Itt az igazság, hogy miért maradtunk le a klinikai vizsgálatokban
„Kulcsfontosságú, hogy hosszú távú partnerségek jöjjenek létre az amerikai vállalatok és a magyar egészségügyi szektor szereplői között. A stratégiai párbeszéd és a közösen megosztott szakmai tudás révén olyan tartós és eredményes innováció alapjait teremthetjük meg, amely valódi előrelépést hoz; aminek az az első lépése, hogy az illetékes szakembereket ültetjük le egy asztalhoz” – nyitotta meg Neil Pickett, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa a rezidenciáján tartott szakmai fórumot.
Massimiliano Magnelli, a Bristol Myers Squibb vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy főként az innovatív terápiák területén már több mint 30 éve van jelen az amerikai vállalat Magyarországon, ahol 2021 óta megduplázták a klinikai kutatások volumenét, amire világszerte 11 milliárd dollárt fordítanak évente. Hangsúlyozta, hogy partneri kapcsolatot szeretnének kiépíteni az itteni intézményekkel és újabb terápiás területekre kiterjeszteni tevékenységüket. Jelenleg 160 hazai helyszínen folytatnak több mint 50 klinikai vizsgálatot legalább 350 beteg részvételével. Terápiáik az onkológia, az immunológia, a kardiovaszkuláris betegségek, valamint az idegtudomány területeit ölelik fel.
Klinikai kutatások kihívásai és lehetőségei
A fórumon részt vevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a klinikai vizsgálatok száma Magyarországon növelésre szorul. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a kollaborációt emelte ki, „a klinikai vizsgálatok tíz éves kezdetekor megfelelő gárda felállásával, az auditok után nemzetközi publikációkat lehetett kezdeni”. Megjegyezte, a sok az adminisztráció, és a centralizáció is nehézséget jelent a betegellátóknak a kutatások lefolytatásához. „Jelenleg inkább egyetemi klinikák vesznek részt ilyen projektekben. Magam is látom, hogy a klinikai vizsgálatok gyakorlatán változtatni kell, hogy ebben minden intézmény érdekelt legyen itthon” – mutatott rá a rektor.
Megemlítette, hogy a Harvard-Semmelweis közép-kelet-európai képzés keretében egy éves kurzust indítottak, amelyre az idén, immár harmadik alkalommal meghirdetve 156-an jelentkeztek.
A cél a fiatalokat megtanítani a klinikai vizsgálatokra, legyen a kollégáknak ilyen tapasztalatuk. Ezek határokon, sőt, óceánon átívelő kutatások. Míg az USA-ban az ezzel járó honorárium zsebpénznek számít, itthon ez többet ér, ami a fiataloknak is ösztönző lehet
– mondta Merkely Béla.
Wikonkál Norbert, az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház főigazgatója szerint jelenleg van egy bizonyos túlszabályozási igény, amit meg kell próbálni mederben tartani. „Magyarország előnyben van, hogy a klinikai kutatások itt eredményesek és a beteg számára életelőnnyel járhatnak” – mondta. A főigazgató meglátása szerint a hirearchia csúcsán lévő intézmények tudnak lobbizni az innovatív új terápiák finanszírozásáért.
„Ugyan a világ minden országában elhangzik, hogy többet lehetne költeni az egészségügyre, de itthon a ráfordítást tekintve a maximumot hozzuk ki a betegellátásból, legyen akár szó onkológiáról, vagy kardiovaszkulásri megbetegedésekről” – fogalmazott. Szakmájából kiindulva, bőrgyógyászként megemlítette, hogy a melanóma esetében is jelentősen javultak az életkilátások az elmúlt évtizedben, „legyen akár szó előrehaladottabb stádiumról”.
Tíz év alatt megduplázódtak a gyógyszertámogatások
Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese előadásában kiemelte, hogy a gyógyszerkiadások folyamatosan emelkednek, az elmúlt öt évben 9 százalékkal, tízéves összevetésben megkétszereződött a ráfordítás. „Az újabb terápiákkal hatékonyabban tudjuk kezelni az embereket, akik egyre tovább élnek” – húzta alá, a NEAK-vezető azt is elárulta, hogy míg húsz éve 1-2 millió forintos gyógyszer különösen drága volt az egészségbiztosító számára, ma már 1,1 milliárd forint a legmagasabb kezelési költség egy betegre.
A gyógyszerkiadások 27 százalékát a nagy értékű készítmények teszik ki, amit a betegek 0,41 százalékának kezelésére költenek
– említett Dávid Tamás, ahogy Bidló Judit a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára egy korábbi egészségipari konferenciáján már beszámolt erről. Az E-alap bevételeinek több mint fele járulékokból, 40 százalék a központi költségvetésből jön, idén a kiadások valamivel több mint hatoda megy el gyógyszerekre. NEAK ártámogatási főigazgató-helyettese szemléltetésként megjegyezte, hogy tavaly – 100 milliárd forinttal – több mint 20 ezer beteg gyógyulását segítették méltányossági alapon. „Volt olyan gyógyszer, ami így hamarabb lett elérhető nálunk, mint a nyugat-európai országok 99 százalékában” – hozta fel példaként szavai szerint az uniós irányelveknek megfelelő rendszer működését alátámasztva, amiről korábban Bidló Judit helyettes állmtitkár is beszélt lapunknak.
