 30 százalékos termés várható.
Schmidt Szilárd vállalata fagyvédelmi eszközökkel készült a veszélyre. Szélgéppel és fűtéssel rendelkeznek, amelyekkel 2-3 fokot tudnak javítani a hőmérsékleten. Olyan gép telepítése, amely 5 hektárt tud lefedni, nagyjából 25-30 millió forint, de a rendszer fenntartása az, ami igazán drága. Amennyiben csak a szélgépeket kapcsolják be – amelyek a fenti melegebb levegőt bekeverik a talajmenti hidegebb levegőbe –, az 200 ezer forintba kerül naponta. Ezt a rendszert alkalmazták a meggynél is, hogy csökkentsék a fagykárokat. Az értékesebb gyümölcsöknél, mint például az almánál, azonban gázolajjal működő fűtőszerkezeteket is telepítettek, hogy növeljék a szélgépek hatékonyságát, és még melegebb levegőt keverhessenek be.
Ennek üzemeltetése éjszakánként akár egymillió forintba is kerülhet.
A megoldás drága – igaz, a termés értékével összevetve elhanyagolható az ára –, de ennek köszönhetően az ő területeiken 60-70 százalékos termés várható, sőt a fűtött szélgépes területeken teljes termés látható. „Országosan az elmúlt években a meggyben a fagy miatt gyenge termés volt, ennek oka az időjárás drasztikus változása és a fagyos éjszakák kitolódása április–májusi időszakra. Ennek kivédésére, a fagyvédelmi rendszerek kiépítése mellett, az új ültetvények fagyvédett, magaslati területekre költöztetése javasolt. Sajnos ez sem teljes megoldás, a szállított fagyok ellen ez sem véd, azaz továbbra is számolnunk kell a termésingadozással.
A meggyvadászat megkezdődött
Várhatóan nagyon élénk kereslet nyilvánul meg a magyar meggy iránt, különösen Lengyelországból, minden más nagy meggytermelő országban (Lengyelországban, Szerbiában és Törökországban) is hasonlóan rossz a helyzet, ha nem rosszabb. Ebből fakadóan minden jelentősebb európai gyártó keresi a meggyet, és vadászik a rendelkezésre álló szerény mennyiségű nyersanyagra.
13
Bár a Berkenye Hűtőház igyekszik betartani az egyharmad-kétharmad szabályt, vagyis a termelésük egyharmadát Magyarországon tartják, az emelkedő árakra jóval érzékenyebben reagálnak a magyar vásárlók, mint a magasabb átlagfizetéssel rendelkező országok fogyasztói, így nehéz helyzetbe jut a magyar piac.
Az exportpiacaink erősebbek, mint a belföldiek
– fogalmazott Schmidt Szilárd, aki szerint a külföldi piacok 10-20 százalékkal jobb árat tudnak fizetni, de a magyar piacot is fenn kell tartani.
A málna tanulsága: vigyázni kell a túlárazással
Schmidt Szilárd szerint óvatosnak kell lenniük a termelőknek a túlzott áremeléssel, ugyanis a rövid távú haszonszerzés oltárán könnyedén feláldozhatják a meggy piacát.
Volt hasonló a málnánál és a bodzánál. Felment a termékek ára háromszorosára, aminek köszönhetően volt egy jó évük a termelőknek, viszont a következő évben már feleannyi termék sem kelt el a piacon
– emlékeztet az üzletember, aki aggódva figyeli, hogy a termelők a tavalyihoz képest duplára emelkedett ár mellett is a további áremelésről tárgyalnak.
Ő úgy gondolja, mivel fele termés lesz az idén, ezért a duplára növekedett árak elfogadhatóak lennének, és még talán a vásárlóknál sem lépne át egy lélektani határt a meggy ára. A termelők már így sem járnának rosszul, hiszen olyan, vagy még jobb árbevételre tennének szert, mint egy normális évben. A további áremelés viszont nyilvánvalóan nagyobb profitot eredményezne, de hosszú távon súlyos árat fizetnének érte, hiszen ha a polcról a vevő a magas ár miatt nem veszi le a terméket, a következő évben nehéz lesz rá visszaszoktatni
A saját piacunkat tehetjük tönkre
– összegezte.
13
Kapnak kártérítést a pórul járt termelők, de aggasztó a tendencia
Azok számára is van remény, akiknek a teljes termése odalett a fagyok miatt. Schmidt Szilárd tájékoztatása szerint a FruitVeB a termelők képviselőivel járt az Agrárminisztériumban egyeztetésen, ahol arra jutottak, hogy előre hozzák a kárenyhítési támogatásokat, így augusztus környékéig azok a termelők, akiknek nagy kiesésük volt, kártérítést kapnak. Továbbá új pályázatot nyitnak meg ültetvények telepítésére is, benne fagyvédelmi rendszerek kiépítésének lehetőségével.
Kártérítés tehát lesz, azonban ez nem azt jelenti, hogy minden probléma megoldódott. Aggasztó tendenciát mutat, hogy ez már a harmadik év egyhuzamban, hogy nem volt csúcstermés. A cseresznye, a barack és az őszibarack esetében különösen drasztikus a helyzet, azonban az éghajlatváltozás minden gyümölcsöt súlyosan érint.
Schmidt Szilárd ennek ellenére nem izgul túlságosan.
Túl vagyok már tizennyolc szezonon, és mindig volt valahogy. Ha aggódnék, az nem oldana meg semmit, ráadásul kevésbé tudnék koncentrálni a munkámra
– mondta nyugodtan, tudva, hogy mintegy száz ember megélhetése múlik rajta.
A kérdés már csak az: ha a termelők túl is élik a nehéz éveket, marad-e olyan magyar család, amelyiknek lesz pénze arra, hogy gyümölcsöt tegyen az asztalra?
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)
