Szijjártó Péter a NATO-csúcs előtt: Győzött az észszerűség

Hágából jelentkezett be élőben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a NATO csúcstalálkozó előtt. A miniszter nemcsak a kétnapos tanácskozás menetrendjébe engedett bepillantást, hanem markáns üzeneteket is megfogalmazott Ukrajna tagságával, Donald Trump szerepével és a magyar védelmi ipar jövőjével kapcsolatban.

„A NATO egy védelmi szövetség, és most végre erről is szól a csúcstalálkozó” – hangsúlyozta a tárcavezető. Elmondása szerint a szervezet napirendjét 2022 óta az ukrajnai háború határozza meg, ám ezúttal „nem Ukrajna további támogatása áll a fókuszban, hanem a kollektív védelem megerősítése”. A külügyminiszter szerint ezzel „győzött a racionalitás”, hiszen most először került le egyértelműen Ukrajna NATO-tagságának kérdése a hivatalos napirendről. Volodimir Zelenszkij elnök így csupán a mai informális vacsorára kapott meghívást, a holnapi hivatalos munkaülésen nem vesz részt.

A külügyminiszter szerint ez a döntés növeli a világ biztonságát:

Ha Ukrajna NATO-tag lenne, az közvetlen konfrontációt jelentene Oroszországgal. Az pedig a harmadik világháborút jelentené

– fogalmazott.

A NATO-csúcstalálkozó másik hangsúlyos témája a védelmi kiadások emelése. A külügyminiszter felidézte: Donald Trump először nyolc éve, elnöksége idején vett részt NATO-csúcson, és már akkor keményen szorgalmazta, hogy a tagállamok többet fordítsanak védelmi célokra. Most, mint mondta, „Trump javaslatának megfelelően a szövetségesek célként tűzhetik ki, hogy a GDP-jük 5 százalékát költsék védelemre tíz éven belül”.

Szijjártó Péter szerint Magyarország ebben a versenyben már most is az élmezőnyben van: „Három éve teljesítjük a 2 százalékos vállalást, fejlesztésre pedig tavaly a védelmi költségvetés 45 százalékát fordítottuk, ami a negyedik legjobb érték az egész szövetségben.” Hozzátette: a magyar védelmi ipar megerősítése gazdasági lehetőségeket is jelent, hiszen nőni fog a kereslet a korszerű védelmi eszközök iránt.

A külügyminiszter azt is hangsúlyozta: Magyarország nemcsak saját biztonságáért tesz, hanem aktívan részt vállal más szövetséges országok védelméből is. A magyar légierő jelenleg Szlovákia, Horvátország és Szlovénia légterét védi, augusztustól pedig újra négyhónapos misszióra indul a Baltikumba. „Négy géppel és 80 fős személyzettel immár negyedszer látjuk el a balti légtérrendészetet, a következő kör 2028-ban lesz.”

A külügyminiszter világossá tette: a magyar kormány változatlanul Donald Trump béketörekvéseit tartja a legesélyesebbnek az ukrajnai háború lezárására. „Ez a háború nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál érhet véget. És ennek jelenleg Donald Trump az egyetlen reális letéteményese” – fogalmazott. A tárcavezető reméli, hogy a NATO-tagállamok a csúcstalálkozón egységesen felsorakoznak az amerikai elnök béketervének támogatása mögött, ahogy azt Magyarország már megtette.

A NATO-csúcstalálkozó kedd este informális vacsorával kezdődik Hágában, szerdán 10 órától indul a hivatalos munkaülés a tagállami vezetők részvételével. A következő két napban eldőlhet, milyen irányt vesz a szövetség a háborús konfliktusok, a védelmi célkitűzések és a belső kohézió metszetében. Szijjártó Péter szerint a magyar álláspont világos: „Mi a béke pártján állunk, a magyarok biztonsága az első, és minden olyan javaslatot támogatunk, ami nem háborút, hanem nyugalmat hoz a kontinensre.”

Túl a Külügyek Tanácsán

Amint arról korábban beszámoltunk, egyelőre nem fogják bevezetni az Oroszországgal szemben kidolgozott 18. szankciós csomagot, miután azt Magyarország mellett Szlovákia is megvétózta. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter amiatt élt vétójogával, mert szerinte az Európai Bizottság egy másik javaslatával betiltaná az orosz energiahordozókat, ráadásul arról a tagállamoknak nem egyhangú, hanem többségi szavazással kéne dönteniük.

A tárcavezető elmondta, Magyarország nem hajlandó hozzájárulni újabb fegyverszállításhoz, pénzügyi támogatáshoz vagy energiaszankciókhoz – különösen, ha azok a magyar családok rezsijét növelnék. Úgy véli, Brüsszel jogsértő módon akarja elvenni hazánk korábbi mentességét az orosz energiahordozók vásárlása alól, miközben Ukrajna EU-csatlakozását is sürgetnék a magyar kisebbség jogainak helyreállítása nélkül.

Az Indexen folyamatosan frissülő, percről percre tudósításban számolunk be a háborús történésekről. Az orosz–ukrán konfliktust itt, a Közel-Kelet eszkalációját pedig itt követheti nyomon.

(Borítókép: Szijjártó Péter 2025. április 15-én. Fotó:  Papajcsik Péter / Index)