Van megoldás a fiatalok lakhatási válságára, csak kevesen tudnak róla
„Nem egyszerű ma fiatalnak lenni Magyarországon” – halljuk szinte nap mint nap a mantrát az idősebb generáció tagjaitól, akik biztos munkahellyel, ledolgozott évtizedekkel, biztos egzisztenciával és egy saját ingatlannal a hátuk mögött aggódva figyelik a tiniket, huszonéveseket, ahogy dolgoznak, gyűjtögetnek, és mégis egyre nehezebben találnak olyan ingatlant, ahol elindíthatják felnőtt, önálló életüket. Egyre komolyabb a lakhatási válság, az ingatlanárak az egekben, és tulajdonképpen senki nem tudja, hogy miből lesz így saját ingatlanja a fiataloknak, hiszen sokszor a hitelhez szükséges önerőre sem képesek összegyűjteni a pénzt a mai albérletárak mellett, nemhogy magára a lakásra, főleg nem házra.
Viszont addig is lakni kell valahol, és ha albérletre nincs pénz, akkor a kollégiumok relatíve olcsó, sokszor az egyetemhez közeli volta is biztos megoldást jelenthet a felmerülő problémára. Igen ám, csakhogy itt is van egy óriási probléma, ugyanis a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra hívja fel a figyelmet, hogy a hallgatói létszám kiemelkedően megnőtt az elmúlt években – míg 2020-ban 61 ezer új hallgatót vettek fel, addig 2023-ra már több mint 106 ezren kezdtek tanulni, és 2024-ben is hasonló számokat regisztráltak.
Ugyanakkor a kollégiumi férőhelyek száma nem csak hogy nem emelkedett, de még csökkent is: ma a körülbelül 310 ezer hallgatóra kevesebb mint 50 ezer hely jut.
Ez részben azért van így, mert a korábban többágyas szobákat átalakították kétágyasra, ami ugyan kényelmesebb, de drasztikusan visszaveti a kapacitást.
Külön kiemelik, hogy a kollégiumi díjak az elmúlt 15 évben alig változtak (10-20 ezer forint/hónap), miközben az albérletárak drasztikus emelkedésen mentek keresztül: egyes nagyvárosokban akár 120 százalékkal nőttek, Budapesten pedig szinte lehetetlen 200 ezer forint alatt megfelelő lakást találni. Ez a helyzet a hallgatókat arra kényszeríti, hogy a tanulás mellett munkát vállaljanak, ami hosszú távon a tanulmányi eredményeket is veszélyeztetheti.
Még az ösztöndíj is kevés
A (HÖOK) 2025 nyarán készült felmérése szerint a felsőoktatásban tanuló hallgatók 91,5 százaléka emellett még úgy is érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem biztosít elegendő támogatást a mindennapi megélhetési kiadások fedezésére – noha szinte mindenre adnak valamennyi támogatást. Kétharmaduk egyes osztályzattal minősítette az ösztöndíjak mértékét, ami azt jelzi, hogy ezek az összegek lényegesen elmaradnak a valós szükségletektől.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a hallgatók anyagi sérülékenysége igen magas: önerőből körülbelül 90 százalékuknak nem lenne fedezete egy váratlan kiadásra, és sokan szülői támogatásra sem számíthatnak ilyen esetekben. Ez kiemeli, hogy az ösztöndíjak nem csupán alacsonyak, hanem
strukturálisan sem képesek pénzügyi biztonságot nyújtani a diákoknak, különösen a gazdasági kitettség időszakaiban.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ösztöndíjakat az állami normatíva alapján számítják, ami utoljára 2020-ban emelkedett. Azóta az infláció és az albérletárak drasztikusan növekedtek, így az ösztöndíjak reálértéke folyamatosan csökkent. Ezzel összefüggésben a HÖOK indokoltan sürgeti a normatíva legalább kétszeres emelését, hogy az ösztöndíjrendszer ismét hatékonyan támogathassa a hallgatókat.
