Kapu Tiborral együtt volt karanténban, rajta kívül nincs ilyen orvos Magyarországon

„Farkas Bertalannak is voltak már űrorvosai, akik nagy szerepet vállaltak az egészségügyi állapotának biztosításában. Én az első olyan orvos vagyok Magyarországon, aki elvégezte az Európai Űrügynökség képzését, és ESA-minősítést kapott. Az ESA-nak is dolgozom, európai asztronauták felkészítését végzem, illetve orvosi felügyeletét látom el a hat hónapos, Nemzetközi Űrállomáson teljesített missziók során” – kezdte lapunk kérdésére Nagy Klaudia Vivien.

A HUNOR-program vezető orvosától megtudtuk, hogy az űrorvostan egy viszonylag szűk, de multidiszciplináris szakterület, amely a klinikai orvosi ismeretek mellett speciális képzést is igényel. Az űrorvosi szakképzés előfeltétele az orvosi diploma és a szakorvosi végzettség. „Én kardiológus vagyok, a kollégák között vannak belgyógyászok, sürgősségi orvosok és pszichiáterek is. Vannak olyan speciális területek – például az űr és a mikrogravitációs környezet hatása az emberi szervezetre –, amelyeket fontos részletesen ismerni ahhoz, hogy orvosi szempontból ki tudjuk választani az űrhajósokat” – hangsúlyozta az űrorvos.

Nagy Klaudia Vivien a munkájáról kifejtette:

Ha az űrhajós az űrállomáson van, akkor nem olyan közvetlen orvos-beteg kapcsolatról beszélünk, mint amikor bejön a rendelőbe a beteg. Sokszor távoli eszközökkel végezzük az egészségügyi ellátást. Az űrállomáson vannak gyógyszerkészletek, diagnosztikus eszközök, és akár egy foghúzást is el lehet végezni, ha szükség van rá. Ismernünk kell a fedélzeti vészhelyzet esetén követendő protokollokat is, valamint rengeteg olyan űrorvosi kutatási kérdés van, amellyel érdemes foglalkozni.

A Semmelweis Egyetem két olyan kutatási projekt szakmai partnere, amelyek fontos és aktuális kérdéseket vizsgálnak.

• Az egyik egy, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika részvételével zajló telemedicina-kísérlet, amely a kardiovaszkuláris rendszer távdiagnosztikai lehetőségeire fókuszál. A projekt szakmai vezetője prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a klinika igazgatója, valamint dr. Nagy Klaudia Vivien. A kísérlet gazdája az Európai Tudásközpont Kft., élén Horváth Zoltán ügyvezetővel, a fejlesztésben pedig szakmai partnerként vesz részt a BME Gépészmérnöki Kara dr. Isnperger Tamás tanszékvezető irányításával, valamint a Német Űrügynökség (DLR) dr. Scott Ritter és Jürgen Drescher szakértők közreműködésével.
• A másik egy szemészeti fejlesztés, amely egy szaruhártyára illeszthető, nanoszálas technológiával készült inzert és a hozzá tartozó tartó űrbéli alkalmazhatóságát vizsgálja – hatóanyag hozzáadása nélkül. A projekt gazdája a Spinsplit Kft., a technológiai fejlesztést pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) végezte. A projektet dr. Ender Ferenc (a Spinsplit Kft. ügyvezetője, egyetemi docens) és dr. Balogh-Weiser Diána (a Spinsplit Kft. kutatási igazgatója, egyetemi adjunktus) irányítják. Az orvosszakmai felügyeletet prof. dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának professzora látja el. A programért dr. Balogh György Tibor, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerész Kémiai Labor igazgatója, egyetemi tanár is felel.

Milyen vizsgálatok vártak az űrhajósokra?

Nagy Klaudia Vivien lapunknak arról is beszélt, hogy az űrhajósjelölteket szigorú kritériumrendszer alapján vizsgálják. Az űrhajós-kiválasztás orvosi szempontrendszerét a NASA, az Európai Űrügynökség, a Japán Űrügynökség, az Orosz Űrügynökség, valamint a Kanadai Űrügynökség orvosai folyamatosan frissítik.

