Üzent a kormány Donald Trumpnak, ezt a benzinkutakon fizethetjük meg
Lantos Csaba energiaügyi miniszter lapunk kérdésére ezt mondta: „Ha igaz, hogy létrejött a fegyverszünet Irán, valamint Izrael között – és az valóban tartós lesz –, az nagyon pozitív hír a világ számára. Ha ezt Trump elnök úr tudta összehozni, akkor »God blessing him«, ahogy ő szokott fogalmazni. Bár lezárulna az orosz–ukrán háború is.”
A tárcavezető szerint a nagy félelem a Hormuzi-szoros lezárása, amire megvan a fizikai képessége Iránnak, és egy ilyen fejlemény a világ kőolaj-, valamint LNG-forgalmának jelentős részét érintené. Lantos Csaba úgy látja, ennek hatására emelkednének az árak.
Folyamatosan szerzünk be a spot piacon kőolajat és földgázt is. A lakosságot meg tudjuk védeni a rezsivédelmen keresztül, de ha drágábban tudjuk beszerezni a földgázt, amit a lakosság elfogyaszt, akkor a költségvetés tervezett kiadásához képest egy másik szám lenne ott, ami nagyobb természetesen
– hangsúlyozta Lantos Csaba.
Donald Trump amerikai elnök kedden jelentette be, hogy tűzszünet jön az iráni–izraeli konfliktusban. Ezt a két háborúzó fél is megerősítette, viszont pár órával később izraeli részről már azt közölték, hogy Irán megszegte a tűzszünetet. Teherán cáfolja ezt az állítást.
Közgazdász: A tűzszünet hírére az ár csökkent
Regős Gábor közgazdász lapunk kérdésére hangsúlyozta: „A most kialakult helyzetről elmondható, hogy gyakran és nagyokat képes változni – ezt jól láthatjuk a talán váratlanul jött tűzszüneten, illetve annak gyors felrúgásán. Ebből a szempontból viszont az olajár nemcsak egy eredmény, de egy fontos indikáció is, hiszen megmutatja, hogy mit gondol a piac, mit gondol a világ az eseményekről, mennyire ítéli azokat meg súlyosnak.”
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kifejtette, az olaj árát a háború nemcsak a kitermelés miatt érinti, hanem azért is, mert az olaj és az LNG fontos kereskedelmi útvonala a Perzsa- és az Ománi-öblöket összekötő Hormuzi-szoros, amelyen a világ olajkereskedelmének ötöde áthalad. Irán pedig ennek lezárásával fenyegetőzött a tűzszünet előtt, ez felfelé hajtotta az olaj világpiaci árát.
Regős Gábor az árak változásáról elmondta:
A háború kitörése és az ebből fakadóan megnövekedett kockázatok (például a háború eszkalálódása, a szoros lezárása) az olaj árát a hordónkénti 64 dolláros szintről, ami egy hónapja még jellemző volt, 79 dollárig emelte. A tűzszünet hírére az ár 68-69 dollárra csökkent, és ezen egyelőre a tűzszünet be nem tartása sem változtatott, azaz ezt a piac nem ítélte igazán súlyosnak.
A közgazdász hozzátette: „A januári 80 dolláros csúcsához képest az olajár az idén inkább csökkent, amiben szerepe volt például az OPEC+-tagországok termelésbővítésének, illetve a vámoktól várt recessziónak, ami pedig a keresletet csökkenti. Ez tehát azt jelenti, hogy a 79 dolláros ár sem volt extrém nagy (persze semmi nem zárta ki, hogy később tovább emelkedjen), csak az elmúlt hetekben megszokottnál volt mintegy ötödével nagyobb.”
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire számíthatunk a magyarországi benzinkutakon. Regős Gábor rámutatott:
A benzinkutak az olaj árának változását gyorsan lekövetik, így az elmúlt hetek áremelkedése részben már meg is jelent a kutakon. Itt a következő napokban még lehetnek áremelkedések, azaz a következő időszakban várhatóan egy darabig ismét 6-ossal kezdődő üzemanyagárakat látunk majd a kutakon.
„Amennyiben viszont tartós lesz az alacsonyabb ár, azaz tényleg sikerül lezárni a harcokat, akkor az üzemanyag ára ismét tud csökkenni, hiszen ennél – sok más termékkel szemben – jellemző, hogy lefelé is szokott változni. Az üzemanyagár az inflációs kosár 7,3 százalékát adja, így közvetlenül is érdemi hatása van az inflációra – meg persze közvetve, beépülve más termékek áraiba” – mondta a közgazdász.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)