Budapesten – a Rentingo piaci adatai alapján – már hónapok óta az a jellemző, hogy egy albérletért minimum 250 ezer forint körüli összeget kérnek el. Plusz, ugyebár, a két-három havi kaució, tehát egy beköltözés 750 ezer és 1 millió forint közötti. Január körül ez az összeg még csak 219 ezer forint volt, így azóta 3,5 százalékos emelkedés történt. A legnépszerűbb, infrastrukturális és közlekedési szempontból kedvelt kerületek – Újbuda, Újlipótváros és Ferencváros – továbbra is a legdrágábbak, ahol modern lakások, erkély, liftes ház és légkondicionálás is elvárás a bérlők körében.
Kiemelendő, hogy egy pályakezdő bruttó 523 ezer forintos átlagfizetéséből (adóelőnyökkel együtt) az albérletár és a rezsiköltség együttesen a kereset több mint felét elviszi. Ez különösen megterhelő a fiataloknak, akik munkavállalás mellett próbálnak anyagi stabilitást teremteni a fővárosban. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a nagyobb városokban (Debrecen, Győr, Szeged, Sopron) simán lehet hasonló árakkal találkozni. Összességében tehát az albérletárak folyamatos emelkedése mellett a fiatal pályakezdők számára a lakhatás jelentős pénzügyi teher, a megoldás pedig egyelőre nem látszik.
Bécs vagy Budapest?
Nem úgy Bécsben, ugyanis Bécs városa 2025. május 1-jétől indított el egy új bérlakásprogramot a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. A kezdeményezés keretében legfeljebb 1000 önkormányzati lakás válik elérhetővé, amelyek mindegyike 35-45 négyzetméter alapterületű, egy- vagy kétszobás. A program célja, hogy a diákok számára stabil és megfizethető otthont biztosítson, ezzel csökkentve a magánpiaci albérletek iránti keresletet is.
A részvétel feltételei között szerepel, hogy a pályázónak
- legalább két éve folyamatosan bejelentett lakcíme van Bécsben;
- aktív hallgatói státusza van egy bécsi egyetemen vagy főiskolán;
- osztrák állampolgársága, vagy azzal egyenértékű jogállása van;
- nincs semmilyen lakbérhátraléka
- és megfelel a bécsi lakástámogatási törvény jövedelmi feltételeinek.
A város már mintegy 1 milliárd eurót fektetett be a lakásállomány bővítésébe és felújításába, és több mint 5700 lakást adtak át az elmúlt években. „A hallgatók gyakran szembesülnek magas bérleti díjakkal és bizonytalan, határozott idejű bérleti szerződésekkel. Ezzel az akcióval stabilitást és biztonságos otthont szeretnénk teremteni a tanuló fiataloknak, tisztességes és megfizethető feltételek mellett” – emelte ki Kathrin Gaál, Bécs alpolgármestere és lakhatásért felelős városi tanácsnoka.
Ám a kormány szerint a fiatalok nem vágynak Bécsbe – és nem csak a Pride miatt –, ugyanis Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a gödöllői Mit szólsz hozzá? ifjúsági roadshow nyitókonferenciáján arról beszélt, hogy a legfrissebb, 2024-es ifjúságkutatás eredményei alapján nagyon jó ma fiatalnak lenni Magyarországon. A felmérés szerint a fiatalok sikerorientáltak, elkötelezettek a család iránt, és többségük itthon szeretne maradni. A miniszter kiemelte, hogy a munkaerőpiacon biztos állások vannak, az oktatási intézmények fejlődtek, és a családtámogatási rendszer is folyamatosan bővül.
Hankó Balázs felidézte a 2010 előtti helyzetet, amikor az iskolák állapota romlott, jelentős volt a fiatalok körében a munkanélküliség, magasak voltak a banki hitelek, és hiányzott a lakhatási támogatás. Azóta viszont
- megújultak az iskolák,
- a tanárok bére jelentősen emelkedett,
- több magyar egyetem került be a nemzetközi rangsorok élmezőnyébe,
- és az ifjúsági mobilitás csökkent.