Ez egy átfogó orvosi vizsgálatsorozat, amelynek az a célja, hogy a kiválasztott űrhajós fizikailag, pszichológiailag és élettanilag stabil legyen, valamint az űrutazás során minél alacsonyabb legyen az orvosi kockázat. A kivizsgálás része minden diszciplína: belgyógyászat, légzőszervi vizsgálatok, gasztroenterológia, különböző kardiológiai vizsgálatok, képalkotó vizsgálatok a koponyától a mellkasig, átfogó laborvizsgálat, fogászati állapotfelmérés, a látás és a hallás vizsgálata, hasi ultrahang, vastagbéltükrözés. A pszichológia is része a vizsgálatoknak, személyiségtesztekkel, valamint a stressztűrő képesség felmérésével. Mérjük a testösszetételt, az állóképességet és az edzettségi állapotot is

– sorolta az űrorvos, hozzátéve: az űrhajós szervezetében nem lehetnek gyulladásos gócok.

Dr. Nagy Klaudia Vivien

Fotó: Semmelweis Egyetem

Élet a karanténban

Az Axiom–4-misszió indítását – amelynek keretében Kapu Tibor Magyarország második űrhajósa – már többször elhalasztották, mielőtt szerdán sikeres indítást hajtottak végre. Nagy Klaudia Vivien is Floridában tartózkodik, és Kapu Tiborhoz hasonlóan karanténban volt.

Az űrorvos az elmúlt időszakról elmondta:

Gyakorlatilag ugyanazok a karanténszabályok vonatkoztak rám is, mint Kapu Tiborra. Mindennap többször találkoztunk, figyelem az egészségügyi állapotát, és felügyeltem, hogy minden megfelelően történjen a karanténban. Ha bármilyen egészségügyi problémája vagy kérdése van, fordulhat hozzám. Az űrhajósoknak szigorú programja van a karanténban, megbeszélésekre járnak, újra átnézik valamennyi protokollt az űrutazáshoz és a tudományos kísérletekhez. Földi adatgyűjtés is zajlik az orvosi tudományos kísérletekhez. Folyamatos fizikális tréningek vannak, hogy megőrizzék a fittségüket, de ne olyan hatalmas terhelésre gondoljunk, ami sérülésekhez vezethetne. A családtagok látogathatják a legénység tagjait, de csak a megfelelő karanténszabályok betartása mellett, szabad levegőn, nyílt téren, legalább 8 méteres távolságból lehet beszélgetni a karanténban tartózkodókkal.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan élték meg az űrhajósok, valamint a stáb tagjai a halasztásokat. Nagy Klaudia Vivien elárulta: „Természetesen nem könnyű. Pszichésen mindenkinek megterhelő a bizonytalanság, viszont az űrhajósok úgy vannak felkészítve, hogy megtanulják, rengeteg bizonytalanság van az űrtevékenységben, és sok tényezőtől függ a felbocsátás időpontja. Folyamatosan beszélgetünk velük, egy pszichológus is rendelkezésre áll, akivel kérés esetén külön lehet beszélgetni. Családos emberek vannak a legénység, valamint a személyzet tagjai között. Ahogy ment az idő, mindenkinek egy picit nehezebb volt, viszont jó volt a hangulat, Tibor jó hangulatban van, valamint fizikai és pszichológiai értelemben is erős állapotban várta a felbocsátást, mi pedig támogatjuk őt, ez a feladatunk.”

Korábban Ferencz Orsolyát, az űrkutatásért felelős miniszteri biztost, a HUNOR-program ötletgazdáját és vezetőjét kérdeztük a projektről, cikkünket itt olvashatja.

(Borítókép: Felbocsátják a SpaceX Falcon 9-es rakétájával összekapcsolt Crew Dragon személyszállító űrhajót 2025. június 25-én. Fotó: Terry Renna / AP / MTI)

.book_index_book {
background: url(https://index.hu/assets/images/konyvajanlo/book_indapress/bg_light.png) no-repeat;
}
@media only screen and (max-width: 666px) {
.book_index_book {
background: url(https://index.hu/assets/images/konyvajanlo/book_indapress/bg_mobile.png) no-repeat;
}
}

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM