Varga Mihály kemény üzenettel állt ki a jegybank függetlenségéért
A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját stagnálás jellemzi 2024 ősze óta. Az alapkamat szeptemberben 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkent, azóta változatlan maradt. Az óvatos megközelítést az indokolja, hogy a februári inflációs adatok 5,6 százalékra emelkedtek, és a maginfláció 6,2 százalékra szökött.
A májusi kamatdöntés után a jegybank hangsúlyozta:
Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik.
A várakozásoknak megfelelően a mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerint májusban az infláció kissé emelkedett, és a kormányzati beavatkozó lépések nélkül továbbra is 6 százalék körül lenne az éves drágulási tempó.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél mellett
A mai monetáris tanácsi ülés tájékoztatása szerint a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, 2027-ben érheti el az infláció a 3 százalékos jegybanki célt fenntartható módon.
A piaci stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgonyzása kulcsfontosságú
– fogalmazott a jegybankelnök, hangsúlyozva az óvatos megközelítés szükségességét.
A nemzetközi környezetet vizsgálva a globális befektetői hangulat rendkívül változékony a geopolitikai helyzet és a vámbejelentések miatt, miközben az energiaárak változékonysága is megnövekedett. Az EU növekedési kilátásai romlottak, de ezt segíthet ellensúlyozni a költségvetési kiadások növelése.
4,7 százalékos infláció várható
„Májusban az infláció 4,4 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,8 százalékra mérséklődött. A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak. Ugyanakkor a vállalatok árazási viselkedésében továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. A májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult. Az egyszeri tényezők hatásától szűrve a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés. A lakossági inflációs várakozások csökkentek, ugyanakkor továbbra is magas szinten tartózkodnak” – ismertette a legfrissebb adatokat Varga Mihály.
A folyó fizetési mérleg egyenlege áprilisban közel 940 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. A következő év elejétől azonban a normalizálódó külső kereslet és az új beruházások termelésének felfutása a külső egyensúlyi pozíció fokozatos emelkedését eredményezi. Mindezek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben a GDP 2 százaléka, 2026-ban 2,2 százaléka, 2027-ben pedig 2,5 százaléka körül alakulhat.
Csütörtökön publikálják az inflációs jelentést, jelenleg arra számítanak, hogy a magyar gazdaság teljesítménye fokozatosan élénkül, így 0,8 százalékkal emelkedhet a GDP. Az idén átlagban 4,7 százalékos infláció várható.
Az infláció elleni küzdelem még nem ért véget
– jelentette ki Varga Mihály.
A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, amit főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint a csökkenő állami beruházások támogatnak. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az államadósság 2025. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével a GDP-arányos adósságráta 2026-tól csökkenhet.
A jegybank függetlensége létkérdés
Varga Mihály még június elején jelentette be, hogy folytatja az egyeztetéseket a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség a vállalati hitelezés bővítéséről és a kibercsalások elleni fellépésről. Az Index kérdésére a jegybank elnöke kifejtette, hogy az első körös megbeszéléseken a lakossági kérdésekre koncentráltak, most azonban a vállalati hitelpiac élénkítése került a középpontba.
A hazai gazdaság növekedése szempontjából sem mindegy, hogy milyen verseny alakul ki a kereskedelmi bankok között
– emelte ki Varga Mihály.
A jegybank konkrét vállalati hitelcsomagot ajánlott a Bankszövetségnek, amely kedvező árazás mellett támogatná a kkv-szektor beruházási terveit. Az új konstrukció várhatóan már szeptemberben elérhető lesz.
Varga Mihály múlt heti kínai látogatásról szóló kérdésünkre bemutatkozó jellegűnek nevezte az utat, amely során egy, a zöldpénzügyekkel, pénzügyi stabilitással és tudatossággal foglalkozó konferencián vett részt. Hangsúlyozta, hogy Kínával több mint 10 éves kapcsolatuk van, és „szükség van olyan partnerekre, akikre tudunk támaszkodni”. Különösen a kibercsalások elleni küzdelemben látja értékesnek a kínai tapasztalatokat.
A lengyel jegybank függetlenségével kapcsolatos aggályokról kérdezve Varga Mihály egyértelműen kiállt a lengyel kollégák mellett.
A jegybankok függetlensége mindenhol a világon fontos, hiszen akkor tudják hatásukat legoptimálisabban kifejteni, ha ez a függetlenség tiszteletben van tartva
– fogalmazott a jegybank elnöke.
Elmondta, hogy Lengyelországban 2023 óta sérülni látszik a jegybank függetlensége, miután az állambíróság elé akarták citálni a jegybank vezetőit. Akkor végül a lengyel alkotmánybíróság nem engedte ezt, azonban idén újra indult az ügy, amikor a varsói ügyész bemasírozott a jegybankba, és iratokat foglalt le.
Ahogy ezt tettük 2023-ban, úgy most is kiállunk a lengyel jegybank függetlensége mellett, és támogatásunkról biztosítjuk lengyel kollégáinkat
– jelentette ki határozottan a jegybankelnök.
Később az Economx kérdésére elmondta, a jegybank és a magyar kormány között kölcsönös felelősségi viszony áll fenn. A döntéseiket és hatásköröket kölcsönösen tiszteletben tartják, azonban a hivatalos kormányzati döntéseket – tehát nem a nyilatkozatokat – veszik figyelembe az MNB-ben, és ezek fényében szükség esetén módosítják az előrejelzéseiket.
(Borítókép: Varga Mihály 2024. április 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