Egyre nagyobb teret nyer az innováció a betegellátásban
Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója a betegellátás fejlesztésének kérdéseiről beszélt. „Az adminisztratív terhek csökkentésében, a mesterséges intelligencia sokat tudna segíteni, ugyan még hiányzik, hogy ez a napi rutin része lenne, de az EESZT-ben a strukturált adatrögzítésre lenne igény” – fogalmazott.
A Honvédkórház főigazgatója szerint a hazai hatalmas adatvagyon a jövőben a kutatásokban és a betegellátásban is hasznosítható lesz, az MI pedig az olyan szakemberhiányos területeken, mint a radiológia, megoldást jelenthet a döntéstámogatással a diagnosztika felgyorsításában. A PAX-rendszerrel a távleletezést akár részmunkaidőben dolgozó kollégák is tudnának végezni – említette Wikonkál Norbert. A professzorok egyetértettek abban, hogy a technológiával a nagyértékű vizsgálatokra a ráfordítást is lehet optimalizálni.
Az OOI főigazgatója komprehenzív rákcentrum vezetőjeként elmondta, hogy néhány olyan vizsgálatot is el kell végezni az akkreditációnak a megtartásához, amit a NEAK nem finanszíroz. Kiemelte, hogy a svéd Karolinska Intézettel is szoros a munkakapcsolat, ami más nyugat-európai, például, német intézményekben folyó munkával is összeköti őket.
Illés Árpád, a Debreceni Egyetem Hematológiai Osztályának osztályvezető főorvosa kiemelte, hogy ma már személyre szabott, betegspecifikus terápiák állnak rendelkezésre, ebben a fejlődésben pedig nagy szerepe van a klinikai kutatásoknak. Szavai szerint bár a honroráriumot tekintve ennek nincs már akkora motivációs ereje, mint ötéve, az ebben való részvétel minden szereplőnek egyaránt hasznos, az orvosnak szakmailag, az intézmény anyagilag bővül, az innovatív gyógyszerekkel pedig jobban gyógyul a beteg. Ezért sem szabadna engedni, hogy évről-évre csökkenjenek a klinikai vizsgálatok száma az intézményekben – hangsúlyozta.
Méltányosági alapon bővülnek a terápiás lehetőségek
Merkely Béla elmondta, hogy vannak olyan területek, amelyekben a régióban is kiemelkedünk, míg a kétezres évek elején a belgyógyászat része volt a kardiológia, ma már minimál invazívan egyre több dolgot meg tudunk csinálni, a nyugat-európai, sőt, a tengerentúli kardiovaszkuláris ellátással is felvesszük a versenyt. Az Egyesült Államokhoz képest 1-2 évvel később Magyarországra is megérkeznek az újabb eljárások. A méltányossági lehetőséggel a kardiovaszkuláris betegségeknél is próbálnak élni, bár úgy véli, a ritka betegségeknél ez nagyobb lehetőséggel bírhat.
Illés Árpád hematológus főorvos hozzátette: fontos lenne, hogy a korszerű terápiák ne csak méltányossági alapon legyenek elérhetők. Nem akarunk mindig kérelmeket írni ehhez – húzta alá. A professzor elmondta, ebben a betegszervezeteknek is nagy ereje van, volt, hogy kijárták maguknak az új gyógyszerhez jutást. Az érdekképviseletben nagyobb szerepük van, mint az orvosoknak – jegyezte meg a hematológus főorvos.
Dank Magdolna szerint mind a real life adatok gyűjtésében is kulcsfontosságúak a betegszervezetek akár egy-egy kutatásnál, például az orvosnak nem mondják el az emberek, ha nem követik a terápiát. Az egészségügyi ellátókkal közösen a döntéshozókkal is könnyebben megtalálhatják a közös hangot, de ehhez szerinte edukációra van szükség. Az OOI főigazgatója úgy látja, ha megjelenik egy új készítmény a régebbi gyógyszerek gondozását nem kezeli kiemelten a gyártó, miközben továbbra is hatékonyak.
Wikonkál Norbert hangsúlyozta, hogy a világ egyik országában sem lehet a teljes gyógyszerkészlelett ráengedni a finanszírozóra, de a magyar rendszer szerinte jó, mert kellően sok lehetőséget nyújt a magyar betegeknek.
(Borítókép: New York-i laborban dolgozó kutató 2020. április 8-án. Fotó: Misha Friedman / Getty Images)
