Szabotázs érhette a hágai NATO-csúcsot
David van Weel holland igazságügyi miniszter nem tartja kizártnak a szabotázs gondolatát, mert pont kedden, a csúcstalálkozó első reggelén történt az incidens. A The Record beszámolója szerint a történtek miatt több szakasz autópályát is lezárt Hollandia.
A kérdés ebben az esetben, hogy ki volt. Lehettek aktivisták, de lehettek valamilyen állam csoportjai is
– fogalmazott az igazságügyi miniszter.
A holland rendőrség „a legnagyobb logisztikai és biztonsági műveletnek” nevezte az esetet, amelyet Hollandia valaha látott. A csúcstalálkozón több mint 45 világvezető és nemzeti küldöttség vesz részt, ezért biztonsági okokból zártak le több autópályát.
A részt vevő delegációk közül sokan a Schipol repülőtérre érkeztek volna, de a kora reggeli tűz miatt ez meghiúsult. A tűzben mintegy harminc vasúti kábel sérült meg, jelentős károkat okozva, ami ahhoz vezetett, hogy teljesen leállítsák Hága és a repülőtér közötti vasúti közlekedést.
A lap szerint a lehetséges szabotázzsal egy időben orosz hekkerek egy csoportja azt állította, hogy túlterheléses támadást indított a részt vevő szervezetek szerverei ellen.
Nem Ukrajna van a fókuszban
Június 24-én, kedden kezdődött Hágában a NATO-csúcstalálkozó, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter korábban kijelentette, hogy fordulópontot jelenthet. „A NATO egy védelmi szövetség, és most végre erről is szól a csúcstalálkozó” – hangsúlyozta a tárcavezető. Elmondása szerint a szervezet napirendjét 2022 óta az ukrajnai háború határozza meg, ám ezúttal „nem Ukrajna további támogatása áll a fókuszban, hanem a kollektív védelem megerősítése”.
A NATO-csúcstalálkozó másik hangsúlyos témája a védelmi kiadások emelése. A külügyminiszter felidézte: Donald Trump először nyolc éve, elnöksége idején vett részt NATO-csúcson, és már akkor keményen szorgalmazta, hogy a tagállamok többet fordítsanak védelmi célokra. Most, mint mondta, „Trump javaslatának megfelelően a szövetségesek célként tűzhetik ki, hogy a GDP-jük 5 százalékát költsék védelemre tíz éven belül”.
A külügyminiszter világossá tette: a magyar kormány változatlanul Donald Trump béketörekvéseit tartja a legesélyesebbnek az ukrajnai háború lezárására. „Ez a háború nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál érhet véget. És ennek jelenleg Donald Trump az egyetlen reális letéteményese” – fogalmazott.
Orbán nem ül egy asztalhoz Zelenszkijjel
Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-oldalán írt arról, hogy António Costa európai tanácsi elnökkel, Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Mark Ruttével, a NATO főtitkárával egyeztetett kedden. A felek részletesen tárgyaltak az Oroszországgal szembeni újabb szankciós csomagról is. Zelenszkij szerint a készülő, immár 18. szankciós csomagnak érdemi nyomást kell gyakorolnia az orosz energia- és bankszektorra, valamint a „láthatatlan flottára”.
A bejegyzésre Orbán Viktor miniszterelnök szinte azonnal reagált, válaszüzenetében úgy fogalmazott: „Elnök úr, minden tiszteletem mellett: az Európai Uniót azért hozták létre, hogy békét és fejlődést hozzon a tagállamainak.” A Sztrana cikke szerint a magyar miniszterelnök kemény hangvételű nyilatkozatot tett Zelenszkij NATO-csúcson való részvételéről. A magyar kormányfő szerint Magyarország, Szlovákia, Törökország és az Egyesült Államok vezetői
egyaránt ellenezték Zelenszkij jelenlétét a munkamegbeszéléseken.
Orbán Viktor a lap szerint azt is kijelentette, hogy Magyarország nemzeti érdeke, hogy ne kerüljön semmilyen közösségbe Ukrajnával – sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban.
Amint arról korábban beszámoltunk, egyelőre nem fogják bevezetni az Oroszországgal szemben kidolgozott 18. szankciós csomagot, miután azt Magyarország mellett Szlovákia is megvétózta. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter amiatt élt vétójogával, mert szerinte az Európai Bizottság egy másik javaslatával betiltaná az orosz energiahordozókat, ráadásul arról a tagállamoknak nem egyhangú, hanem többségi szavazással kéne dönteniük.
