Jöhet-e törés az arab államok és az USA között az Irán elleni támadás miatt?
Szakértőket kérdeztünk arról, hogy az amerikai bunkerrobbantó bombákkal végrehajtott csapások milyen irányba mozdíthatják a szomszédos és zömében szunnita arab államokat. Elsősorban a Washingtonhoz fűződő viszony lehet kritikus. Fontos megemlíteni, hogy Irán válaszcsapásként Katarban található amerikai katonai bázist is célba vett.
Sárkány László, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója úgy véli, hogy az Öböl menti arab országok Washington legfontosabb partnereinek számítanak a térségben. Ezt a kapcsolatot azonban a kölcsönös előnyök mellett egyfajta függőség és ráutaltság is jellemzi. Ezen államok gazdasági, demográfiai és geopolitikai sebezhetőségük okán nem nélkülözhetik az Egyesült Államok biztonsági garanciáit, ami egyrészt csillagászati összegekbe kerül, másrészt megnehezíti az önálló saját jogú politikájukat.
A közelmúltban azonban azt láthattuk, hogy többször is önálló külpolitikai véleményt fogalmaztak meg, Washington álláspontjától eltérően és Izraelével szemben.
Önálló gázai rendezési tervvel álltak elő, és közösen ítélték el Izrael cselekedeteit. Ugyanúgy közösen álltak ki Irán mellett az izraeli „megelőző csapások” után és aggodalmuknak adtak hangot, amikor az Egyesült Államok is beszállt a konfliktusbaegy hármas csapás erejéig .
A Katar területén található amerikai bázis elleni iráni válaszcsapás, még ha az inkább szimbolikusnak is tekinthető, már közös elítélést váltott ki az Öböl menti arab országokból, immáron Irán ellen és nem mellett.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy visszakerültek volna a „régi kerékvágásba”, és felhagynának az önálló, saját jogú kiállással. Bár elismerik Trump érdemét a fegyveres konfliktus beszüntetésében, Izraelt továbbra is bírálják, s Irán tettének elítélése nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy esetleges ellene irányuló újabb támadásban aktívan részt is vennének.
Washingtonnak továbbra is nagy a súlya a térségben, de egyre jelentősebb – gazdasági, és nem katonai – ellensúlyként két nagyhatalomnak, Kínának és Oroszországnak is ugyanúgy figyelembe veszik az álláspontját az arab országok. A biztonsági struktúra megléte mellett a gazdasági prosperitás a céljuk. Mindennek alapja pedig a bizalom és a szuverenitás tiszteletben tartása. Ez határozza meg külkapcsolataikat a nagyhatalmakkal és a környező államokkal–mondta befejezésül a kutató.
Az érdekbarátságokat nehéz szétszakítani
Határozott véleményt fogalmazott meg a felvetéssel kapcsolatban Tárik Meszár. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója úgy véli, a hétvégi Irán elleni amerikai csapás önmagában nem valószínű, hogy törést okozna az USA és az arab államok közötti kapcsolatokban, mert ezeket a viszonyokat mélyen beágyazott stratégiai érdekek tartják össze.
A gazdaság terén az amerikai–öbölbeli együttműködés olajexporton, infrastrukturális beruházásokon és technológiai transzfereken alapul, míg biztonságpolitikai szinten a fegyvereladásoktól kezdve a hírszerzési és terrorelhárítási kooperáción át egészen a közös katonai gyakorlatokig terjed. Bár sok arab állam érzékeny a jelenlegi fejleményekkel kapcsolatban – és néhányan hivatalosan elítélhetik a támadást –, a valóságban legtöbben maguk is tartanak Irán regionális ambícióitól.
A szakértő úgy látja, hogy ezek az államok reálpolitikai alapon közelítenek a helyzethez: az USA marad a biztonsági garancia kulcsa, még ha a retorika néha mást is sugall.
Ez inkább pillanatnyi feszültség, nem stratégiai törés.
Az, hogy néhány állam aláírta az Irán melletti állásfoglalást, inkább politikai gesztus: belpolitikai megnyugtatás, és nem feltétlen stratégiai elköteleződés.
Az Öböl menti államok stabil olajárakat és regionális egyensúlyt akarnak, míg Irán-ellenes beállítottságuk rejtve is erős. Az USA célja továbbra is a befolyás megőrzése és az iráni terjeszkedés visszaszorítása. Gazdasági szinten minden fél érdekelt a status quo fenntartásában – a valódi törés akkor következne be, ha az USA megbízhatatlanná válna, de ettől messze vagyunk – zárta gondolatait a kutató.
(Borítókép: Iráni csapás által súlyosan megrongált épület Tel-Avivban 2025. június 22-én. Fotó: Violeta Santos Moura / Reuters)