A miniszter, valamint államtitkára (Varga-Bajusz Veronika) hangsúlyozták a fiatalok bevonásának fontosságát az új ifjúsági stratégia kialakításába, ami a következő évekre fókuszál: érinti az oktatást, munkahelyteremtést, lakhatást, mentális és fizikai egészséget és digitális készségeket. A konferenciasorozat célja, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki a fiatalok és a döntéshozók között. A közvélemény-kutatást 8500 15–34 év közötti fiatal megkérdezésével végezték Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban.
A megoldás
Viszont nagyon elkanyarodtunk az eredeti témától. Visszatérve a lakhatási problémák megoldására: végül is van megoldás? Van, legalábbis a nyárra mindenképpen. Ugyanis a kollégiumok nemcsak a szorgalmi időszakban, hanem nyáron is telt házzal pörögnek, megkönnyítve ezzel a fiatalok életét, mivel így „olcsón” juthatnak lakhatáshoz, mellette pedig nyugodtan dolgozhatnak egész nyáron. Az Eduline összegyűjtötte, hogy a fővárosi és budapesti kollégiumok milyen árakon várják a diákokat ezen a nyáron:
- Corvinus Egyetem
- A Tarkaréti Kollégiumban egy háromágyas szobában egy főnek a teljes nyári időszakra az ár 80 600 forint körül alakul.
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező ELTE-sek számára a kollégiumi díj havi 28 ezer és 36 ezer forint között mozog, a szoba kialakításától függően. A nem ELTE-s jelentkezőknek magasabb, 55 ezer és 70 ezer forint közötti havi díjat kell fizetniük. A legtöbb szoba két- vagy háromágyas.
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Az aktív hallgatók számára a kollégiumi díj havonta 30 ezer és 33 ezer forint között van. A BME-s polgároknak, akik nem hallgatók, 53 ezer forint, míg a nem BME-s, de hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákoknak 74 ezer forintba kerül egy hónap.
- Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
- Általános hallgatók számára a díj havi 33 600 forint, míg a TFSE sportolói számára csak 16 800 forint havonta, ami a budapesti egyetemek közül a legkedvezőbb árnak számít.
- Budapesti Gazdasági Egyetem
- Kétágyas szobák esetében a díj havi 42 ezer forint, háromágyas szobákban pedig 28 ezer forint.
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem
- A kollégiumi díj egységesen 40 ezer forint, fejenként és havonta, függetlenül a komfortfokozattól.
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- Kétágyas szobák esetében 92 ezer forintot kérnek havonta, míg háromágyas vagy 2×2 ágyas szobákban 59 ezer forint körül alakul a díj.
A nagyobb vidéki egyetemeken pedig az alábbiak szerint alakulnak a szállásdíjak:
- Széchenyi István Egyetem
- A kötelező gyakorlatos hallgatók számára 30 ezer forint havonta, egyéb hallgatóknak 35 ezer forint.
- Pécsi Tudományegyetem
- Egységesen 50 ezer forintba kerül a kollégium havi díja.
- Miskolci Egyetem
- A hallgatóknak 40 ezer forint, kötelező gyakorlatosoknak 36 ezer forint, PhD-hallgatóknak pedig 30 ezer forint havonta.
- Debreceni Egyetem
- Az árak havonta 23 ezer és 65 ezer forint között mozognak, a szobák típusától függően (például saját fürdőszoba megléte).
- Soproni Egyetem
- Kötelező gyakorlat esetén mindössze 15 700 forint havonta, míg más esetben 50 ezer forintba kerül a kollégium.
Látható tehát, hogy akár Budapesten, akár a vidéki városokban lényegesen kedvezőbb árakon lehet lakhatáshoz jutni, mintha egy komplett albérletet kellene kivennie a diákoknak. Nyilván ez kompromisszumokkal jár, hiszen a kényelmi funkciók és az intim, magányos pillanatok száma lényegesen csökken, de erre mondják a szakértők, hogy „valamit valamiért”.
(Borítókép: Index)
